dr. Kósa Ádám

A szemléletváltozás küszöbön áll

Ötven millió fogyatékkal élő embert képvisel dr. Kósa Ádám, az ügyvédből lett néppárti politikus az Európai Parlamentben. A siketek és nagyothallók érdekképviselője a Fidesz felkérésére döntött a politizálás mellett.

2009. október 30.

– Első diplomáját jogi egyetemen szerezte, majd ügyvéd lett. Mikor és miért döntött úgy, hogy ezt a hivatást választ ja?

– Miközben fogtechnikusnak tanultam, bekapcsolódtam a hallgatói önkormányzat munkájába, és a jogszabályok érvrendszere jobban meggyőzött, mint a fúróé. Azokhoz a főbb célokhoz, amik akkor megfogalmazódtak bennem, máig tartom magam. Indíttatásom egy részt családi, több felmenőm is jogász, ügyvéd volt, másrészt mint érintett úgy gondoltam, sorstársaimon leginkább úgy tudok segíteni, ha kiképzem magam arra, ahol leginkább szükség van: a jog tudására. 2000. december 15-én vehettem kézbe a diplomámat és két hét múlva már ügyvédjelöltként a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének, és annak tagságának segítettem.

– Életrajzában olvasható, hogy sportmenedzseri végzettséggel is rendelkezik: a jogászi munka és a későbbi politizálás mellett minek köszönhető ez a kitérő? Netán sportolói múlttal és jelennel is rendelkezik?

– A sport iránti vonzalmam nem kitérő, párhuzamosan mindig is követte az életem. A floorball, a búvárkodás, a síelés örök hobbijaim (az utóbbi sportágat versenyszerűen műveltem), de a jogi bizottság tagjaként részt veszek a Siketek Nemzetközi Sport bizottságának munkájában is.

– 2004 óta tölt be különböző tisztségeket a fogyatékkal élők érdekvédő szervezeteiben: miből ered a kitartó civil munka iránti érdeklődése?

– Fogyatékossággal élő embernek születtem, ami már eleve magában hordozott egyfajta kívül állást. Ez az élet helyzet folyton sarkall arra, hogy ne felejtsem el, Magyarországon hatszázezer, az Európai Unióban ötvenmillió sorstárs szeretne a társadalom belső körébe kerülni. Egy adott társadalom demokratizálódásának fokmérője az, hogy a civil szektor mennyire erős, elismert. A 20 éves magyar demokrácia ebből a szempontból még gyerekcipőben van, de jó úton járunk, bár sokszor nagy az ellenszél.

– Idén nyáron a Fidesz listáján az Európai Parlament képviselőjévé választották: hogyan került fel a párt listájára, mi vezette el a nagypolitizáláshoz?

– Csak a felkérés vezetett, előtte nem saját vágyaim között, ha nem utópiaként emlegettük: jó lenne egyszer megélni, hogy fogyatékos ember magyar képviselő lehessen. A 2009-es év még alig kezdődött el, amikor a Fidesz és a KDNP szakpolitikusai megkerestek, hogy lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a sokáig méltatlanul háttérbe szorított fogyatékosügyi politika magasabb szintre kerüljön. Nem haboztam  sokáig a válasszal.

– Hogyan értékeli az Európai Unió eddigi, a fogyatékkal élőket érintő tevékenységét?

– Az Európai Unió hozzáállása lényegében az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) támogatásán keresztül mutatkozott meg. Eddig hiányzott a fogyatékosügy integrált szemlélete a parlamenti bizottságokban, ami jó részt a tagállamok felelőssége. El kell fogadni, az Európai Unióban élő ötven millió fogyatékos ember érdekeit legjobban a közülük valók ismerik. A szemléletváltozás azonban a küszöbön van.

– Magyarországon drasztikusan csökkenteni kívánja a kormányzat a fogyatékkal élők költségvetési támogatását. Hogyan tudják ezek a szervezetek megvédeni érdekeiket, hogyan tud Ön fellépni a védelmükben?

– Tárgyalások, majd, ha a racionális kompromisszumkészség hiányzik, nyomásgyakorlás útján. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökeként asztalhoz ültem én is a kormány képviselőivel. Miután nem sikerült ésszerűen megállapodnunk, az Európai Bizottság elnökének feltett egyperces kérdésben vetettem fel a költségvetési megszorítások esetleges következményeit. És ez ügyben az EDF elnöke legkésőbb tavasszal Magyarországra utazik.

– Bár az Ön nevét elsősorban a fogyatékkal élők védelmével kapcsolatban lehet a legtöbbször hallani, egy ilyen sokszínű embert minden bizonnyal más területek is érdeklik: mivel foglalkozik, mivel tölti idejét, amikor nem EP-képviselősködik?

– Ez a hivatás nem köthető munkaidőhöz, és kellőképp változatos szerep ahhoz, hogy ne akarjak kilépni belőle. A korábban is említett sportok mellett a könyvekből merítek erőt.

Egyedül a közlekedési szektorban

Miután a közúti közlekedési szektort érintő kérdésekben legilletékesebb Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban hazánk nem kapott „főállású” mandátumot, dr. Kósa Ádám a bizottság póttagja vette fel a kapcsolatot a területen illetékes magyar érdekvédelmi szervezetekkel, köztük a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével.

2009. október 27.

A körülbelül kétezer-ötszáz tagot tömörítő szakmai érdekképviseleti, és érdekvédelmi szervezet vezetőivel dr. Kósa Ádám annak érdekében találkozott, hogy hosszú távú együttműködését ajánlja fel.

Az európai parlamenti képviselő érdeklődésére az MKFE vezetői tájékoztatást adtak a hazai fuvarpiaci helyzetről és annak sajátosságairól, valamint a gazdasági válság egész szakmát érintő hatásairól. Szó esett az előttünk álló európai közlekedéspolitikai kihívásokról, valamint a nemzetközi ügyek mellett a magyarországi gazdaság- és közlekedéspolitika fejleményeiről is.

