dr. Kósa Ádám

Európai Parlamenti Modell Pécsett

Az Európai Parlamentet modellezve üléseznek a hazai középiskolások Pécsett. Kósa Ádám az esemény záróünnepségén személyes tapasztalatairól mesélt majd strasbourgi utazást ajándékozott húsz tehetséges diáknak.
 

Lezárult a Modell Európai Parlament (MEP) rendezvénysorozata, melynek március 26. és 31. között Pécs adott helyet.
A MEP (Model European Parliament) egy 1994-es, holland kezdeményezésű, középiskolásoknak szánt kulturális, nonprofit alapítvány által szervezett programsorozat, ahol a diákok az Európai Parlament működését szerepjáték formában mutatják be. Az esemény néhány év alatt nemzetközivé nőtte ki magát, Magyarország 2002 óta vesz részt benne.

A programok az EP munkáját szimulálják, melyek keretében 10 híres-neves magyarországi gimnázium 113 tanulója egy hétre „EP-képviselővé” válik. A programban minden iskola egy-egy országot és annak érdekeit képviselte. Az igazi Európa Parlament munkájához hasonlóan, bizottsági munkában, plenáris üléseken elfogadott határozatokkal "orvosoltak" olyan problémákat, amelyek az Európai Unió polgárait érintik.

Kósa Ádám a rendezvény záróünnepségén osztotta meg személyes tapasztalatait a diákokkal, és a húsz legjobban teljesítő "képviselőnek" strasbourgi utazást ajándékozott. A fiatalok két éve nem jutnak ki Belgiumba, hogy az unió intézményeiről szerzett tudásukat a gyakorlatban tesztelhessék, így a felajánlás meglepetésként ért mindenkit.

Az európai parlamenti képviselő elmondta, különösen fontos, hogy a diákok megismerhessék az európai intézmények működését, azt a szellemiséget, melyben a képviselők dolgoznak, hiszen közülük kerül ki a jövő politikai generációja.

www.leowey-pecs.sulinet.hu

Akadálymentesítési program Pécsett

Szerda délben Nagy Csaba alpolgármester, Hoppál Péter és Kővári János önkormányzati képviselők jelenlétében tájékoztatták a lakosságot a város akadálymentesítési programjáról.
 

Fidesz: Drasztikus a munkanélküliség Szegeden

A munkanélküliségi ráta alakulása, valamint a fogyatékkal élők munkához juttatása és a szociális ellátórendszer átalakítása volt a keddi fideszes sajtótájékoztató célkeresztjében, melyet Bodó Imre, Kósa Ádám és Soltész Miklós tartott.

"Kiút a szociális válságból" címmel tartott közös sajtótájékoztatót Bodó Imre fideszes országgyűlési képviselő, Kósa Ádám a párt Európa Parlamenti képviselője, valamint Soltész Miklós a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetének vezetője.

Bodó Imre elmondta, a sajtótájékoztató apropóját az szolgáltatja, hogy a napokban értesült a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ egyik vezető munkatársától arról, hogy az országos átlag fölé emelkedett a munkanélküliek száma a régióban. A politikus sajnálatosnak nevezte, hogy az országos átlag fölé, azaz 11,4%-nál is magasabb a munkanélküliségi ráta a dél-alföldi régióban, különös tekintettel Szegedre. Bodó Imre ugyanakkor hozzátette, hogy ezt a számot akár nyugodtan meg is duplázhatjuk, hiszen az előbbi adat csak a regisztrált munkanélküliekre vonatkozik. A Csongrád megyei 1-es választókerület országgyűlési képviselő jelöltje elmondta, hogy a lépcsőházi beszélgetések alkalmával rengetegen panaszkodnak arra, hogy nincs munkahelyük, illetve nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Botka és Ujhelyi ígéretével ellentétben nemhogy csökkent, hanem jelentősen nőtt Szegeden és a régióban is munkanélküliségi ráta - tette hozzá a politikus.

