24
11/2009
0

Először szólalt fel hallássérült képviselő a magyar Országgyűlésben

Kedden először szólalt fel hallássérült képviselő a magyar Országgyűlésben, amikor is Kósa Ádám jelnyelven beszélt. A jelenlévő képviselőknek jeltolmácsok fordították a beszédét.

2009. szeptember 29.

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szerint a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat a siketek, nagyothallók és siket vakok érdekeit szolgálja.

Ahogy fogalmazott: olyan törvényjavaslat fekszik a parlament előtt, mely valóban az érintettek érdekét veszi figyelembe. Az előterjesztés célja, hogy a magyar jelnyelvet "önálló, természetes" nyelvként ismerjék el - tette hozzá. Mint mondta, a társadalmi integrációhoz szükséges a jelnyelv használata. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelkedően alacsony a részvétele a siketeknek és a nagyothallóknak a felsőoktatásban. 

Rokkantnyugdíjba kényszerített siketek és nagyothallók ezrei élnek ma Magyarországon - jegyezte meg, majd hozzátette: eddig nem vették figyelembe, hogy ezeknek az embereknek az anyanyelve a jelnyelv. Kósa Ádám hangsúlyozta azt is: a törvénytervezet óriási hiányt pótol, hiszen elismeri önálló és természetes nyelvnek a jelnyelvet, s ez szerinte többek közt azt jelenti, hogy megadja a jogot a siketkultúra ápolására.

A siketkultúra érdemes arra, hogy megvédjék, ápolják és fejlesszék - emelte ki. Mint mondta, tudomásul veszik, hogy korlátozva lesz az az óraszám, amellyel igénybe vehetik a jeltolmácsokat, de reményét fejezte ki azért, hogy ez a szolgáltatás javulni fog. Véleménye szerint, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor a siketek, nagyothallók, és siket vakok nem lesznek már másodrangú állampolgárok.

Megemlítette, hogy a magyar jelnyelvről szóló törvényjavaslattal párhuzamosan az Országgyűlés módosítja a médiatörvényt is. A médiatörvény módosítása pedig arra irányul, hogy fokozatosan bővítsék a televíziók a feliratozott műsorok számát - tette hozzá. A kormány, mely elhanyagolta a fogyatékosokkal kapcsolatos politikát, most "jó tanulónak" bizonyult - jelentette ki a fideszes európai parlamenti képviselő. Közölte azonban azt is: fájlalja, hogy a költségvetési tervezet a fogyatékos emberekkel kapcsolatosan hatalmas megszorítást tartalmaz

(MTI)

24
11/2009
0

A jelnyelv egyenértékű a beszélt nyelvvel

Hivatali ügyintézéskor is lehet majd használni a jelnyelvet, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot, amelynek kedden kezdődött meg az általános vitája. Magyarországon azonban csak hatvan aktív jeltolmács van, ez pedig kevés a törvény végrehajtásához - figyelmeztet Ormódi Róbert, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének irodavezetője.

2009. szeptember 23.

Mindegyik parlamenti frakció támogatja a törvényjavaslatot, amely szerint a Magyar Köztársaság a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek ismeri el. Ezzel jogilag is a beszélt nyelv szintjére emelkedik a jelnyelv.

A javaslat a közigazgatási, a szabálysértési, a büntető, a polgári és egyes közjegyzői eljárások esetében teszi kötelezővé az ingyenes jelnyelvi tolmács kirendelését.

Ennek azért van jelentősége, mert a hallássérült emberek nagy része számára a jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze - mondta az Országgyűlésben Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.

Az MSZP-s Török Zsolt szerint a jelnyelvi törvény két évtized küzdelmének az eredménye lesz. Kiemelte, hogy a ingyenes jelnyelvi tolmácsszolgálat már 2002 óta működik, a jelnyelvi tolmácsok oktatása pedig 2003 óta része az államilag elismert szakképzésnek.

A KDNP-s Soltész Miklós azt mondta, hogy ez a törvény mintegy 60 ezer siket és legalább 100 ezer hallássérült jogait garantálja. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy létszámleépítésnél először a fogyatékossággal élő embereket bocsátják el a munkaadók.

Az SZDSZ-es Béki Gabriella üdvözölte, hogy valamennyi filmnek és sorozatnak magyar nyelvű felirattal és jelnyelvi tolmácsolással is elérhetőnek kell majd lennie, de hangsúlyozta, hogy a törvény működtetéséhez pénz is kell.