A találkozó végén Kósa Ádám együttműködési szándékáról biztosította az MKFE vezetőit és bemutatta, milyen lehetőségeket lát a magyarországi érdekek megjelenítésére és megvédésére az európai jogszabályalkotás során.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), mely tagja a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesületének (IRU) azokat a belföldi és nemzetközi személy- és árutovábbítási tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteket és egyéni vállalkozókat tömöríti, akik összesen közel százezer embert foglalkoztatnak ma Magyarországon.

Egyenlőséget a sportolóknak

Pénzszűke nem lehet indok a világjátékokon eredményesen szereplő fogyatékkal élő sportolók közötti különbségtételre! 2009-ben négy speciális olimpiára utaztak ki értelmi fogyatékos, siket, halmozottan hátrányos értelmi fogyatékos és szervátültetett versenyzők, akik közül bár sokan vannak, akik dobogóra állhattak, nem kaptak sem tárgy-, sem pénzjutalmat hazájuktól.

2009. október 26.

A 2009. szeptemberében lezajlott Siketlimpián érmet szerzettek filléres PR-ajándéktárgyakat kaptak jutalom gyanánt állami vezetőktől. A felkészülést, és a kiutazást pedig az összesen 50 millió forintos állami támogatás dacára, nagyon sokszor magánzsebből finanszírozták a versenyzők vagy hozzátartozóik.

Ezzel szemben a 2008-as pekingi paralimpián egyéni versenyszámokban az első három helyért nettó 20 millió, 18 millió, illetve 14 millió forint egyszeri jutalom járt. A csapatsportágaknál 12 millió, 9,6 millió, illetve 8,4 millió forint járt a sportolóknak az érmek mellé. Akkor kiemelte a kormány, hogy a paralimpián eredményesen szereplő sportolók az épekkel megegyező mértékű jutalomban részesülnek.

Bár a jelenlegihez képest akkor legalább elismerték paralimpikonjainkat, senki nem szólt más fogyatékos sportoló ügyében.

Magyarország 2007-ben ratifikálta a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, mellyel egyebek mellett vállalta, hogy nem tesz különbséget állampolgárai között, a fennálló diszkriminációt akkor is feloldja, ha arra nincs anyagi kerete.

Egyenlő bánásmódra és kellő tiszteletre szólítom fel az ország vezetőit a fogyatékossággal élő emberek iránt, mert mára elfelejtették mit vállaltak lassan három éve! Az emberi megbecsülés nem pénzkérdés!

 
dr. Kósa Ádám

európai parlamenti képviselő

 
Kiegészítő információ:

http://www.magyarorszag.hu/ShowBinary/repo/root/mohu/hirkozpont/hatteranyagok/olimpia20080805

 
 

Uniós külpolitikai szolgálat: Demokratikus ellenőrzést kér az EP

A lisszaboni szerződés hatályba lépése után felállítandó uniós külügyi szolgálatnak az Európai Bizottság struktúrájába kell tartoznia, és a Bizottság költségvetéséből is kell finanszírozni. Így az EP demokratikus ellenőrzést gyakorolhatna az új szervezet felett. Erről fogadtak el jelentést a képviselők csütörtökön.

2009. október 22.

Az Európai Külügyi Szolgálatról (EKSZ) Elmar Brok (néppárti, német) által készített jelentést 424 igen, 94 nem, 30 tartózkodó vokssal fogadta el az EP. A lisszaboni szerződés által létrehozandó szervezet az Európai Bizottság, a Tanács és a tagállamok tisztviselőiből áll majd. Feladata az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, egy személyben a Bizottság alelnökének támogatása lesz.

Bizottsági struktúra 

A főképviselő javaslata alapján, a parlament véleményének meghallgatása és a Bizottság jóváhagyása után a Tanács dönt a szolgálat felépítéséről.

Az EP most elfogadott jelentése arra kéri a Bizottságot minden erővel álljon ki amellett, hogy az EU külszolgálata a közösségi szervezetben maradjon.

A képviselők szerint a szolgálatot ezért szervezeti és költségvetési szempontból is a Bizottság adminisztratív struktúrájába kell beépíteni. Ezzel együtt a Bizottság keretében működő külkapcsolati részlegek bizonyos részeit az EP nem sorolná az EKSZ-be, hanem speciális jogállást biztosítana a számukra.

Uniós nagykövetségek

A jelentés szerint a jelenlegi, harmadik országokban működő bizottsági képviseleteket, tanácsi és különmegbízotti irodákat uniós nagykövetségekké kell összevonni. Ezeket az EKSZ tisztségviselői irányítanák, akik a főképviselő alá tartoznának.  

Az EP úgy véli, az EKSZ létrehozásával egyidejűleg dönteni kell a költségvetési vonatkozásokról is. Ezekben pedig a parlamentnek élnie kell költségvetési jogosítványaival.

A képviselők a főképviselő-alelnök poszt jelöltjét az EKSZ-ről is fogják kérdezni a parlamenti meghallgatáson - áll a jelentésben.

Az EP azt ajánlja, minél előbb jöjjön létre teljes körű politikai megegyezés a parlamenttel, hogy ne a lisszaboni szerződés hatályba lépését követően kelljen tölteni az időt a részletek kidolgozásával.

A Memorial nyerte a 2009‑es Szaharov-díjat

A Memorial orosz emberi jogvédő csoport nyerte az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharov‑díját – jelentette be ma Strasbourgban Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke. A díj névadója az idén húsz éve elhunyt Nobel‑békedíjas szovjet magfizikus, Andrej Szaharov. Az idei elismerést december 16‑án adják át Strasbourgban.

2009. október 22.

Pozitív diszkrimináció

Az Európai Parlament történetében ő szólalt fel először magyar jelnyelven. A múlt héten pedig az Országgyűlésben is jelelt arról a jelnyelvi törvénytervezetről, amelyet várhatóan októberben fogadnak el. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének [Sinosz] elnökével, a Fidesz EP-képviselőjével a 168 Óra beszélgetett.