Kósa Ádám a Fidesz Európa Parlamenti képviselője szerint a fogyatékkal élők foglalkoztatása is rendkívül alacsony szinten mozog az országban, hiszen mindössze minden 10. sérült embernek van munkája, a foglalkoztatási arány tehát mindössze 10%-os. A nyugat-európai országokban ez a mutató 60%-os, tehát a sérült emberek több mint fele dolgozik. A dél-alföldi régióban a fenti adatok tükrében még rosszabb lehet a helyzet - fogalmazott a politikus. Az elmúlt 8 évben rosszabbodott a fogyatékkal élők helyzete, tavaly például 10 milliárdot vont el a kormányzat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, illetve a munkahelyteremtési támogatásra biztosított összegből. Ami rövidtávon spórolást jelent, az hosszabb távon jelentős kiadással jár, hiszen a nem foglalkoztatott emberek jelentősen megterhelik a szociális ellátórendszert. A Nemzeti Ügyek Politikájában, vagyis a Fidesz programjában szerepel, hogy védeni kell a fogyatékkal élőket és támogatni kell a munkához jutásukat.

A Fidesz hatékonyan kíván fellépni a fogyatékkal élők foglalkoztatása érdekében, hiszen az az ember aki dolgozik, adót is fizet - summázta az ellenzéki párt álláspontját Kósa. A jelenlegi kormánynak pedig nem sikerült a fogyatékkal élők munkához jutását elősegíteni. Amennyiben a Fidesz elnyeri a választók bizalmát, akkor ezen a területen markáns változásokra lehet számítani - mondta Kósa Ádám.

A Nemzeti Ügyek Politikája megoldást kínál ezeknek az ügyeknek a kezelésére - folytatta a sajtótájékoztatót Soltész Miklós. A gazdaságot először rendbe kell tenni, majd pedig munkahelyeket kell teremteni. A Fidesz a magyar termékek támogatásán keresztül szeretné erősíteni a magyar munkahelyek megtartását. (Ez egyébként már részben, ha kicsiben is de megvalósult a MAGOSZ által támogatott szociális bolthálózattal - szerk.)

A magyar munkahelyek védelmét, a magyar termékek előtérbe helyezése jelentené, Soltész Miklós a Volánbusz tenderét hozta fel példának. A kabinetvezető véleménye szerint a távol-keleti buszok helyett a honi járműveket kellene előnyben részesíteni és akkor lenne a magyar munkásnak is hol dolgoznia. Soltész Miklós szerint azokat a cégeket kellene előtérbe helyezni, amelyek számos hazai beszállítónak adnak munkát. A régióra rátérve Soltész megjegyezte, hogy amennyiben mindenféle kétes eredetű termékkel ki lehet szorítani a Szegedi Paprikát, akkor tönkre tesszük a termelőket, honi beszállítókat és adófizetők helyett a szociális hálót terhelik majd.

A fideszes politikus ugyanakkor azt is kijelentette, hogy át kell alakítani a szociális ellátórendszert, mégpedig úgy, hogy a segélyen élők támogatása nem érheti el minimálbérért dolgozók jövedelmét. Az MSZP-SZDSZ kormány 8 év alatt sajnos tönkretette a munka becsületét. Tíz és tízezrek rendezkedtek be és éltek kényelmesen abból a segélyből, melyet az államtól, az adófizetők pénzéből kaptak. A közbeszerzési törvényt is megváltoztatná a Fidesz, hogy a hazai termékek piacra és a fogyatékkal élők munkához jutását támogassa. Védett piacot is kialakítana az ellenzéki politikus és támogatná azokat a termékeket, melyeket a megváltozott munkaképességűek készítettek.

Forrás: www.webradio.hu

A témában megjelent még: szegedma.hu/hir/szeged/2010/03/az-mszp-tonkretette-a-munka-becsuletet/

www.delmagyar.hu/valasztasok-2010/fidesz_kiut_a_szocialis_valsagbol/2149542/
 

Munkahelyet a fogyatékkal élőknek is

Magyarországon a fogyatékkal élők több mint 90 százaléka munkanélküli, emelte ki Dr. Kósa Ádám, európai parlamenti képviselő hétfőn a Kiskunfélegyházán tartott sajtótájékoztatón. Soltész Miklós, a Fidesz–KDNP népjóléti kabinetjének vezetője szerint egy erős országgyűlés és egy erős kormány lehet csak képes helyére tenni az értékeket.

