dr. Kósa Ádám

A válság még köztünk van

A görög válság más európai uniós tagállamok helyzetére is ráirányította a figyelmet, potenciális veszély van ott, ahol a magas államadósság, a deficit csökkentése előtt tornyosuló belpolitikai akadályok és az alacsony GDP növekedési-ráta kedvezőtlen együttállása jellemző. Körképünk hazánk helyzetére is rávilágít.

GDP-arányosan 115,1 százalékos államadósság: itt tartott 2009 végén Görögország az Eurostat által a napokban megjelentetett statisztika szerint. Ez majdnem Európa-rekord – írja  BruxInfo internetes portál. A görögök nagy baja a magas adósságszint, annak kedvezőtlen lejárati szerkezete, az igen magas költségvetési hiány, a deficit csökkentése előtt tornyosuló belpolitikai akadályok és a következő évekre várható igen alacsony (sőt, sokak szerint negatív) potenciális GDP-növekedési ráta együttese. A befektetők számára ezeknek a tényezőknek az egyidejű megléte az igazán aggasztó.

Bár az olasz államadósság is óriási, az aktuális államháztartási hiány ott jóval alacsonyabb. Az ír, a spanyol és a brit államháztartási hiány magas, de ezeket az országokat alacsonyabb adósságszint és magasabb potenciális GDP-növekedési ráta jellemzi. Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben a leginkább Portugáliát emlegették a következő lehetséges „áldozatként”, hiszen a portugál deficit (9,4 %) és államadósság (76,8 %) is magas.

Magyarországon a magas állami és küladósság-teher, amelyhez nagy és kedvezőtlen összetételű lakossági devizaadósság-állomány is járul, változatlanul kihívásokat állít az ország elé. A hazai össztermék (GDP) 78 százalékával egyenlő államadósság-ráta az idei évben 82 százalékra növekedhet.

Magyarországon az önkormányzatok nélkül 3,3, azokkal együtt pedig 4 százalék lesz az államháztartás hiánya az idén a GDP arányában. Az első öt hónapban, vagyis május végére a deficit elérheti a 719,4 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium számítása szerint, ami a GDP 2,7 százaléka. Ma minden magyar emberre több mint kétmillió forint adósság jut.

Dr. Kósa Ádám, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja úgy látja, az IMF-segély, amelynek visszafizetése 2011-től esedékes, csak elódázta Magyarország rendbetételét, amelyhez hiteles gazdasági stratégia és megfelelő költségvetés szükséges. „Azzal, hogy az ország eddig követte az IMF előírásait a foglalkoztatottsági arány ahelyett, hogy javult volna, tovább romlott, ez különösen igaz a fogyatékkal élők körére” – hangsúlyozta a néppárti (Fidesz-KDNP) képviselő.

 

Kósa április 20-án a késő esti strasbourgi plenáris ülésen szeretett volna választ kapni arra, miért nem élhetett Magyarország az elmúlt években az Európai Unió által létrehozott közel kétszázmilliárdos gazdaságélénkítő csomag adta lehetőséggel. Az írásban beadott kérdésre Karel De Gucht az Európai Bizottság belga képviselője úgy válaszolt: A segélycsomag nem egy szabad rendelkezésre bocsátott pénzügyi keret, hanem egy pótlólagos összeg, amely az államháztartási hiányt hivatott pótolni - vagyis a múlt katasztrofális hibáit hivatott átmenetileg konszolidálni.

Viszontválaszában Gál Kinga európai parlamenti képviselő (Fidesz-KDNP) – aki a vulkáni hamu miatti légtérzár miatt távol levő Kósa Ádámot helyettesítette -  elmondta, az IMF-fel kötött közel 20 milliárd eurós megállapodás miatt Magyarország nem tudott a lehetőséggel élni, mert kénytelen volt prioritásként követni az IMF-előírásokat és az európai alapszerződésekben is rögzített értékekkel szembe menni. „A magas szintű foglalkoztatás és a hátrányos helyzetű csoportok védelme sérül, logikátlan intézkedések születnek a fiskális konszolidáció és a jelenleg előírt költségvetési megtakarítások miatt” – fogalmazott a képviselő asszony.

Forrás: BruxInfo portál/ www.kosaadam.hu    Fotó: Magyar Hírlap