2009. október 20.

- Egy internetes oldalon megkerestem néhány jelet. A bonyolultabbaknál elvesztettem a fonalat. Azt hallottam, Brüsszelben önnek is új jeleket kellett megtanulnia.

- Másról van szó. Ha jelnyelven szólalok fel, az jól lefordítható bármely idegen nyelvre. Fordítva nem ilyen egyszerű. Annak a szintnek, amit az uniós politika megkövetel, a magyar jelnyelv még nem tud megfelelni. Nem ismerték el, ezért nem is fejlődött kellőképpen. Ha a törvény megszületik, a jelnyelv öt-tíz éven belül eléri a tíz-tizenötezer szavas szókincset, a jelenlegi hat-hétezerhez képest. Mivel magyar jelnyelven még nem tudnak nekem úgy tolmácsolni, hogy minden információt megkapjak, úgynevezett jelesített magyar nyelven fordítanak. Vagyis az egyes szavakat jelelik.

- Ez teljesen más, mint a magyar jelnyelv?

- Igen. A magyar jelnyelv nyelvtanilag semmilyen összefüggésben nincs a magyar nyelvvel. A jelnyelvben a szavak a kívülálló számára véletlenszerűen követik egymást, de ezt a siketek számára a testbeszéd, a mimika, az elhelyezkedés egyértelművé teszi, noha ragokat nem használunk. Megpróbálom érzékeltetni. Ha kapok egy levelet egy sikettől, aki nem tud jól magyarul, az olyan, mint ha írásban jelelne. Például: "Nem értem semmit az egész cirkusz. Hiába szóltam meg felszólítottam mégsem meghallgatni akkor én milyen alelnök vagyok." Aki ezt olvassa, azt hiszi, a feladó műveletlen. Holott jelnyelven ez tökéletes gondolatsor.

- Sokszorosan nehezített pálya. Ráadásul civilként került a politikába.

- Nem vagyok politikus.

- Uniós képviselő.

- A gondolkodásmódom érdekvédői. Hiszen érintettként kerültem az Európai Parlamentbe.

- Egyik nap csörgött a telefon. hogy "itt Orbán Viktor, üljünk le beszélni"?

- Az egyik munkatársa keresett meg. De bármelyik párt felkérésén elgondolkodtam volna. Bár az is igaz, hogy a fogyatékkal élőkért eddig a legtöbbet a Fidesz tette. Kormányon és ellenzékben is meghallgatták a véleményünket. Lamperth Mónika azt mondta, nagyon sajnálja, hogy nem az MSZP színeiben lettem képviselő. Az egyik vezérgondolatom régóta az: a fogyatékosok ügye nem jobb- vagy baloldali kérdés.

- Nem lehet, hogy épp a fogyatékkal élők - ideológiáktól kevésbé terhelt - problémái indíthatják a két nagy pártot összefogásra, ami kihat más területekre is?

- Nem hiszek ebben. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségéről szóló 1998-as törvényt egyhangúlag szavazták meg a képviselők. Két éve az ENSZ-egyezményt szintén. A jelnyelvi törvényt illetően is egyetértés van. De ettől függetlenül tart a szembenállás.

- Még akkor is, amikor egységes fellépésre volna szükség. Magyar jelnyelven ön szólalt fel először Brüsszelben, s beszédében a siketek nyelvhasználati problémáihoz hasonlította a szlovákiai magyarokét. Ami szép gesztus. De leginkább az látszik: Brüsszelben és idehaza ez ügyben is civakodnak a magyar pártok.

- A magyar EP-képviselők rendszeresen felszólalnak a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Szlovákiában egyébként 1995 óta létezik jelnyelvi törvény. Igaz, csupán deklaráció: a Szlovák Köztársaság elismeri a jelnyelvet. A mi törvényünk jóval tartalmasabb lesz. Lehetővé teszi, hogy élet minden területén - például a munkavégzés és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés során - a siket és nagyothalló emberek a magyar jelnyelvet használják. A törvény előírja majd, hogy a tolmácsszolgálat finanszírozása állami feladat. Nagy előrelépés a siket gyerekek oktatásában a kétnyelvű iskolai modell bevezetése, amely már a magyar jelnyelvet használja majd.

- Mindeközben kiderült, jelentősen csökken több, a fogyatékosok érdekvédelmét ellátó szervezet állami támogatása. A Sinosz költségvetése 72, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéé 50, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéé 80 százalékkal apadna.

- A történet nem lefutott, még egyeztetünk. Valamennyi szervezet elfogadja, hogy válság van. De a legnagyobb probléma nem a megszorítás, hanem az, hogy az érintetteket senki nem kérdezte meg. Ezek a szervezetek nem önmagukért vannak. Kiemelkedően közhasznú minősítésűek, így a törvény szerint az összes, az adott fogyatékkal élő magyart képviselik. Rengeteg szolgáltatást - például jogsegély, munkaerő-közvetítés, vakvezetőkutya-képzés - az állam helyett végeznek el.

- A Sinoszt azzal is vádolták, hogy búvártanfolyamot számolt el.

- Ezt visszavonták, mert nem igaz. A tanfolyam önköltséges volt. Egyébként mi a gond azzal, ha fogyatékkal élő személyek búvárkodnak? Mindenesetre ez a rengeteg szolgáltatás leállna, ha a megszorítás így átmenne. A fogyatékkal élők kétszeresen hátrányos helyzetbe kerülnének, mert a saját szervezetüktől se kapnának segítséget. Persze a költségvetés egészét nézve aprópénzen vitázunk.

- 450 millión.

- Ezért nem értjük, miért épp itt akarnak kurtítani.

Lehet, hogy gond van az érdekképviseletükkel?

- Nézeteltérés mindig van, hiszen az érdekképviselet egy része a kormányzattal szembeni lobbimunka. Nyugat-Európában sok helyütt a miénkhez hasonló az állami támogatás rendszere, de a civil szféra, a vállalatok, a magánemberek sokkal szívesebben segítenek. Idehaza még nem elég erős a társadalmi felelősségtudat.

