11/20090
Leomlott a brüsszeli fal
Harminc magyar civil fürkészte négy napig az európai közösség politikai fővárosát, hogy utánajárjon a jogos, vagy épp az alaptalan állításoknak az Európai Parlamentben folyó munkával kapcsolatban. Kósa Ádám harminc fogyatékossággal élő embert látott vendégül Brüsszelben.
2009. november 19.
Nem ismerjük az Európai Parlament munkáját, főként nem ezerháromszázötven kilométerről, így a magyarországi civil érdekvédők joggal érezhetik magukat kirekesztve az európai színtéren folyó politikai diskurzusból. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő épp abból a célból látott vendégül a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségétől és a Siketvakok Országos Egyesületétől siket, nagyothalló és siketvak embereket november 9–12., hogy egyéni tapasztalatok születhessenek.
Történelmi pillanatban vette kezdetét az utazás, miután november 9-én – épp mialatt a vendégek Charleroi repterére érkeztek – elfogadta a magyar parlament a magyar jelnyelvi törvényt, és ezzel hivatalos nyelvként ismerte el a magyar jelnyelvet. Így a csoport huszonöt fős jelnyelvi közössége anyanyelvét ünnepelte aznap este a belga fővárosban.
A flamand siketek szövetsége (Fevlado) másnap Gentben, az Észak Firenzéje néven is emlegetett városban fogadta barátsággal a vendégeket. A rendkívüli precizitással megszervezett érdekvédelmi munka, melyet Filip Verstraete, a Fevlado vezetője mutatott be, abból az alaptézisből táplálkozik, hogy a siket emberek kulturális és nyelvi kisebbséghez tartoznak. A flamand siket közösség, amely Belgium öt északi tartományaiban él, négy-hatezer jelnyelv használót számlál.
Az Európai Parlamentről Polner Gergely tartott előadást, melyet jelnyelvi tolmácsok fordítottak, akik az előadó meglepettségét, amiért a siket hallgatóság erre felé ritka felkészültségének adott hangot, csupán a szemük sarkába kiült mosollyal nyugtázták.
Václav Havel, egykori csehszlovák-cseh elnök részvételével éppen ünnepélyes ülést tartott az Európai Parlament, amikor a látogatócsoport a karzaton pásztázta végig a bent ülő magyar képviselőket, külön figyelmet szentelve vendéglátójuk 455. számú helyének.
Szűkkörű „munkamegbeszélés” (Kósa Ádám munkatervének bemutatása), és az Európai Parlament első siket képviselője irodai székének kipróbálása személyessé tette az utolsó estét. A pontot az i-re a Surján László, Áder János és Deutsch Tamás európai néppárti képviselők társaságában elköltött vacsora tette fel, az r-betűs hónapokra való tekintettel autentikusan kagylóval és sült krumplival.
Kötetlen beszélgetés alakult ki siket fiatal és halló, tapasztalt politikus között, barátként üdvözölt flamand sorstársakkal, és a magyar, valamint a fogyatékossággal élő embereket képviselő Kósa Ádámmal, aki az európai szinten folyó érdekvédelmi munka megismertetéséért a jövőben is fogad látogatókat, abban a reményben, hogy nem csak magyar, de európai polgárként is közös céljaink vannak.
Az utazás értékelése, összegzése helyett úgy gondoltuk a visszajelzések hitelesebb képet állítanak, így alább vendégeink gondolatait olvashatják.
„Felejthetetlen élmény maradt számomra Brüsszel, Gent és az Európai Parlamentben való részvétel. Nagyothallóként, mivel most tanulom a jelnyelvet, próbáltam bekapcsolódni a jelelésbe, így köszönöm mindenkinek, akik segítettek a jelnyelv gördülékeny alkalmazásában.”
„Az egész szenzáció alatt nagyon sokat tapasztaltunk még többet a jelnyelvről, az unióról, a fogyatékkal élő emberekről. Mi is sokat tanultunk Tőletek, és beláttunk, hogy az aktív munka során, nem mesés az élet…”
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.