11/20090
Uniós külpolitikai szolgálat: Demokratikus ellenőrzést kér az EP
A lisszaboni szerződés hatályba lépése után felállítandó uniós külügyi szolgálatnak az Európai Bizottság struktúrájába kell tartoznia, és a Bizottság költségvetéséből is kell finanszírozni. Így az EP demokratikus ellenőrzést gyakorolhatna az új szervezet felett. Erről fogadtak el jelentést a képviselők csütörtökön.
2009. október 22.
Az Európai Külügyi Szolgálatról (EKSZ) Elmar Brok (néppárti, német) által készített jelentést 424 igen, 94 nem, 30 tartózkodó vokssal fogadta el az EP. A lisszaboni szerződés által létrehozandó szervezet az Európai Bizottság, a Tanács és a tagállamok tisztviselőiből áll majd. Feladata az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, egy személyben a Bizottság alelnökének támogatása lesz.
Bizottsági struktúra
A főképviselő javaslata alapján, a parlament véleményének meghallgatása és a Bizottság jóváhagyása után a Tanács dönt a szolgálat felépítéséről.
Az EP most elfogadott jelentése arra kéri a Bizottságot minden erővel álljon ki amellett, hogy az EU külszolgálata a közösségi szervezetben maradjon.
A képviselők szerint a szolgálatot ezért szervezeti és költségvetési szempontból is a Bizottság adminisztratív struktúrájába kell beépíteni. Ezzel együtt a Bizottság keretében működő külkapcsolati részlegek bizonyos részeit az EP nem sorolná az EKSZ-be, hanem speciális jogállást biztosítana a számukra.
Uniós nagykövetségek
A jelentés szerint a jelenlegi, harmadik országokban működő bizottsági képviseleteket, tanácsi és különmegbízotti irodákat uniós nagykövetségekké kell összevonni. Ezeket az EKSZ tisztségviselői irányítanák, akik a főképviselő alá tartoznának.
Az EP úgy véli, az EKSZ létrehozásával egyidejűleg dönteni kell a költségvetési vonatkozásokról is. Ezekben pedig a parlamentnek élnie kell költségvetési jogosítványaival.
A képviselők a főképviselő-alelnök poszt jelöltjét az EKSZ-ről is fogják kérdezni a parlamenti meghallgatáson - áll a jelentésben.
Az EP azt ajánlja, minél előbb jöjjön létre teljes körű politikai megegyezés a parlamenttel, hogy ne a lisszaboni szerződés hatályba lépését követően kelljen tölteni az időt a részletek kidolgozásával.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.