- Ön először speciális, majd a nagymamája nyomására integrált iskolába járt, jogi és sportszervező-menedzseri diplomát szerzett, egy teremhokicsapat kapitánya. A törvények mellett legalább ekkora szükség van ilyen nagymamákra.

- Valóban sok múlik a társadalmon, a politikán és magukon az érintetteken. Nekik el kell fogadniuk az állapotukat, így élni teljes életet, ami nem könnyű. Nem az önsajnálat, a mártíromság a járható út. Nem vagyok híve annak, hogy a fogyatékosok csak követeljenek. Ha például esélyt akarunk a munka világában, akkor úgy kell dolgozni, ahogy elvárják, nem pedig kifogásokat keresve. A társadalomnak viszont el kell fogadnia, hogy jogos a pozitív diszkrimináció. Az emberek sokszor nem tolerálják, ha valaki hozzájuk hasonlóan egyenlő esélyt kap az élethez. Ha azt hallják, hogy tízmillióba kerül egy rámpa építése, akkor felháborodnak: miért kell ennyit adni a fogyatékosoknak. De nem gondolnak bele, hogy az a bottal járó időseknek vagy a kisgyerekes édesanyáknak szintén segítség. Évtizedekkel lemaradtunk. Azért is jó az uniós munka, mert ott már látható egy másik gondolkodásmód. Azt kell hazahozni.

- Nemrég felszólalt az Országgyűlésben. Vállalná a hazai képviselőséget is?

- Ha felkérnek, akkor persze. A politikában részt kell venni. 2005-ben lettem a Sinosz elnöke. Kezdetben elődeim politikáját követtem: minisztériumok, kilincselés, kérvények. Aztán elkezdtük a pártokat keresni, később a képviselőket, a hátországukat. És egyre jobban tudtuk érvényesíteni a gondolatainkat. A jelnyelvi törvényt se tudtuk volna a parlament elé vinni, ha nem veszünk részt a politikában.

Szóbeli kérdés az Európai Bizottság elnökéhez

A megváltozott munkaképességű munkavállalók egyre nagyobb mértékű elbocsátása, továbbá a nyújtható költségvetési támogatások és különösen a bértámogatások (az úgy nevezett maximális támogatás-intenzitás 75%-ra változtatott) mértékének 2009. január 1-től történő csökkentése (Európai Bizottság 800/2008/EK rendelete) alapján válságos helyzet teremtődött – fogalmazott Kósa Ádám az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

2009. október 20.

A költségvetési megszorítások miatt áldozatul eshetnek a fogyatékossággal élő emberek számára biztosított források felhasználása is – mondta a képviselő, aki szerint, a befizetett bírságok kifizetése (pl. rehabilitációs hozzájárulásokból befolyó összegek) is zárolható, mint ahogy ez történt Magyarországon is, amelyek egyébként a fogyatékossággal élők munkahelyteremtésére lettek elkülönítve.

– Ezalatt a fogyatékos embereket tömegével rúgják ki a munkahelyeikről, arra hivatkozva, hogy egyébként önmagában véve csökkent a bértámogatás mértéke és ezért az Európai Unió a hibás, amivel én nem értek egyet, mert az Európai Bizottság kifejezetten rögzítette, hogy megfelelő és alkalmas intézkedéseket kell tenni a változtatásokkal egyidejűleg. Hogyan kívánja Az Európai Bizottság a pénzügyi válság időszakában a fogyatékossággal élő munkavállalók jogait (munkahelymegtartás, egyenlő munkáért egyenlő bért) védeni egy tavaly, még a világválság előtt kiadott rendelettel – kérdezte Kósa Ádám az Európai Bizottság elnökétől.

José Manuel Barroso úgy reagált, a fent említett rendeletben szerepel a fogyatékossággal élő munkavállalók védelme, melyet az adott ország nemzeti szinten kell, hogy megszervezzen, főként a szociális védőháló megerősítésével.

A 2008. augusztus 6-i keltezésű rendelet, mely a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szól, tartalmazza egyebek mellett, hogy „a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók képzésének és elhelyezkedésének támogatása, valamint a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos többletköltségek ellentételezése a Közösség és a tagállamok gazdasági és szociális politikájának központi célkitűzése.”

www.mti.hu/eu/cikk/432608

Politika, üzleti érdek, társadalmi szándék

Gyenge Magyarországon a civil érdekszféra, az állam sok területen feleslegesen ragaszkodik a feladatellátáshoz, véli Kósa Ádám, míg Navracsics Tibor szerint a politikában is meg kell jelennie a társadalmi felelősségvállalásnak.  A politikusok erről a 2009-es Corporate Social Responsibility (CSR) konferencián beszéltek, ahol a szervezők kerekasztal beszélgetésekben kívánták feltárni a mai magyar valóságot.

2009. október 15.

Hiába vagyok benne a politikában, még mindig civil érdekvédő vagyok – mondta Kósa Ádám megnyitva ezzel a konferencia egyik kerekasztal beszélgetését. A képviselő szerint Nyugat-Európában minden kormányban dolgoznak fogyatékkal élő emberek, míg Magyarországon még az a gyakoribb, hogy a munkáltatók inkább kifizetik a rehabilitációs hozzájárulást.

A nonprofit szervezetek száma és a bevételek reálértéke 2000-től 2006-ig 80, illetve 77

százalékkal emelkedett hazánkban, és ezalatt egyenletesen és gyors ütemben bővült a foglalkoztatottaik száma is. A nonprofit szervezetek 2007-ben már közel háromszor annyi munkavállalónak biztosítottak állást, mint 1993-ban, és bár ezzel növelték a szektor gazdasági súlyát, érdekvédelmi törekvéseiket sokszor nem koronázza siker.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Frakcióvezetője úgy vélte a politika feladata, hogy érzékeltesse a különbségeket: értékesebbek azok a cégek, amelyek CSR-ral foglalkoznak.