A képviselők a sajtótájékoztató előtt a Kiskunfélegyházi Csanyi úti Szociális Otthonban és az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonában kezdték programjukat, ahol az intézmény vezetője és Kapus Krisztián, országgyűlési képviselő-jelölt (Fidesz–KDNP) szakmai látogatásra invitálta őket. A két politikus nem először járt Félegyházán, hiszen a tavalyi évben az európai parlamenti választások idején rövid látogatást már tettek a városban.

Soltész Miklós a sajtótájékoztatón elmondta, a két intézmény – ahol jártak – jó látlelete a magyar szociális és egészségügyi helyzetnek. A kormány 2006 óta jelentősen csökkentette a normatív támogatásokat. Ugyanakkor a fogyatékosokat ápoló dolgozóknak alacsony a bérezése. Véleménye szerint a csökkenő támogatásokat a gazdasági helyzethez mérten növelni kellene, valamint szükség van a dolgozók áldozatos munkájának nagyobb elismerésére is.

Dr. Kósa Ádám a fogyatékkal élők lehetőségeiről beszélt, véleménye szerint nekik is joguk van egyenlő esélyű életre, mint bármelyik másik embernek. A statisztikák azonban mást mutatnak: Magyarországon a fogyatékkal élők mindössze 10 százaléka dolgozik, a többi nem kap munkát. Az uniós országokban ez az arány sokkal jobb, hiszen 60 százalékos a fogyatékosok foglalkoztatása. Képviselőként fontosnak tartja, hogy javítson ezen a helyzeten, és minél több fogyatékkal élő kapjon munkát, illetve szerepet a politikai életben.

Soltész Miklós a magyar termék és a magyar munkahelyek jelentőségéről is beszélt. Kiemelte: míg a fogyatékkal élők 90%-a munkanélküli, az egészséges társaik is alig tudnak elhelyezkedni. A munkanélküli ráta ma Magyarországon 11,4%, ami mintegy 480 ezer állástalant jelent. Véleménye szerint szükségszerű lenne a magyar vállalkozások segítése, és védett piac kialakítása is.

Kapus Krisztián a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körleveléből idézett, melyet március 28-án az összes katolikus templomban felolvastak: „nyilván mi, katolikus keresztények csak olyan pártot támogathatunk, amelyik értékeli és támogatja a családot, segíti az oktatás-nevelés helyreállítását, értékeli a becsületes munkát, és támogatja a munkahelyeket. Olyan pártot, amelyik kész felszámolni az általános korrupciót, megvédi az ártatlanokat, és bünteti a bűnösöket, amely visszaállítja a közbiztonságot, rendet tesz az egészségügyben, és amelyik nem diszkriminálja anyagilag azokat a szülőket, akik gyermekeiket egyházi iskolába járatják.” Erre ma a Fidesz–KDNP képes, hangsúlyozta Kapus Krisztián.

A sajtótájékoztató végén Schleier Sándor, kiskunfélegyházi mesterember általa készített címereket adott át Kósa Ádámnak és Soltész Miklósnak, valamint küldött egyet-egyet a Fidesz–KDNP vezetőinek is.

Forrás: www.kis-kunsag.hu
 

Képviselők a hosszú távú fogyatékosügyi politika megalkotása mellett

Kiemelten fontos a fogyatékkal élők foglalkoztatási arányának emelése, ismerték el egyöntetűen a fogyatékosügyi frakcióközi csoport résztvevői, akik március 25-én először ültek össze ebben az évben. A munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében az EU 2020 stratégia, az idén novemberben nyilvánosságra kerülő EU Fogyatékosügyi Akcióterv és az EDF által javasolt Fogyatékosügyi Paktum harmonizálása elengedhetetlen vélekedtek a meghívott előadók egyhangúan.

