11/20090
A jelnyelv egyenértékű a beszélt nyelvvel
Hivatali ügyintézéskor is lehet majd használni a jelnyelvet, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot, amelynek kedden kezdődött meg az általános vitája. Magyarországon azonban csak hatvan aktív jeltolmács van, ez pedig kevés a törvény végrehajtásához - figyelmeztet Ormódi Róbert, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének irodavezetője.
2009. szeptember 23.
Mindegyik parlamenti frakció támogatja a törvényjavaslatot, amely szerint a Magyar Köztársaság a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek ismeri el. Ezzel jogilag is a beszélt nyelv szintjére emelkedik a jelnyelv.
A javaslat a közigazgatási, a szabálysértési, a büntető, a polgári és egyes közjegyzői eljárások esetében teszi kötelezővé az ingyenes jelnyelvi tolmács kirendelését.
Ennek azért van jelentősége, mert a hallássérült emberek nagy része számára a jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze - mondta az Országgyűlésben Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.
Az MSZP-s Török Zsolt szerint a jelnyelvi törvény két évtized küzdelmének az eredménye lesz. Kiemelte, hogy a ingyenes jelnyelvi tolmácsszolgálat már 2002 óta működik, a jelnyelvi tolmácsok oktatása pedig 2003 óta része az államilag elismert szakképzésnek.
A KDNP-s Soltész Miklós azt mondta, hogy ez a törvény mintegy 60 ezer siket és legalább 100 ezer hallássérült jogait garantálja. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy létszámleépítésnél először a fogyatékossággal élő embereket bocsátják el a munkaadók.
Az SZDSZ-es Béki Gabriella üdvözölte, hogy valamennyi filmnek és sorozatnak magyar nyelvű felirattal és jelnyelvi tolmácsolással is elérhetőnek kell majd lennie, de hangsúlyozta, hogy a törvény működtetéséhez pénz is kell.
Magyarországon mindössze hatvan aktív jeltolmács van - nyilatkozta az InfoRádióban a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) irodavezetője. Ormódi Róbert siket, ezért jelnyelven adott interjút, amelyet Habán Zsuzsa, a szövetség szakmai vezetője tolmácsolt.
Az irodavezető elmondta: a Sinosznak 12 ezer tagja van, és mindannyian tudnak "jelelni", tehát könnyen belátható, hogy sokkal több tolmácsra van szükség. Mindazonáltal a siketek "felbecsülhetetlen értékűnek" tartják a törvényjavaslatot - tette hozzá.
A siketek első magyarországi iskolája 1802-ben nyílt meg Vácott. Most hét ilyen intézmény működik az országban. Ennek tudható be, hogy a mintegy 50 úgynevezett "kerémából", vagyis jelnyelvi fonémából álló magyar jelnyelvnek több dialektusa létezik - mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő.
Szabó Mária Helga jelnyelvkutató szerint a jelnyelv bármely beszélt nyelvvel egyenértékű, és érzelmi árnyalatok vagy művészi alkotások átadására is alkalmas. Nem világnyelv: minden nemzet máshogy használja, de megtanulni ugyanolyan könnyű, vagy éppen nehéz, mint a beszélt nyelveket.
(InfoRádió)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.