– A kisebb állam partneri kapcsolatainak kiépítése a nem-állami szférával, itt nagy tartalékok vannak például – magyarázta Navracsics Tibor. A kormányzatnak ki kell építeni azokat a végpontokat, amelyek állandó preferenciák lehetnek a CSR-al foglalkozó cégek számára.

Baló György a beszélgetés moderátora közbevetette, hogy sokan azt mondják, hogy a válságot a bankok idézték elő, méghozzá éppen olyan hozzáállással, amely ellentétes a CSR-al.

A frakcióvezető erre úgy reagált, Magyarországon a politikusok szívesebben hoznak törvényt, mintsem megoldják a problémát. „Ha ugyanis a magyar társadalom nem szolidáris, akkor hiába van pl. banki etikai kódex.” Navracsics Tibor szerint a válság újranyitja az állami szolgáltatások körét.

A rendezvényen beszélt többek között az Európai Üzleti Tanács elnöke Ferenczi Tamás is, aki biztató kilátásokkal csak akkor kecsegtet, ha összetalálkozik a politika, az üzleti érdek és a társadalmi szándék.

Róna Péter szerint a társadalmi felelősségvállalás hamarosan új megvilágításba kerül, az lesz a kérdés, hogyan kell mérni a CSR tevékenységet, és hogyan kell értékét megállapítani. A közgazdász a GDP tévhiteiről beszélt bővebben, így arról, hogy a GDP alapú közgazdaságtan nem tudja mérni a növekedés fenntarthatóságát, hogy a bruttó hazai termék csak részben méri az állam szerepét, és azt is rosszul.

– GDP mennyiségszemléletű mérték, nem pedig minőségszemléletű – magyarázta Róna Péter. A szolgáltatásokat éppen ezért nem megfelelően méri.

A költségvetés ellehetetleníti a fogyatékosok életét

Mi történik ma Magyarországon? Visszamegyünk a középkorba? A 2010-es költségvetési tervezetből egyértelműen kiderül: a kormány egyszerűen kidobná a fogyatékkal élő embereket az utcára - fogalmazott beszédében Kósa Ádám.

2009. október 10.

A KSH adatait nézve kiderül, hogy ma Magyarországon a fogyatékkal élők csoportja él a legrosszabb körülmények között, őket sújtják a legszigorúbb elvonások - hívta fel a figyelmet beszédében a Siketek és Nagyothallók Országos Szervezetének elnöke. Hozzátette: a kormány ebben a kérdésben is szembe megy a Nyugat gyakorlatával, hiszen a fogyatékosokat a fejlett országokban sehol sem sújtja ilyen durva politika, mint nálunk.
Kósa Ádám egyértelművé tette: nem új jogokat akarnak. Azt akarjuk, hogy ugyanúgy élhessünk, int mindenki más. A kormány pedig éppen az erre való lehetőséget akarja elvenni a 2010-es költségvetéssel. 2009-hez képest a szociális intézményeknek 43 százalékos, az átmeneti otthonoknak 50 százalékos költségvetési megszorítással kell megbirkózniuk! A fogyatékossággal élőknek perspektívára, egy fenntartható jövő lehetőségére és a normális életet lehetővé tevő politikára van szüksége! A magyar fogyatékosok nem segélyeken akarnak élni, hanem dolgozni akarnak! - nyomatékosította Kósa Ádám.

(fidesz.hu)

Áldozatok a liberális közös teherviselés oltárán

A nemzetközi gazdasági válság a fogyatékos embereket sújtja leginkább – hangoztatta jelnyelven megtett felszólalásában Kósa Ádám (Fidesz) az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén szerda este.

2009. október 7.

A magyar EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unión belül 50 millió fogyatékos személy él. "Én őket tekintem a legnagyobb kisebbségnek" – szögezte le a napirenden kívüli felszólalása során. Kiemelte, hogy válságok idején mindig a fogyatékossággal élők veszítik el legelőször az állásukat, csökken a jövedelmük és az életszínvonaluk, ráadásul az őket képviselő társadalmi szervezetek támogatását is nagyobb mértékben csökkentik, mint általában. A válság legnagyobb tanulsága, hogy érdemes befektetni az emberekbe, akár más befektetések rovására is - fejtette ki Kósa Ádám. Figyelmeztetett arra: a politikai és gazdasági döntéshozóknak felelősségük van abban, hogy a fogyatékos emberek kellő figyelmet kapjanak, ugyanis mindenki érdeke és egyben az Európai Unió egyik legnagyobb értéke a társadalmi esélyegyenlőség.

Először szólalt fel hallássérült képviselő a magyar Országgyűlésben

Kedden először szólalt fel hallássérült képviselő a magyar Országgyűlésben, amikor is Kósa Ádám jelnyelven beszélt. A jelenlévő képviselőknek jeltolmácsok fordították a beszédét.

2009. szeptember 29.

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szerint a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat a siketek, nagyothallók és siket vakok érdekeit szolgálja.

Ahogy fogalmazott: olyan törvényjavaslat fekszik a parlament előtt, mely valóban az érintettek érdekét veszi figyelembe. Az előterjesztés célja, hogy a magyar jelnyelvet "önálló, természetes" nyelvként ismerjék el - tette hozzá. Mint mondta, a társadalmi integrációhoz szükséges a jelnyelv használata. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelkedően alacsony a részvétele a siketeknek és a nagyothallóknak a felsőoktatásban. 

Rokkantnyugdíjba kényszerített siketek és nagyothallók ezrei élnek ma Magyarországon - jegyezte meg, majd hozzátette: eddig nem vették figyelembe, hogy ezeknek az embereknek az anyanyelve a jelnyelv. Kósa Ádám hangsúlyozta azt is: a törvénytervezet óriási hiányt pótol, hiszen elismeri önálló és természetes nyelvnek a jelnyelvet, s ez szerinte többek közt azt jelenti, hogy megadja a jogot a siketkultúra ápolására.