Magyarországon mindössze hatvan aktív jeltolmács van - nyilatkozta az InfoRádióban a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) irodavezetője. Ormódi Róbert siket, ezért jelnyelven adott interjút, amelyet Habán Zsuzsa, a szövetség szakmai vezetője tolmácsolt.

Az irodavezető elmondta: a Sinosznak 12 ezer tagja van, és mindannyian tudnak "jelelni", tehát könnyen belátható, hogy sokkal több tolmácsra van szükség. Mindazonáltal a siketek "felbecsülhetetlen értékűnek" tartják a törvényjavaslatot - tette hozzá.

A siketek első magyarországi iskolája 1802-ben nyílt meg Vácott. Most hét ilyen intézmény működik az országban. Ennek tudható be, hogy a mintegy 50 úgynevezett "kerémából", vagyis jelnyelvi fonémából álló magyar jelnyelvnek több dialektusa létezik - mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Szabó Mária Helga jelnyelvkutató szerint a jelnyelv bármely beszélt nyelvvel egyenértékű, és érzelmi árnyalatok vagy művészi alkotások átadására is alkalmas. Nem világnyelv: minden nemzet máshogy használja, de megtanulni ugyanolyan könnyű, vagy éppen nehéz, mint a beszélt nyelveket.

(InfoRádió)

24
11/2009
0

Legyen a siketek jelnyelve is hivatalos uniós nyelv

Kecskeméten, a Református Újkollégium termében bemutatkozott Kósa Ádám, európai parlamenti képviselőjelölt, aki a jelbeszédet is az EU hivatalos nyelvei közé emelné.

A bemutatkozás alkalmából dr. Soltész Miklós vezette fel a jelenlévőknek Kósa Ádámot. Soltész a rövid bevezetőjében rámutatott, hibásnak tartja azt a szociálpolitikai felfogást, mely a fogyatékosokat az eltartotti létbe kergeti és tartósan konzerválja e függőségi állapotot. "Fogyatékos polgártársainknak biztosítanunk kell az értékteremtő munka lehetőségét. Ennek kulcsa az oktatás átalakítása a versenyképes tudás megteremtéséért és a munkaerőpiac fogadókészségének megteremtése" - vélekedett Soltész. "Tűrhetetlennek tartjuk azt a szemléletet, hogy aki fogyatékossággal él, az az esetek döntő többségében eltartott, ahelyett, hogy képességeinek megfelelő munkát végezhetne. Ez megalázó és sértő, ezen változtatnunk kell" - nyomatékosított a parlamenti képviselő.

Kósa Ádám a 28. hivatalos nyelv rangjára emelné a jelnyelvet. Jelnyelvi tolmácsok segítségével elmondta, hogy minden erejével a Dél-Alföldi régióban élő, megközelítőleg kilencvenezres fogyatékkal élők táborának szószólója kíván lenni. A politikus szerint a gazdasági válság súlyosan érinti a fogyatékosokat, mert először őket küldik el a munkahelyekről. Hozzátette, hogy a jogszabályok módosításával az élet minél több területén valódi esélyegyenlőséget kell teremteni, és ő ezért a munkáért vállalata a felkérést.

Kósa Ádám felszólalását Bányai Gáboré követte, aki rámutatott: a megyei intézményekben a csecsemőkortól az idősek otthonáig terjed a fogyatékosokkal történő foglalkozás. Bács-Kiskun elnöke kiemelte: "vannak olyan területek, ahol az állam egyetlen fillér normatívát sem biztosít az ellátáshoz, azt száz százalékban önkormányzati forrásból kell biztosítani". Bányai megosztotta legutóbbi élményét hallgatóságával: "a napokban egy dán delegáció járt nálunk, ők nem fogyatékosoknak nevezik azokat, akiknek akár testi vagy szellemi hiányosságaik vannak az egészséges emberekhez képest, hanem azt mondják, hátrányból induló. Szeretném, ha ezzel a szemléletváltással állnánk fogyatékos polgártársaink felé" - mondta a politikus.

dr. Zombor Gábor említést tett a találkozón arról, hogy a gyógyászati segédeszközök piacán órási pénzek tűnnek el úgy, hogy közben vannak jobb, minőségibb és a fogyatékosokat jobban szolgáló eszközök a választékban. "Ezen - a fogyatékosokat megint csak hátránnyal érintő dolgokon is változtatnunk kell" - hangsúlyozta Kecskemét polgármestere.

Bányai Gábor, Kósa Ádám és Soltész Miklós
(fidesz.hu)
süti beállítások módosítása