Munkához látott Kósa Ádám elnökletével a Disability Intergoup március 25-én. A meghívottak között volt Andor László szociális és foglalkoztatáspolitikai biztos, a spanyol elnökség képviselői és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság elnöke is.

Közel 65 millió fogyatékossággal élő európai állampolgárt érint, hogy az európai unió 2020-ig terjedő fejlesztési céljai között szerepelnek-e majd a fogyatékosügyet érintő feladatok vagy sem. A zsúfolásig megtelt teremben Kósa Ádám elmondta: A nagy számú EP képviselő jelenléte garantálja azt, hogy az Európai Parlament rajta tartja a szemét ezen a kiemelkedően fontos ügyön. "Úgy látom, a Disability Integroup szerepe most már nemcsak a képviselők között információcsere, közös brainstorming, hanem az EU intézményeinek fogyatékosügyi politikájának összehangolása lesz, az Integroup tekintélye mindenképpen nőtt, látva azt, hogy egy gombostűt sem lehetett leejteni a teremben. De ahhoz, hogy sikereket érjünk el, még hosszú utat kell bejárnunk" - fogalmazott az elnök.
 
Richard Howitt (Egyesült Királyság, szocialista frakció) és Göncz Kinga szocialista képviselő támogatásáról biztosította a jelenlévőket és felhívták a tagállamok képviselőit, hogy támogassák a Fogyatékosügyi Paktumot integrálását az EU 2020 stratégiájába.

Az Intergroup következő ülését május 20-án, Strasbourgban rendezik.
 

MLSZ-támogatás az MSOSZ-nek

Hosszas előzetes egyeztetés után hétfőn támogatói megállapodást kötött a Magyar Labdarúgó Szövetség a Magyar Speciális Olimpiai Szövetséggel. Az MLSZ sokrétű segítséget nyújt az értelmi fogyatékos futballisták számára, az erről szóló dokumentumot dr. Bordás György, a labdarúgó szövetség főtitkára és Lengyel Lajos, az MSOSZ elnöke írta alá.

- Az MLSZ sport- és szakszerű támogatása, egyebek között, kiterjed pályahasználatra, edzőtáborok szervezésére, szerelés biztosítására, játékvezetők térítésmentes, vagy kedvezményes díjazású küldésére, különféle eseményeken való közreműködésre, közös tréningekre, fotózásokra az élcsapatainkkal - tájékoztatta honlapunkat dr. Bordás György.

Az MSOSZ több, mint két évtizede szervezi és irányítja az értelmi fogyatékkal élők sportját, az égisze alá tartozó legjobbak rendszeresen és eredményesen szerepelnek nemzetközi erőpróbákon, a labdarúgók, például - mint az a szervezet hivatalos honlapján is olvasható - most az isztambuli Speciális Olimpia Európa-bajnokságra készülnek, s a játékosok még ebben a hónapban háromnapos edzőtáborozáson vesznek részt.

(www.mlsz.hu)

Akadálymentesítés: szigorítani kell az uniós forrásfelhasználást

Az egyes európai uniós fejlesztési források felhasználásának jövőbeni szabályozásáról vitázott mai ülésén az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő (Fidesz) szerint szigorítani kell a források felhasználásának ellenőrzését, különösen az akadálymentesítésekre fordított fejlesztések esetén. /dr. Kósa Ádám sajtóközleménye/

Látva az elmúlt évek magyarországi tapasztalatait, Kósa Ádám óriási hibának tartja, hogy az akadálymentesítésre felhasznált uniós források esetében figyelmen kívül maradt az a szempont, hogy a megvalósult fejlesztések, beruházások valóban hozzáférhetőek-e a fogyatékos emberek számára. "Ezért történhetett, hogy milliós nagyságrendű összegeket fordítottak olyan beruházásokra, melyeket most senki nem használ" - mondta a néppárti politikus.

