dr. Kósa Ádám

Új időszámítás

Ezentúl a biztosítók nem tagadhatják meg egy biztosítás megkötését, mert valaki - akár tudtán kívüli is - genetikai betegségben szenved, mert társadalomban élünk, és nem pedig az egymásról nem is tudó egyének sokaságaként – mondta dr. Kósa Ádám a parlament strasbourgi plenáris ülésén.

2009. november 23.

Az európai parlamenti képviselő, aki szerint a Lisszaboni Szerződéssel új időszámítás kezdődik az Európai Unióban, egyperces felszólalásában a Reformszerződés és az Európai Unió Alapvető Jogokról szóló Kartája által biztosított jogokról beszélt.

- Senkit nem lehet még akár közvetetten is hátrányosan megkülönböztetni, mert fogyatékossággal élő családtagja, vagy fogyatékos gyermeke van – hangsúlyozta Kósa Ádám, majd úgy folytatta: az EU az alapvető keresztény és emberi jogi értékek mellett áll ki a fogyatékossággal élők tekintetében, így az élet és az emberi méltóság védelmében. 

Kitért arra is, hogy genetikai tulajdonságai alapján senkit nem lehet diszkriminálni, ez pedig egy radikálisan új megközelítés alapja lehet a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem területén.

Kósa Ádám a fent említett elvek betartása mellett arra kérte képviselőtársait, hogy támogassák a Disability Intergroup újralakítását, mely fogyatékosügyi frakcióközi csoportként az előző ciklusban informális szereppel és jogkörrel rendelkezett. A képviselő eltökélt célja, hogy ez a munkacsoport jelentősebb szerephez jusson az Európai Parlamenten belül. Amennyiben a többi képviselő is támogatja a Disability Intergroup újralakítását, úgy erről a következő napokban születhet megállapodás.

Leomlott a brüsszeli fal

Harminc magyar civil fürkészte négy napig az európai közösség politikai fővárosát, hogy utánajárjon a jogos, vagy épp az alaptalan állításoknak az Európai Parlamentben folyó munkával kapcsolatban. Kósa Ádám harminc fogyatékossággal élő embert látott vendégül Brüsszelben.

2009. november 19.

Nem ismerjük az Európai Parlament munkáját, főként nem ezerháromszázötven kilométerről, így a magyarországi civil érdekvédők joggal érezhetik magukat kirekesztve az európai színtéren folyó politikai diskurzusból. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő épp abból a célból látott vendégül a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségétől és a Siketvakok Országos Egyesületétől siket, nagyothalló és siketvak embereket november 9–12., hogy egyéni tapasztalatok születhessenek.

Kilátásban Japán ratifikációja?

Japán európai uniós ügyekért felelős miniszterével találkozott dr. Kósa Ádám a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény ratifikálása ügyében.

2009. november 18.

Norion Maruyama üdvözölte az európai parlamenti képviselő megkeresését és egyetértett abban, hogy Európával közösen kell keresniük a kérdésekre adható válaszokat. Míg az információáramlás például a japán siketeknél rendkívül jól működik, és a technológiai fejlődésben is élen járnak, addig Európában a fogyatékossággal élő emberek jogainak elismertetése tart előrébb.

Hasonló problémákkal kell szembenéznie a két társadalomnak a lakosság öregedése miatt, és itt ki kell emelni, hogy az időskorú embereknek hasonló technikai megoldásokra van szükségük mint a fogyatékosoknak – mondta Kósa Ádám.

Maruyama kifejtette, a tokiói kormány épp módosítani kívánja a jelenlegi törvénykezésben a fogyatékos állampolgárok jogait, de elismerte, hogy a politika bevonása nélkül nem lehet eredményeket elérni, főként mivel a tényleges szemléletváltozás időigényes “feladat”. Leszögezte ugyanakkor, hogy a mostani jogszabály harmonizációval is céljuk az ENSZ egyezmény ratifikálásának előkészítése.

A találkozó eredményességét és a japán fél valós érdeklődését bizonyította, hogy a magyar európai parlamenti képviselőtől további jogi útmutatást és információszolgáltatást kértek az újabb találkozóig.