A siketkultúra érdemes arra, hogy megvédjék, ápolják és fejlesszék - emelte ki. Mint mondta, tudomásul veszik, hogy korlátozva lesz az az óraszám, amellyel igénybe vehetik a jeltolmácsokat, de reményét fejezte ki azért, hogy ez a szolgáltatás javulni fog. Véleménye szerint, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor a siketek, nagyothallók, és siket vakok nem lesznek már másodrangú állampolgárok.

Megemlítette, hogy a magyar jelnyelvről szóló törvényjavaslattal párhuzamosan az Országgyűlés módosítja a médiatörvényt is. A médiatörvény módosítása pedig arra irányul, hogy fokozatosan bővítsék a televíziók a feliratozott műsorok számát - tette hozzá. A kormány, mely elhanyagolta a fogyatékosokkal kapcsolatos politikát, most "jó tanulónak" bizonyult - jelentette ki a fideszes európai parlamenti képviselő. Közölte azonban azt is: fájlalja, hogy a költségvetési tervezet a fogyatékos emberekkel kapcsolatosan hatalmas megszorítást tartalmaz

(MTI)

Bajkeverő riporter a minisztériumban (RTL Házon kívül című műsora)

Ismét nem várt ellenállásba ütköztünk, újra a szociális minisztériumnál, ráadásul egy sajtó nyilvános eseményen. Erdélyi Angelika két fogyatékos szervezet képviselőjével azért ment oda, mert nem hagytak neki más lehetőséget. Nem adtak neki interjút. Pedig csak azt szerették volna megkérdezni, hogy miért csökken a fogyatékosok állami támogatása. Csúnya vita keveredett belőle.

2009. szeptember 26.

SzMM szakállamtitkár Korózs Lajos: Remélem nagyon szégyellik magukat azok, akik idejöttek balhét csinálni.

Háttérben SzMM sajtós: Kérem ne vegyék fel a kamerával, mert dolgozom, és nem szeretném, ha én benne lennék.

RTL riporter Erdélyi Angelika: Mi is dolgozunk, és éppen azért vesszük fel.

SzMM sajtós: Egyeztetni kellett volna az interjúkérelmet, kérem állítsák le.

Riporter: Nem fogjuk leállítani, ez egy sajtó nyilvános esemény.

SzMM sajtós: Ez így, interjúkérelmet ugyanúgy velünk kellett volna egyeztetni.

Riporter: Az volt odaírva a meghívóba, hogy van lehetőség arra, hogy a miniszterrel és a szakállamtitkárral interjút készítsünk.

SzMM sajtós: Ez így van, amennyiben jeleznek…

Riporter: Az nem volt ott.

SzMM sajtós: Jó, rendben. (el)

A szociális minisztériumban az egyik sajtóreferens vonta kérdőre stábunkat, miután az épületben interjút készítettünk a Vakok Szövetségének elnökével. Mi hívtuk oda őt akkorra, amikor siket olimpikonoknak rendeztek fogadást. A Házon kívül stábja azért jött el az ünnepségre az érdek-képviseleti szervezetek vezetőivel, mert a minisztérium nem akart nyilatkozni a fogyatékos szervezeteknek szánt támogatások tervezet csökkentéséről. Azt gondoltuk majd itt szóra bírjuk őket, mivel ez volt a miniszter és az államtitkár egyetlen nyilvános programja a hét elején.

A siketek olimpiáján induló sportolókat jöttek méltatni, de a siketek és vakok szövetségének vezetői nem érkeztek ünnepi hangulatban.

Kósa Ádám: Magyarul lehúzhatjuk a redőnyt, bezárhatjuk a boltot.

Szőke László: Gyakorlatilag a teljes ellehetetlenülését jelenti a tevékenységünknek.

A vakok szövetsége idén 207 millió forintot, a siketek legnagyobb szervezete pedig 177 millió forintot kapott a költségvetésből. Ehelyett jutna nekik jövőre 50-50 millió és nem értik miért csak ennyi.

Korózs Lajos: Isten éltesse a sportolókat erőben egészségben! Sok dicsőséget hozzanak Magyarországnak!

A fogadás közben nem csak az étel és az ital fogyott, de a miniszter fényképezkedett is a siket olimpikonokkal. Aztán a vakok szövetségének elnöke egyszer csak elunta a várakozást és megszólította a minisztert.

Szőke László: Miniszter Úr, én szeretnék kérdezni, hogyha lehet. Mi indokolja a fogyatékosokat tömörítő érdekvédelmi szervezetek költségvetésének jelentős csökkentését?

SzMM miniszter Herczog László: Konstrukciós változás történt. Az a tétel, ami most a saját költségvetési sorukon szerepel az csak a működés támogatása és emellett van egy külön keret, amire pályázni lehet.

Szőke László: A látássérülteknek folyamatosan kell biztosítani az alapvető szolgáltatásokat nem tehetjük függővé egy esetleges pályázat sikerétől.

Herczog László: Biztos vagyok benne, hogy ebben a pályázatban sikerük lesz.

Riporter: Bocsánat Miniszter Úr, az RTL Házon kívül műsorától jöttünk, elhoztuk ide a SINOSZ elnökét illetve Szőke Urat a Vakok és gyengén látók Országos Szövetségének elnökét, hogy feltehessék kérdéseiket. Az első és alapvető kérdés, hogy miért kellett ennyivel csökkenteni ezeknek a szervezeteknek a támogatását.

SzMM sajtófőnök Nothoff Ingrid: Elnézést megengedik azt, Elnök Úr megengedi, hogy a hölgyek, urak fölálljanak oda és egy sajtótájékoztatót tartunk? Oda fölállunk és akkor lehet kérdezni, jó?

Riporter: Tudjuk folytatni ott ezt a diskurzust? Jó.