Kósa Ádám erre a hiányosságra megoldást jelentő módosító javaslatát az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága támogatta, amely így az Európai Parlament plenáris ülés elé kerülhet. Ha plenáris ülés is támogatja a képviselő ez irányú javaslatát, akkor azt követően az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásaiból tervezett, illetve már megvalósult fejlesztések értékelésében nemcsak az operatív programok minőségét kell vizsgálni, hanem a fogyatékossággal élő emberek akadálymentes környezetével kapcsolatos eljárásokat is.

A néppárti politikus további célja, hogy az Európai Tanács asztalán fekvő anti-diszkriminációs irányelvtervezetbe is bekerüljön egy valamennyi tagállam számára kötelező és egységes akadálymentesítési előírás. Jelenleg ugyanis nem léteznek egységes akadálymentesítési sztenderdek, miközben azok a fogyatékos emberek, az idősek és a kisgyermekesek közlekedési lehetőségeit is nagymértékben segítenék.

Középpontban a munkahelyteremtés - EP-határozat az EU 2020 Stratégiáról - Őry Csaba és Kósa Ádám sajtóközleménye

Az Európai Parlament mai strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a Lisszaboni Stratégiát felváltani hivatott EU 2020 Stratégiáról szóló határozatát. A Magyar Néppárti Képviselőcsoport üdvözli a határozat elfogadását. A fideszes európai parlamenti képviselők szerint az új stratégia legfontosabb céljai a munkahelyteremtés és a kis- és középvállalkozások támogatása kell, hogy legyenek.

Őry Csaba fideszes európai parlamenti képviselő, az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának néppárti koordinátora szerint a Magyar Néppárti Képviselőcsoport sikerként könyvelheti el, hogy számos javaslat a delegáció kezdeményezésére került bele a határozatba. Ilyen többek között a kohéziós politika, vagy a közös agrárpolitika fenntartásának szükségessége, továbbá a fogyatékosság ügyének uniós döntéshozatali szintre emelése.

Őry szerint a stratégia legfontosabb céljaiként a munkahelyteremtést és a kis- és középvállalkozások támogatását kell kitűzni. A néppárti politikus üdvözölte, hogy az új stratégiának is integráns részét képezi a kohéziós politika és a közös agrárpolitika, mely támogatási rendszerek kiemelten szolgálják az európai polgárok érdekeit. Őry Csaba szerint a szolidaritás elvének fényében az új stratégiának az EU összes régiójának az érdekét kell szolgálnia, hiszen a belső kohézió által az Unió egészének versenyképessége nő. A politikus szerint fontos feltétel, hogy a stratégia számszerű célkitűzéseket tartalmazzon a kohéziós politika területén is.

A gazdasági válság következményeire megoldást kínáló cselekvési tervnek része kell majd legyen az is, miként segítenék a tagállamok a fogyatékossággal élő és az idős emberek munkaerőpiaci integrációját.

„A fogyatékosügy eddig nem szerepelt kiemelt területként az európai politikákban, a stratégia kapcsán azonban megnyílt a lehetőség a bizonyításra” – mondta Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő, az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának tagja. A néppárti politikus már a stratégia előkészítése kapcsán felhívta a figyelmet: "be kell látni az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű alkalmazásához a fogyatékos emberek társadalmi-és munkaerőpiaci integrációján keresztül vezet az út". A képviselő épp ezért óriási eredménynek tartja, hogy ez a szemlélet bekerült az EU 2020 Stratégiáról szóló határozatba, ami azt is kimondja, hogy az Európai Parlament várja azokat a javaslatokat, melyekkel segíteni lehetne a jelenleg hátrányos társadalmi csoportok munkavállalását.

A határozat elfogadása ugyanakkor még csak az első lépés, további egyeztetésekre van szükség az európai parlamenti frakciók, valamint az érintett uniós intézmények, az Európai Bizottság és az Európai Tanács között, hiszen a stratégia hatékony végrehajtásához számszerűsített célkitűzések kellenek. Mivel a Lisszaboni Szerződés nagyobb beleszólást enged az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek a közösségi döntéshozatalba, a többi uniós intézménynek ennek szellemében kell az új EU 2020 Stratégiáról szóló egyeztetéseket lefolytatnia.
 

