11/20090
A Memorial nyerte a 2009‑es Szaharov-díjat
A Memorial orosz emberi jogvédő csoport nyerte az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharov‑díját – jelentette be ma Strasbourgban Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke. A díj névadója az idén húsz éve elhunyt Nobel‑békedíjas szovjet magfizikus, Andrej Szaharov. Az idei elismerést december 16‑án adják át Strasbourgban.
2009. október 22.
„Azáltal, hogy az idei Szaharov-díjat Oleg Orlov, Szergej Kovalev és Ljudmila Alekszejeva kapta a Memorial oroszországi jogvédő szervezet, illetve az emberi jogok valamennyi oroszországi védelmezője nevében reméljük, hozzájárulunk ahhoz, hogy véget vessünk az emberi jogok oroszországi védelmezőit körülvevő félelemnek és erőszaknak” – fogalmazott október 22‑én Strasbourgban Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke.
„A civil társadalmi aktivisták mindenütt szabadon kell, hogy gyakorolhassák a gondolat és a szólás szabadságához fűződő legalapvetőbb jogaikat. A gondolatszabadság alapvető az igazság megismeréséhez” – tette hozzá Buzek, aki felidézte a lengyelországi Szolidaritás ellenzéki mozgalomban folytatott küzdelmét, amelynek eredményeképpen „az 1980-as években Lengyelország végül elnyerte a szabadságot”.
Memorial oroszországi jogvédő szervezet
Az eredeti jelölés szerint a Memorial oroszországi jogvédő szervezet, illetve az emberi jogok valamennyi oroszországi védelmezője nevében Oleg Orlov, Szergej Kovalev és Ljudmila Alekszejeva kapták az EP idei emberi jogi díját.
A Memorial az alapvető jogoknak a szovjet utódállamokban való érvényesülését előmozdító szervezet. A szervezet első vezetője Andrej Szaharov volt. Megalapítása óta a szervezet fáradhatatlanul dolgozik a totalitárius elnyomásról folytatott történeti kutatás nyilvános levéltárának kiépítésén. Jelenlegi munkája az egykori szovjet államok konfliktusövezeteiben az emberi jogi jogsértések elleni küzdelemre összpontosul. A szervezet munkáját ugyanakkor folyamatos veszély fenyegeti. 2009 júliusában arra kényszerítették a Memorialt, hogy függessze fel emberi jogi tevékenységét Csecsenföldön, miután Natália Estemirova emberi jogi aktivistát elrabolták, majd holttestét Ingusföldön találták meg.
Oleg Orlov, a Memorial jelenlegi elnöke. Október 6-án Oleg Orlovot a moszkvai Tverszkói Bíróság pénzbüntetésre és nyilvános állításainak visszavonására ítélte a csecsen elnök, Ramzan Kadirov által ellene indított perben. Orlov azzal vádolta Kadirovot, hogy ő áll Natália Estemirova csecsen jogi aktivista meggyilkolása mögött. Magát Orlovot és három újságírót 2007. november 23-án elrabolták Ingusföldön, ahol megverték és kivégzéssel fenyegették őket, majd szabadon engedték őket.
Szergej Kovalev 1969-ben a Szovjetunióban megalapította az első szovjet emberi jogi szövetséget, az Emberi Jogok Védelmezésének Kezdeményező Csoportját, és a Memorial egyik megalakítójává vált. Kovalev nyíltan bírálta Borisz Jelcin és Vlagyimir Putyin kormányainak tekintélyelvű tendenciáit. 1996-ban tiltakozásul lemondott Jelcin elnöki emberi jogi bizottságának vezetői tisztségéről. 2002-ben nyilvános bizottságot szervezett a moszkvai lakónegyedek ellen 1999-ben elkövetett bombamerényletek kivizsgálására, amelyet a bizottság tagjainak zaklatása és az ellenük elkövetett merényletek után lényegében megbénítottak.
Ljudmila Mihajlovna Alekszejeva Andrej Szaharovval és másokkal együtt megalapította a Moszkvai Helsinki Csoportot annak felügyeletére, hogy Moszkva betartja-e az 1976-os Helsinki Záróokmányt. Az 1960-as évek óta Alekszejeva kampányokat folytatott a letartóztatott másként gondolkodókat megillető tisztességes bírósági tárgyalások és a médiában való objektív bemutatásuk érdekében. Kizárták a kommunista pártból, és megfosztották szerkesztői állásától, amelyet egy tudományos magazinnál töltött be. Alekszejeva Garri Kaszparovval és Georgij Szatarovval társelnöke volt a Pánorosz Polgári Kongresszusnak, amelyből később, 2008. januárban Szatarovval együtt kilépett a Kaszparovval való nézeteltérés miatt. Mindig kritikus volt a Kreml emberi jogi eredményeivel kapcsolatban, és azzal vádolta a kormányt, hogy nacionalista politikáival bátorítja a szélsőségeseket, mint például a grúzok tömeges deportálását 2006-ban, az utcai piacokon dolgozó külföldiek elleni rendőrségi razziákat, valamint az ingusföldi orosz fellépést.
Szaharov-díj a gondolatszabadságért
A gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat az Európai Parlament ítéli oda minden évben. A díj névadója az 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov (1921–1989), a hidrogénbomba feltalálója. A díjat 1988-ban alapították, és azokat a kivételes személyiségeket vagy csoportokat tüntetik ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak.