Vitában az Európai Bizottsággal

Erősíti a megváltozott munkaképességű alkalmazottak elbocsátását az Európai Bizottság egy január elsejétől életbe lépett rendelete, mely a gazdasági válság hatására várhatón jövő évben harapódzik el. Őry Csaba és Kósa Ádám a rendelet módosítása érdekében és a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatására szánt pénzügyi alapok felhasználásának vizsgálata céljából írásban fordult a Bizottsághoz.

2009. november 18.

Hogyan kívánja a Bizottság a fogyatékossággal élő munkavállalók jogait a pénzügyi válság időszakában védeni – tette fel a kérdést a két európai néppárti képviselő írásban az Európai Bizottságnak (EB), miután az a válság előtt olyan rendeletet (800/2008/EK) adott ki, mely hátrányosan érinti a legfőbb foglalkoztatókat, a kis-és középvállalkozásokat.

Beismerés: elhibázott foglalkoztatás

A kormányzat egyik kiemelt céljának nevezte a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának javítását Herczog László szociális és munkaügyi miniszter Pécsett.
Őry Csaba és Kósa Ádám európai parlamenti képviselők ennek kapcsán hívják fel a figyelmet arra, hogy a célkitűzés önmagában kevés.

2009. november 17.

A kormányzati szándék nagyon nemes és helyes, azonban a lassan 8. éve regnáló szocialista kormányzat teljesítményéről az Állami Számvevőszék Kutató Intézete 2009 októberében publikált tanulmányában a megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának vizsgálata során megállapította, hogy az elmúlt évek változtatásai ellenére még mindig nem ösztönzik eléggé a munkáltatókat.

A magyar államháztartás 2008-ban 631 milliárd forintot fordított az aktív korú rokkantak nyugdíjára, míg az egészségkárosodott személyek járadékára további 94 milliárd forintot fordított. Ez az ÁSZ kutatóinak becslése alapján azt jelenti, hogy a munkából kiesett emberekből ha csak minden második dolgozott volna, akkor a magyar GDP egyenesen 10%-kal nőtt volna az elmúlt években!

A foglalkoztatásért nagymértékben felelős Munkaerőpiaci Alap kapcsán pedig megállapították, hogy 7 évvel ezelőtt 1,55 milliárd forintot fordítottak rehabilitációs munkahely-teremtésre úgy, hogy 1293 új munkahely, 797 megőrzött munkahely és így összesen 2090 támogatott munkahely jött létre. Tavaly, a második Gyurcsány-kormány regnálása idején ugyanez az állami alap közel kétszeres forrással, azaz 2,97 milliárd forintból összesen 1835 támogatott munkahelyet hozott létre, 13%-kal kevesebbet, mint 2002-ben.

Így az, hogy a kormányzat ma, egyik kiemelt céljának nevezi a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának javítását, beismerésnek alkalmas, felelős fejlesztéspolitikai tervezéshez és programhoz azonban kevés.

Alap forráscikk:

http://www.mno.hu/portal/676965#

Elfogadták a világ legkomplexebb jelnyelvi törvényét Magyarországon

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) büszkén értesít minden érdeklődőt: 2009. november 9-én, 17.10 perckor a Magyar Országgyűlés, kéthónapos törvénykezési eljárás után egyhangúlag, 369 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadta a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről szóló törvényt.

2009. november 9.

A törvényben – az Európai Unió tagországai közül Finnország után másodikként – kimondják, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség, a siketvak személyek jogait pedig először rögzítik Magyarországon törvényben.

Ùjra válasz nélkül a fogyatékosok

Annak ellenére, hogy a fogyatékkal élők légi közlekedése elvileg jogilag megoldott, gyakorlatban mégis rengeteg diszkriminációval és esélyegynlőtlenséggel kell szembesülnie a közel 50 millió fogyatékkal élőnek Európában – hívta fel dr. Kósa Ádám a légi utasok jogainak végrehajtásáról szóló vita kapcsán az Európai Bizottság figyelmét.

2009. november 9.

Legyen a társadalmi munkának becsülete!