Utasjogi charta a szabad mozgásért - dr. Kósa Ádám sajtóközleménye

Nem egységes az utasok védelme az Európai Unióban. Hiányzik az a keretrendszer, mely minden közlekedési ágban meghatározná a felelősségteljes intézkedést és a megkülönböztetés tilalmát tartalmazó alapelveket. Dr. Kósa Ádám néppárti, európai parlamenti képviselő hétfőn este szólalt fel a szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatát célzó plenáris vitában, Strasbourgban. Kósa Ádám az utasok jogainak érdekében, a spanyol elnökség által kiemelt és nevesített prioritásokkal összhangban érvelt.

Mintegy 136,2 millió (2005-ben mért adat) csökkent mozgásképességű személy számára jelent nehézséget általában a közlekedés az Európai Unió területén. Az utasokat csak általában, a fogyatékossággal élő utasokat pedig alig tájékoztatják, ha kritikus esemény történik a személyszállításban.

2008-ban valamennyi tagállam egyetértett abban, hogy az akadálymentesség javítása érdekében többet kellene tenni és több pénzt fordítani erre az ágazatra. Előrelépés közösségi szinten mégsem történt.

"Az európai állampolgárok legfőbb szabadságjoga a szabad mozgáshoz való jog, mely a korszerű közlekedésben ölthet testet" – idézte Kósa Ádám Siim Kallas a közlekedési biztos még jelöltként elhangzott szavait.

"Nem lehet kérdéses az EU számára a minden közlekedési ágazatra vonatkozó magatartási kódex megalkotása" – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve, az utasjogi chartának magában kell foglalnia a szervezett utazási formákra vonatkozó utasjogokat is.

"Az Európai Unió közlekedéspolitikájának része a legkiszolgáltatottabb utascsoport védelme, és épp itt az ideje, hogy tegyünk is értük" – mondta Kósa Ádám, fideszes képviselő.
 

Javítani kellene a fogyatékkal élők foglalkoztatását

Míg Nyugat-Európában 60 százalékuk dolgozik, nálunk alig minden tizedik jut munkához. Magyarországon, illetve Kelet-Európában a fogyatékkal élők nem kapnak kellő megértést a társadalom részéről. Míg Nyugat-Európában vannak jól működő modellek, és ott 60 százalékuk dolgozik, nálunk alig minden tizedik jut munkához. A társadalom elfogadása nélkül nincs siker – közölte Kósa Ádám néppárti EP-képviselő a Heti Hírmondóban.

Az EU-ban mintegy 22 millió munkanélküli van, és az uniónak jelenleg ez az egyik legnagyobb problémája. Az Európai Bizottság nemrég beterjesztette 10 éves stratégiáját, melyhez az Európai Néppárt egy kiegészítést fogalmazott meg. Ebbe bekerült a magyar képviselő javaslata is. Eszerint a különböző társadalmi csoportok mellett javítani kell a különböző fogyatékossággal élők foglalkoztatását is - jelezte Kósa Ádám.

Fontos, hogy a munkáltató felismerje, hasznos lehet számára egy fogyatékkal élő alkalmazása – tette hozzá.

- Abban bízom, hogy a civil szervezetek bevonása mellett egy olyan rendszert lehet kialakítani, melyben az állami támogatások felhasználása hatékonyabban valósítható meg. Az Állami Számvevőszék 2009-ben ugyanis megállapította, hogy az állam dupla akkora összeget fordított a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, miközben feleannyi munkahelyet tudott létrehozni, mint korábban. Kósa Ádám szerint ezen a gyakorlaton változtatni kell.