A miniszter a rögtönzött sajtótájékoztatón is azzal érvelt, hogy kettéválasztanák a szervezetek támogatását. Működésre az állam ad pénzt, 50 milliót, a programokra pedig pályázhatnak a szervezetek.

Riporter: Miniszter Úr ezt miért kellett kettéválasztani?

Herczog László: Átadnám a szót a főosztályvezető-helyettes úrnak és ő adna erre egy érdekes magyarázatot.

Riporter: Miniszter Úr, elnézést, a SINOSZ-nak az elnöke szeretne még kérdezni valamit…

SzMM főosztályvezető-helyettes Kemény Péter: Ön kérdezte, hogy miért kell ezeket különválasztani, azért mert több szervezet működésénél is hatalmas aránytalanságokat ta-ta-találok a beszámolókban és a tervezéseknél is. Hatalmas villaszerű székházakban működnek, nagyon sok pénz megy el projektmenedzsmentre, olyan képzésekre, amiket egyáltalán nem tartunk indokolatlannak, indokoltnak. Búvártanfolyamot számolnak el, jógaképzést számolnak el a szervezetek.

Riporter: Mondja meg, hogy melyik szervezetekről van szó konkrétan!

Kemény Péter: Nem szeretném megmondani, itt vannak nálam a beszámolók.

Riporter: De ez így nehéz, és azt ki fogja megtudni és mikor?

Kemény Péter: Itt vannak nálam a beszámolók, azt gondolom, hogyha engedélyt kapunk a szervezetekről arra, hogy ezeket az adatokat megmutassuk, szívesen megteszem, viszont ezekkel a szervezetekkel szakmailag együttműködünk és én nem szeretném…

Riporter: Két szervezetnek a képviselőjét elhívtuk most ide, ők közöttük vannak? Esetleg lehet tőlük engedélyt kérni arra, hogy…, vagy biztos vannak nekik is ezzel kapcsolatban kérdéseik.

Szőke László: Én engedélyt adok a főosztályvezető-helyettes úrnak.

Kemény Péter: Köszönöm szépen, akkor ezt mindjárt meg is tudjuk tenni.

De nézzük a felsorolt vádakat, a villaszerű székház igaz, a Vakok Szövetsége működik itt, de a hivatalvezető szerint ezt egy bárótól örökölték, ő hagyta a szervezetre. Az épületet később államosították, majd a rendszerváltás után a szövetsége visszakapta, de elidegenítési és terhelési tilalom mellett. Vagyis, ha akarnák most akkor sem tudnák eladni.

Búvártanfolyam szintén volt, de az már a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségénél, elnökük szerint viszont ezt a siket búvárok maguknak fizették.

Riporter: Hogyhogy ezek évekig nem derültek ki, vagy évekig nem történt meg ez az átalakítás, hogyha ezek nem most kezdődtek?

Kemény Péter: Ez egy nagyon jó kérdés, én azt gondolom, hogy itt közrejátszik, hogy minden esetben amikor átalakítási javaslatot tett a tárca, mert hogy ez egy többéves játék minisztérium és a szervezetek között, akkor sajtóhoz fordulva, vagy parlamenti képviselők által beterjesztett módosítókkal visszakapták maguknak ezeket a támogatási összegeket.

Riporter: Kósa Ádám nagyon-nagyon szeretne kérdezni.

Dr. Kósa Ádám: Először találkozom a miniszter úrral, át is adnám a névjegykártyámat, mint Európa parlamenti képviselő. Az Autisták Szövetségénél, a Mozgássérülteknél, Vakoknál mindenhol be kell szüntetni a tevékenységet, tehát újra és újra azt a kérdést teszem föl, mi az oka annak, hogy nem került sor előzetes egyeztetésre.

Kósa Ádám névjegykártyát ugyan kapott a minisztertől de a szót a tárcavezető megint átadta, most az államtitkárnak.

Korózs Lajos: Remélem nagyon szégyellik magukat azok, akik idejöttek balhét csinálni, remélem nagyon szégyellik magukat azok, akik valótlanságot állítanak és tíz millió embert, tíz millió magyar állampolgárt megtévesztenek. Hát vannak olyan civil egyesületek, akik magasabb színvonalon képeznek vakvezető kutyákat, mint éppen most a vakok szövetségének vakvezető kutyaképző iskolája. Nekem nincs három titkárnőm. Az ügyvezetőnek meg van. Olyan székházban kell lenni a vakok szövetségének, hogy egy bankot is megszégyenít?

Kedves barátaink messzire mentek, azt gondolom, hogy egyezségre fogunk jutni, és ha megengedik elmennék a sportolókhoz, mert ők megérdemlik, hogy ezt az órát még, ami a parlamenti ülésig hátra van velük töltsem.

Egyébként talán nem csak mi voltunk ünneprontók, a megajándékozott siket vízilabdázók és szüleik sem örültek annyira.

Szülő: Szeretném veletek megosztani, hogy mégis mit kaptunk jó?

Felfújható 300 forintos kínai labdát, vízilabdások számára egy (póló) nekem valószínűleg eléggé sztreccs, úgyhogy nem jön föl, kaptunk egy nagyon szép piros sapkát, kaptunk egy – ez lehet, hogy hajkefe – nem tudom. Hát szeretnénk megköszönni, az olimpiai aranyéremnek a díjazását. Úgy érezzük, hogy ha ennyit érünk, akkor el kell gondolkozni azon, hogy mennyire csinálja tovább a csapat. Köszi szépen!

A jelnyelv egyenértékű a beszélt nyelvvel

Hivatali ügyintézéskor is lehet majd használni a jelnyelvet, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot, amelynek kedden kezdődött meg az általános vitája. Magyarországon azonban csak hatvan aktív jeltolmács van, ez pedig kevés a törvény végrehajtásához - figyelmeztet Ormódi Róbert, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének irodavezetője.

2009. szeptember 23.

Mindegyik parlamenti frakció támogatja a törvényjavaslatot, amely szerint a Magyar Köztársaság a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek ismeri el. Ezzel jogilag is a beszélt nyelv szintjére emelkedik a jelnyelv.