A kétezertizenegyes önkéntesség évére készül az Európai Unió, és dr. Kósa Ádám bizottsági módosító javaslata szerint jobb, ha mi is így teszünk. Az európai parlamenti képviselő szerint a valódi karrier szerves része kell, hogy legyen a társadalmi munka, amely többek között a hazánkban tevékenykedő civil szervezetek alacsony elismertségét is javítja. 

2009. november 5.

Az Európai Parlament Szociális és Foglalkoztatási Bizottságának mai ülésén a képviselők egyetértettek abban, hogy az önkéntes munkának elismert, és a munkaerőpiacon jutalmazott tevékenységgé kell vállnia, különösen a közszférában, ahol az emberek hétköznapjairól döntenek, vagy nyújtanak közvetlenül igénybevehető szolgáltatásokat.

Kit érdekel a válságkezelés módja?

Eltolja magától a véleményezés felelősségét a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztos. Mivel dr. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar kormány a válságkezelésnél az Európai Unióra hivatkozik, írásban fordul az Európai Bizottsághoz.

2009. november 4.

Ön szerint elfogadható, hogy a pénzügyi válság idején, illetve a kedvezőbb előrejelzések alapján egy adott nemzeti kormány éppenséggel a válságot semmilyen formában elő nem idéző fogyatékos emberekre fordított kiadások, illetve a szociális védőháló e szegmensének drasztikus csökkentése mellett kardoskodjon, főleg az EU-ra hivatkozva a pénzügyi válságkezelésnél – tette fel a kérdést Kósa Ádám a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztosnak a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság november 4-i ülésén.

Joaquín Almunia, az Európai Bizottság elnökéhez, Jose Manuel Barrosohoz  két héttel ezelőtt intézett kérdéshez hasonlóan nemzeti hatáskörre hivatkozva érdemben elhárította magától a válaszadás felelősségét.

Miközben Közép- és Kelet-Európában az EU tagállamok egy tavaly augusztus 6-án, még a pénzügyi válság előtt kiadott bizottsági rendelet alapján a fogyatékossággal élő munkavállalók nagy részének foglalkoztatásával kapcsolatosan korlátozták az állami támogatás mértékét, illetve az ahhoz való hozzáférést, az Európai Bizottság a források befagyasztásával, vagy drasztikus csökkentésével már nem foglalkozik. José Manuel Barroso október 20-án, Kósa Ádám szóbeli kérdésfeltevését követően, kifejtette, hogy egy ország főként a szociális védőháló megerősítésével biztosíthatja a fogyatékossággal élők életkörülményeit, foglalkoztatásának javítását.

Miután a válasz sem José Manuel Barroso, sem Joaquín Almunia részéről nem volt teljes mértékben kielégítő és nem érintették konkrétan a rendelettel kapcsolatos szabályozási kérdéseket, a képviselő írásban fordul az Európai Bizottsághoz, amelynek 30 napon belül kell reagálnia a beadványra.

Klaus aláírta a Lisszaboni Szerződést

Václav Klaus cseh államfő aláírta a Lisszaboni Szerződést, így hatályba léphet az Európai Unió intézményrendszerét megreformáló dokumentum.

2009. november 3.

Az uniós tagállamok sorában utolsóként így Csehország is ratifikálta a lisszaboni szerződést, miután az ország alkotmánybírósága elutasította a Václav Klaus államfőhöz hű szenátorok egy csoportja által benyújtott panaszt.

Az alkotmánybíróság mai egyhangú határozatban utasította el azokat az érveket, amelyek szerint a lisszaboni szerződés aláásná Csehország nemzeti szuverenitását. Klaus korábban azt is felhozta a tervezett reformok ellen, hogy azok révén az EU egy csekély demokratikus ellenőrzés alatt álló "szuperállammá" válna.

Az államfő legutolsó manővere az volt, hogy a múlt heti EU-csúcson felmentést szerzett országának az unió alapjogi chartája alól; erre szerinte azért volt szükség, mert az a Benes-dekrétumok érvénytelenítésével kártérítési perek sorát indíthatta volna el a II. világháború után kitelepített németek és leszármazottaik részéről.

A cseh ratifikáció nyomán még az idén életbe léphet az EU intézményi reformjának alapjait lefektető dokumentum.