Következő lépések
Az EP külügyi és fejlesztési szakbizottságai december 14-én közös bizottsági ülést tartanak a győztes, (illetve akadályoztatása esetén annak képviselője) részvételével. Az oklevéllel és 50 ezer euróval járó idei elismerést két nappal később, december 16‑án adják át Strasbourgban.
11/20090
Teljes életet, valódi esélyegyenlőséget Európában
Kósa Ádám, az újonnan megválasztott fideszes képviselő megtartotta első felszólalását az Európai Parlamentben. Kósa Ádám, anyanyelvén, magyar jelnyelven elmondott beszédében kiemelte: a magyar és európai siketek képviselőjeként minden hátrányos helyzetet elszenvedő európai polgárért kíván dolgozni az elkövetkezendő öt évben.
2009. július 15.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak, ezen belül az Európai Parlamentnek egyik legfőbb feladata, hogy Európa polgárai számára "teljes életet, valódi esélyegyenlőséget biztosítson".
A hátrányos megkülönböztetés kiemelkedő példájaként beszélt az elmúlt hetekben, Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényről. Kósa Ádám, felhívta az Európai Unió elnökségét ellátó svéd kormány figyelmét: A szlovák parlament által jóváhagyott a törvény súlyosan korlátozza a nyelvhasználatot. Felszólította a soros elnökséget ellátó kormányt, hogy határozottan álljon ki az európai nyelvhasználati jog szabadsága mellett. "Olyan Európát akarok, ahol a nyelvhasználat szabadsága nem lehet vita tárgya." - mondta az európai parlamenti képviselő.
Kósa Ádám mai, jelnyelvi felszólalása bizonyítja, hogy Európa valóban a sokszínűség, a tolerancia és az esélyegyenlőség kontinense lehet. Kósa Ádám beszédét az Európai Parlamentben nagy tapsvihar követte.
11/20090
Kósa Ádám első felszólalása
2009. július 15.
Meghatottan állok itt az Európai Parlamentben, mint első siket, hogy a saját anyanyelvemen, a magyar jelnyelven szólalhatok föl és nem csak magam, a siketek közössége érdekében, hanem minden hátrányos helyzetű ember érdekében - kezdte első beszédét Kósa Ádám Strasbourgban.
- Most kezdem úgy érezni, hogy egy olyan európai közösséghez tartozom, ahol a kisebbségek ellenére lehet eredményeket elérni. Például 50 évvel ezelőtt Robert Schumann is, aki elzász-lotaringiai volt, ilyen módon vált au EU atyjává. A most lezáruló EU-s elnökség, a cseh elnökség vége felé sajnos egy fordulat következett, amire szeretném a soron következő svéd EU-s elnökség figyelmét is felhívni - magyarázta a képviselő.
- Két héttel ezelőtt ugyanis a szlovák parlament olyan szabályt fogadott el, amely súlyosan korlátozza a területen élő kisebbségek nyelvhasználati jogait. Én jelnyelvhasználóként kötelességemnek érzem kiállni az európai nyelvhasználat értéke és jogai mellett és ezért fogok itt dolgozni az Európai Parlamentben. Kiállásom azonban szól minden európai polgárnak. Olyan Európát akarok, amely biztosítja mindenkinek a jogot a teljes élethez és az érvényesüléshez. Olyan Európát szeretnék, ahol az esélyek valóban egyenlőek az általam képviselt siketek vagy minden fogyatékossággal élő ember számára. Külön köszönöm Joseph Daul úrnak, az Európai Néppárt frakció alelnökének, hogy lehetőséget adott nekem a felszólalásra ezen a különleges napon. És ez azt bizonyítja, hogy Európa valóban a sokszínűségről, a toleranciáról és az esélyegyenlőségről szól.
11/20090
Kósa Ádám: infokommunikációs akadálymentesítés
"Infokommunikációs akadálymentesítést" igényel Kósa Ádám hatékony részvétele az európai parlamenti (EP-) munkában, és e tekintetben a fideszes képviselő - aki a siketek és nagyothallók ügyét is képviselni kívánja az EP-ben - nagyon pozitív hozzáállást, segítőkészséget tapasztal.
2009. június 17.
Erről maga az érintett tájékoztatta jeltolmács segítségével szerdán Brüsszelben a magyar tudósítókat. Elmondta, hogy az infokommunikációs akadálymentesítés lényegében jelnyelvi tolmácsot, valamint írótolmácsot igényel, és ezek biztosítása esetén minden gond nélkül részt tud venni a munkában.
Már ezen az első brüsszeli napján öten is megkeresték azzal, hogy felmérjék a helyzetéből fakadó igényeket. Mint mondta, "Magyarországon sosem tapasztalt, segítő hozzáállással" találkozott az EP-ben.
Ezt - hangsúlyozta - nem valamilyen "gondoskodásnak", hanem jogai biztosításának tekinti.
Magyarországon 600 ezer, Európában pedig 50 millió fogyatékos él, a magyar EP-delegátus az ő érdekeiket kívánja képviselni. Azt kívánja bebizonyítani, hogy a fogyatékosok, ha lehetőséget kapnak, bármely témában képesek dolgozni - emelte ki Kósa Ádám. Méltatta, hogy a Fidesz felvállalta ennek az ügynek a képviseletét.