A javaslat a közigazgatási, a szabálysértési, a büntető, a polgári és egyes közjegyzői eljárások esetében teszi kötelezővé az ingyenes jelnyelvi tolmács kirendelését.

Ennek azért van jelentősége, mert a hallássérült emberek nagy része számára a jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze - mondta az Országgyűlésben Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.

Az MSZP-s Török Zsolt szerint a jelnyelvi törvény két évtized küzdelmének az eredménye lesz. Kiemelte, hogy a ingyenes jelnyelvi tolmácsszolgálat már 2002 óta működik, a jelnyelvi tolmácsok oktatása pedig 2003 óta része az államilag elismert szakképzésnek.

A KDNP-s Soltész Miklós azt mondta, hogy ez a törvény mintegy 60 ezer siket és legalább 100 ezer hallássérült jogait garantálja. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy létszámleépítésnél először a fogyatékossággal élő embereket bocsátják el a munkaadók.

Az SZDSZ-es Béki Gabriella üdvözölte, hogy valamennyi filmnek és sorozatnak magyar nyelvű felirattal és jelnyelvi tolmácsolással is elérhetőnek kell majd lennie, de hangsúlyozta, hogy a törvény működtetéséhez pénz is kell.

Magyarországon mindössze hatvan aktív jeltolmács van - nyilatkozta az InfoRádióban a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) irodavezetője. Ormódi Róbert siket, ezért jelnyelven adott interjút, amelyet Habán Zsuzsa, a szövetség szakmai vezetője tolmácsolt.

Az irodavezető elmondta: a Sinosznak 12 ezer tagja van, és mindannyian tudnak "jelelni", tehát könnyen belátható, hogy sokkal több tolmácsra van szükség. Mindazonáltal a siketek "felbecsülhetetlen értékűnek" tartják a törvényjavaslatot - tette hozzá.

A siketek első magyarországi iskolája 1802-ben nyílt meg Vácott. Most hét ilyen intézmény működik az országban. Ennek tudható be, hogy a mintegy 50 úgynevezett "kerémából", vagyis jelnyelvi fonémából álló magyar jelnyelvnek több dialektusa létezik - mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Szabó Mária Helga jelnyelvkutató szerint a jelnyelv bármely beszélt nyelvvel egyenértékű, és érzelmi árnyalatok vagy művészi alkotások átadására is alkalmas. Nem világnyelv: minden nemzet máshogy használja, de megtanulni ugyanolyan könnyű, vagy éppen nehéz, mint a beszélt nyelveket.

(InfoRádió)

Teljes életet, valódi esélyegyenlőséget Európában

Kósa Ádám, az újonnan megválasztott fideszes képviselő megtartotta első felszólalását az Európai Parlamentben. Kósa Ádám, anyanyelvén, magyar jelnyelven elmondott beszédében kiemelte: a magyar és európai siketek képviselőjeként minden hátrányos helyzetet elszenvedő európai polgárért kíván dolgozni az elkövetkezendő öt évben. 

2009. július 15.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak, ezen belül az Európai Parlamentnek egyik legfőbb feladata, hogy Európa polgárai számára "teljes életet, valódi esélyegyenlőséget biztosítson".

A hátrányos megkülönböztetés kiemelkedő példájaként beszélt az elmúlt hetekben, Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényről. Kósa Ádám, felhívta az Európai Unió elnökségét ellátó svéd kormány figyelmét: A szlovák parlament által jóváhagyott a törvény súlyosan korlátozza a nyelvhasználatot. Felszólította a soros elnökséget ellátó kormányt, hogy határozottan álljon ki az európai nyelvhasználati jog szabadsága mellett. "Olyan Európát akarok, ahol a nyelvhasználat szabadsága nem lehet vita tárgya." - mondta az európai parlamenti képviselő. 

Kósa Ádám mai, jelnyelvi felszólalása bizonyítja, hogy Európa valóban a sokszínűség, a tolerancia és az esélyegyenlőség kontinense lehet. Kósa Ádám beszédét az Európai Parlamentben nagy tapsvihar követte.

Kósa Ádám első felszólalása

2009. július 15.

Meghatottan állok itt az Európai Parlamentben, mint első siket, hogy a saját anyanyelvemen, a magyar jelnyelven szólalhatok föl és nem csak magam, a siketek közössége érdekében, hanem minden hátrányos helyzetű ember érdekében - kezdte első beszédét Kósa Ádám Strasbourgban.

- Most kezdem úgy érezni, hogy egy olyan európai közösséghez tartozom, ahol a kisebbségek ellenére lehet eredményeket elérni. Például 50 évvel ezelőtt Robert Schumann is, aki elzász-lotaringiai volt, ilyen módon vált au EU atyjává. A most lezáruló EU-s elnökség, a cseh elnökség vége felé sajnos egy fordulat következett, amire szeretném a soron következő svéd EU-s elnökség figyelmét is felhívni - magyarázta a képviselő.

- Két héttel ezelőtt ugyanis a szlovák parlament olyan szabályt fogadott el, amely súlyosan korlátozza a területen élő kisebbségek nyelvhasználati jogait. Én jelnyelvhasználóként kötelességemnek érzem kiállni az európai nyelvhasználat értéke és jogai mellett és ezért fogok itt dolgozni az Európai Parlamentben. Kiállásom azonban szól minden európai polgárnak. Olyan Európát akarok, amely biztosítja mindenkinek a jogot a teljes élethez és az érvényesüléshez. Olyan Európát szeretnék, ahol az esélyek valóban egyenlőek az általam képviselt siketek vagy minden fogyatékossággal élő ember számára. Külön köszönöm Joseph Daul úrnak, az Európai Néppárt frakció alelnökének, hogy lehetőséget adott nekem a felszólalásra ezen a különleges napon. És ez azt bizonyítja, hogy Európa valóban a sokszínűségről, a toleranciáról és az esélyegyenlőségről szól.