Szerző: Világgazdaság Online

A népszámlálás kockázatairól

Felkérem a parlamenti pártok képviselőit, hogy Sólyom László köztársasági elnök üdvözölendő döntése után, mely szerint megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt (T/10105. számú törvényjavaslat), módosítsák annak tartalmát!

2009. november 3.

A törvényben szerepelnie kell a fogyatékosügyi adatok gyűjtésére felhatalmazó rendelkezésnek, abból a célból, hogy a 2001. évi eredmények összehasonlíthatóak legyenek, és hogy a különböző fejlesztések folytatódhassanak az új statisztikák alapján.

Ha ezen adatok nem lesznek a birtokunkban a magyar fogyatékosügy fejlődését saját kezűleg fojtjuk vissza!

Hallássérült diák a nyelvvizsgán

Nem teremti meg a tényleges egyenjogúságot, ha a fogyatékossággal élő embert csak formálisan kezelik egyenlőként. A valódi egyenlőség érdekében pozitív intézkedések kellenek, hogy kiegyenlítsék a fogyatékos emberek jogérvényesítését korlátozó tényezőket - jelentette ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy diák panaszügyének vizsgálatában.

2009. november 2.

 A diák az utóbbi évben többször is sikertelenül próbálta letenni a középfokú nyelvvizsgát, mert a beszédértés felmérésére szolgáló résznél - évek óta fennálló hallásproblémája miatt, a megfelelő tájékoztatás, valamint a speciális vizsgázási mód hiányában - nem értette a magnóról lejátszott szöveget.
Az ügyben különös jelentősége van annak, hogy egyes személyek esetében már megállapítható a fogyatékosság, azonban az nem olyan mértékű, hogy jogosultságot adna a jogszabályban biztosított kedvezményekre. Ilyen kedvezmény a nyelvvizsga alóli mentesülés lehetősége. A fogyatékossággal élő emberek vonatkozásában a nyelvvizsgáztatási eljárások módszertana nem egységes, a vizsgákról szóló tájékoztatók nem megfelelőek, nem hozzáférhetőek és nem teljesítik a könnyen érthetőség kritériumát, ezzel pedig sérül a jogbiztonság - derült ki a biztos vizsgálata során.
Az ombudsman jelentésében hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetben lévő embereket, közöttük a fogyatékossággal élőket csak formálisan kezelik egyenlőként, az nem teremti meg a tényleges egyenjogúságukat. A valódi egyenlőség érdekében pozitív intézkedésre van szükség. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az állam nem teljesíti az Alkotmányban, az ENSZ Egyezményben és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségét, amennyiben nem teremti meg a fogyatékossággal élők objektív jogérvényesítési korlátozottságát oldó feltételeket.
Az ombudsman megkeresésének hatására a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ vezetője felkérte az akkreditált vizsgaközpontokat, hogy belső működési rendjükben fogalmazzák meg, tájékoztató anyagaikban hirdessék ki, miként segítenek a fogyatékossággal élő vizsgázóknak annak érdekében, hogy egyenlő esélyeik lehessenek a nyelvvizsgán. Az intézkedés előremutató, hiszen az esélyegyenlőség követelménye azt jelenti, hogy függetlenül a speciális eljárást igénybevevők számától, adott esetben egy már kidolgozott, gyakorlott módszer álljon a fogyatékossággal élő vizsgázó rendelkezésére - vonta le a következtetést az ombudsman.
A módszer folyamatos monitorozása pedig garanciális jelentőséggel bír - állapította meg jelentésében Szabó Máté. Felhívta az Oktatási Hivatal vezetőjének figyelmét arra, hogy a nyelvvizsgaközpontok akkreditációs felülvizsgálatai során fordítson fokozott figyelmet a fogyatékossággal élők vizsgaeljárásában alkalmazott alternatív módszertani megoldásokra, valamint az azokról adott tájékoztatás betartására.

Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala

A szemléletváltozás küszöbön áll

Ötven millió fogyatékkal élő embert képvisel dr. Kósa Ádám, az ügyvédből lett néppárti politikus az Európai Parlamentben. A siketek és nagyothallók érdekképviselője a Fidesz felkérésére döntött a politizálás mellett.

2009. október 30.