Forrás: www.dunatv.hu
http://www.dunatv.hu/gazdasag/fogyatekkal_elok_foglalkoztatasa.html?query=K%C3%B3sa%20%C3%81d%C3%A1m

A munkaerőpiaci integráció valódi eszközeiről

Az Európai Bizottság a mai napon hozza nyilvánosságra az Európai Unió 2020 stratégiáját, amely a Lisszaboni Stratégiát kívánja felváltani az elkövetkezendő évtizedre. A stratégia előkészítése kapcsán Kósa Ádám az Európai Néppárt munkacsoporti ülésén arról beszélt, be kell látni az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű alkalmazásához a fogyatékos emberek társadalmi és munkaerőpiaci integrációján keresztül vezet az út. Ehhez elengedhetetlen a kis-és középvállalkozások támogatása, illetve terheinek csökkentése. dr. Kósa Ádám sajtóközleménye

A foglalkoztathatóság nem képzelhető el társadalmi befogadás, illetve akadálymentesítés nélkül és ezzel a fejlődés alapjait nevezzük meg – állapította meg Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő, aki hangsúlyozta mind az idősebb, mind a fogyatékos emberek inaktivitásának elkerülésére több, nagyszerű tagállami példa is van, így például a célzott vállalati stratégiák az idősek továbbfoglalkoztatására (képzés, mediátori, fejlesztési, stb. tevékenységek ), beleértve a civil szervezetekben folytatott karrierek támogatását. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja ugyanakkor úgy látja, a kis- és középvállalkozások támogatása továbbra is elemi része a fejlődésnek, hiszen az újonnan létrejött és az utóbbi időben veszélybe került munkahelyek 80 százalékát ezek a vállalkozások adják.

Kizárólag az egyén támogatása és megerősítése vezethet ahhoz – mondta Kósa –, hogy a tudás révén történő értékteremtés, az emberek lehetőségeinek növelése, valamint a versenyképesebb, rugalmasabb gazdaság megteremtése valósággá váljon. A fogyatékosügy integrálását az EU 2020 stratégiába támogatja az Európai Néppárt.

Háttér adatok:
Az eredeti Lisszaboni Stratégia 2000-ben indult a globalizáció és az idősödő társadalom jelentette kihívásokra adandó válaszként. Az Európai Tanács a következőképpen határozta meg a stratégia célkitűzését: az Európai Uniót a „világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni 2010-re, mely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahelyet, szorosabb társadalmi összetartást, valamint a környezet tiszteletben tartását biztosítva”.

A gazdasági válság mély és tartós nyomokat hagyott Európa gazdaságain. 2009-ben a GDP 4%-kal csökkent. A munkanélküliség 10%-hoz közelít. Az államháztartások kiürültek: a hiány mára elérte a GDP 7%-át, az adósság mértéke pedig 20 százalékponttal nőtt az elmúlt két évben – mindezzel 20 év konszolidációs munkája veszett kárba.
 

Tíz év politikai szemléletét határozzuk meg

Elveszítheti az Európai Unió annak lehetőséget, hogy a gyakorlatban is egyenlő esélyeket teremtsen állampolgárai között, ha nem ismeri fel, hogy az elkövetkezendő évtized politikáit meghatározó stratégiának része kell legyen az Európai Fogyatékosügyi Paktum. Ez ügyben dr. Kósa Ádám a Disability Intergroup elnöke, karöltve az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) vezetőjével, Yannis Vardakastanissal levelet írt az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének.

A fenntartható és fejlődő társadalom szoros összefüggésben van a fogyatékossággal élő emberek jogainak elismerésével, ezért nem kezelhető külön kérdésként – fogalmazott levelében dr. Kósa Ádám magyar néppárti európai parlamenti képviselő és Yannis Vardakastanis az EDF elnöke.

A fogyatékosságügy két érdekvédője azt szorgalmazza, hogy az Európai Fogyatékosügyi Paktum elfogadása után integrálják annak tartalmát az Európa 2020 stratégiába.
A levélben kifejtik, sürgősen cselekedni kell, hiszen az Európa 2020 stratégia az európai politikák számára egyfelől új cselekvési lehetőséget kínál, másrészt egyértelmű fejlődési irányokat határoz meg. Tartalmazniuk kell a fogyatékos emberek érdekeit figyelembevevő szemléletet – hangsúlyozzák.
Kósa és Vardakastanis közös megbeszélést szorgalmaz José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnökével és Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnökével.
Ahogy levelükben fogalmaztak, leköteleznék szervezeteiket és rajta keresztül 65 millió fogyatékos embert Európában, ha a stratégia kapcsán alkalom nyílna a tárgyalásra, és részt vehetnének a további munkafolyamatokban.