– Első diplomáját jogi egyetemen szerezte, majd ügyvéd lett. Mikor és miért döntött úgy, hogy ezt a hivatást választ ja?

– Miközben fogtechnikusnak tanultam, bekapcsolódtam a hallgatói önkormányzat munkájába, és a jogszabályok érvrendszere jobban meggyőzött, mint a fúróé. Azokhoz a főbb célokhoz, amik akkor megfogalmazódtak bennem, máig tartom magam. Indíttatásom egy részt családi, több felmenőm is jogász, ügyvéd volt, másrészt mint érintett úgy gondoltam, sorstársaimon leginkább úgy tudok segíteni, ha kiképzem magam arra, ahol leginkább szükség van: a jog tudására. 2000. december 15-én vehettem kézbe a diplomámat és két hét múlva már ügyvédjelöltként a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének, és annak tagságának segítettem.

– Életrajzában olvasható, hogy sportmenedzseri végzettséggel is rendelkezik: a jogászi munka és a későbbi politizálás mellett minek köszönhető ez a kitérő? Netán sportolói múlttal és jelennel is rendelkezik?

– A sport iránti vonzalmam nem kitérő, párhuzamosan mindig is követte az életem. A floorball, a búvárkodás, a síelés örök hobbijaim (az utóbbi sportágat versenyszerűen műveltem), de a jogi bizottság tagjaként részt veszek a Siketek Nemzetközi Sport bizottságának munkájában is.

– 2004 óta tölt be különböző tisztségeket a fogyatékkal élők érdekvédő szervezeteiben: miből ered a kitartó civil munka iránti érdeklődése?

– Fogyatékossággal élő embernek születtem, ami már eleve magában hordozott egyfajta kívül állást. Ez az élet helyzet folyton sarkall arra, hogy ne felejtsem el, Magyarországon hatszázezer, az Európai Unióban ötvenmillió sorstárs szeretne a társadalom belső körébe kerülni. Egy adott társadalom demokratizálódásának fokmérője az, hogy a civil szektor mennyire erős, elismert. A 20 éves magyar demokrácia ebből a szempontból még gyerekcipőben van, de jó úton járunk, bár sokszor nagy az ellenszél.

– Idén nyáron a Fidesz listáján az Európai Parlament képviselőjévé választották: hogyan került fel a párt listájára, mi vezette el a nagypolitizáláshoz?

– Csak a felkérés vezetett, előtte nem saját vágyaim között, ha nem utópiaként emlegettük: jó lenne egyszer megélni, hogy fogyatékos ember magyar képviselő lehessen. A 2009-es év még alig kezdődött el, amikor a Fidesz és a KDNP szakpolitikusai megkerestek, hogy lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a sokáig méltatlanul háttérbe szorított fogyatékosügyi politika magasabb szintre kerüljön. Nem haboztam  sokáig a válasszal.

– Hogyan értékeli az Európai Unió eddigi, a fogyatékkal élőket érintő tevékenységét?

– Az Európai Unió hozzáállása lényegében az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) támogatásán keresztül mutatkozott meg. Eddig hiányzott a fogyatékosügy integrált szemlélete a parlamenti bizottságokban, ami jó részt a tagállamok felelőssége. El kell fogadni, az Európai Unióban élő ötven millió fogyatékos ember érdekeit legjobban a közülük valók ismerik. A szemléletváltozás azonban a küszöbön van.

– Magyarországon drasztikusan csökkenteni kívánja a kormányzat a fogyatékkal élők költségvetési támogatását. Hogyan tudják ezek a szervezetek megvédeni érdekeiket, hogyan tud Ön fellépni a védelmükben?

– Tárgyalások, majd, ha a racionális kompromisszumkészség hiányzik, nyomásgyakorlás útján. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökeként asztalhoz ültem én is a kormány képviselőivel. Miután nem sikerült ésszerűen megállapodnunk, az Európai Bizottság elnökének feltett egyperces kérdésben vetettem fel a költségvetési megszorítások esetleges következményeit. És ez ügyben az EDF elnöke legkésőbb tavasszal Magyarországra utazik.

– Bár az Ön nevét elsősorban a fogyatékkal élők védelmével kapcsolatban lehet a legtöbbször hallani, egy ilyen sokszínű embert minden bizonnyal más területek is érdeklik: mivel foglalkozik, mivel tölti idejét, amikor nem EP-képviselősködik?

– Ez a hivatás nem köthető munkaidőhöz, és kellőképp változatos szerep ahhoz, hogy ne akarjak kilépni belőle. A korábban is említett sportok mellett a könyvekből merítek erőt.

Egyedül a közlekedési szektorban

Miután a közúti közlekedési szektort érintő kérdésekben legilletékesebb Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban hazánk nem kapott „főállású” mandátumot, dr. Kósa Ádám a bizottság póttagja vette fel a kapcsolatot a területen illetékes magyar érdekvédelmi szervezetekkel, köztük a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével.

2009. október 27.

A körülbelül kétezer-ötszáz tagot tömörítő szakmai érdekképviseleti, és érdekvédelmi szervezet vezetőivel dr. Kósa Ádám annak érdekében találkozott, hogy hosszú távú együttműködését ajánlja fel.

Az európai parlamenti képviselő érdeklődésére az MKFE vezetői tájékoztatást adtak a hazai fuvarpiaci helyzetről és annak sajátosságairól, valamint a gazdasági válság egész szakmát érintő hatásairól. Szó esett az előttünk álló európai közlekedéspolitikai kihívásokról, valamint a nemzetközi ügyek mellett a magyarországi gazdaság- és közlekedéspolitika fejleményeiről is.

A találkozó végén Kósa Ádám együttműködési szándékáról biztosította az MKFE vezetőit és bemutatta, milyen lehetőségeket lát a magyarországi érdekek megjelenítésére és megvédésére az európai jogszabályalkotás során.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), mely tagja a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesületének (IRU) azokat a belföldi és nemzetközi személy- és árutovábbítási tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteket és egyéni vállalkozókat tömöríti, akik összesen közel százezer embert foglalkoztatnak ma Magyarországon.

Egyenlőséget a sportolóknak

Pénzszűke nem lehet indok a világjátékokon eredményesen szereplő fogyatékkal élő sportolók közötti különbségtételre! 2009-ben négy speciális olimpiára utaztak ki értelmi fogyatékos, siket, halmozottan hátrányos értelmi fogyatékos és szervátültetett versenyzők, akik közül bár sokan vannak, akik dobogóra állhattak, nem kaptak sem tárgy-, sem pénzjutalmat hazájuktól.

2009. október 26.

A 2009. szeptemberében lezajlott Siketlimpián érmet szerzettek filléres PR-ajándéktárgyakat kaptak jutalom gyanánt állami vezetőktől. A felkészülést, és a kiutazást pedig az összesen 50 millió forintos állami támogatás dacára, nagyon sokszor magánzsebből finanszírozták a versenyzők vagy hozzátartozóik.

Ezzel szemben a 2008-as pekingi paralimpián egyéni versenyszámokban az első három helyért nettó 20 millió, 18 millió, illetve 14 millió forint egyszeri jutalom járt. A csapatsportágaknál 12 millió, 9,6 millió, illetve 8,4 millió forint járt a sportolóknak az érmek mellé. Akkor kiemelte a kormány, hogy a paralimpián eredményesen szereplő sportolók az épekkel megegyező mértékű jutalomban részesülnek.

Bár a jelenlegihez képest akkor legalább elismerték paralimpikonjainkat, senki nem szólt más fogyatékos sportoló ügyében.

Magyarország 2007-ben ratifikálta a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, mellyel egyebek mellett vállalta, hogy nem tesz különbséget állampolgárai között, a fennálló diszkriminációt akkor is feloldja, ha arra nincs anyagi kerete.

Egyenlő bánásmódra és kellő tiszteletre szólítom fel az ország vezetőit a fogyatékossággal élő emberek iránt, mert mára elfelejtették mit vállaltak lassan három éve! Az emberi megbecsülés nem pénzkérdés!

 
dr. Kósa Ádám

európai parlamenti képviselő

 
Kiegészítő információ:

http://www.magyarorszag.hu/ShowBinary/repo/root/mohu/hirkozpont/hatteranyagok/olimpia20080805