Az eredeti levél elérhető:
http://www.edf-feph.org/Page_Generale.asp?DocID=13855&thebloc=23873

Háttér:

Az Európai Fogyatékosügyi Paktum a 2003. és 2010. közötti időszakra vonatkozó Európai Fogyatékosügyi Stratégia folytatása, melyet emellett az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) és a parlamenten belül működő fogyatékosügyi frakcióközi csoport (Disablity Intergroup) az Európa 2020 stratégia szerves részének tart.
A két szervezet szoros együttműködésben 2010. január 27-én indította útjára egyik legfontosabb kampányát, melynek célja, hogy a parlament legkésőbb 2011 tavaszán elfogadja a Fogyatékosügyi Paktumot. Míg az EDF 65 millió fogyatékos ember érdekképviseletét látja el európai szinten, addig a Disability Intergroup közel száz parlamenti képviselő támogatását bírja.

Az Európai Fogyatékosügyi Paktum célkitűzései között szerepel, hogy:
-    az európai politikák és jogszabályok a fogyatékos emberek szempontjait is tükrözzék
-    elérhető, és egyértelmű célkitűzéseket fogalmazzon meg a foglalkoztatás, a szociális ellátás és a szociális védőháló kiépítése terén
-    az ellenőrzés és a hatásvizsgálat szükségességét a különböző programokban
-    a tagállamok és az EU intézmények közötti együttműködés biztosítása a fogyatékosságügy kapcsán
-    bevonják az érdekvédelmi szervezeteket a döntéshozói folyamatokba
 

Frakcióközi munkacsoportok: vitafórumok vagy lobbicsoportok?

A hivatalos plenáris, szakbizottsági, frakció- és delegációs üléseken túl a képviselők pártokon átívelő tematikus csoportokban, úgy nevezett „intergroup”‑okban is üléseznek. Az Európai Parlamenten belül 27 hivatalosan bejegyzett frakcióközi munkacsoport létezik; ezek például az őshonos nemzeti kisebbségek, a fogyatékkal élők, a rasszizmus elleni küzdelem vagy az éghajlatváltozás témakörével foglalkoznak.

Mivel az Európai Parlamentben 27 ország közel kétszáz politikai pártjából ülnek képviselők, szinte szükségszerű, hogy az EP hét frakciójának politikai határvonalain túlmutató kérdések kapcsán félhivatalos csoportosulások jöjjenek létre. Hogy csak néhány további példát említsünk: a bioetika, az egészség- és fogyasztóvédelem, a hagyományos nemzeti kisebbségek, valamint homoszexuálisok és leszbikusok jogainak védelme érdekében is alakult frakcióközi munkacsoport.
 
A munkacsoportok befolyásolhatják a jogalkotást

De hoznak-e újat, többet a frakcióközi munkacsoportok az EP jogalkotói, politikai munkájához? „Természetesen igen” – mondja a román, liberális Ramona Nicole Mănescu az egyik legújabban megalakult, az ifjúsággal foglalkozó munkacsoportok vezetője.

„Következő rendezvényünkön fel szeretnénk térképezni az ifjúság legsürgősebb igényeit e válságos időszakban. A mi felelősségünk egy jogalkotói kezdeményezésben ölthet testet; míg az Európai Bizottság képviselőjének felelőssége egy új ifjúsági jelentéshez, értékeléshez vagy programhoz vezethet” – tette hozzá.

Az ír, néppárti Jim Higgins, az EP frakcióközi munkacsoportjainak szabályozásáért is felelős kvesztora szerint „A munkacsoportok rendkívül értékesek, különösen a különböző szervezetek szereplői és a politikusok közötti együttműködés létrehozásának szempontjából”.

Magyarok a frakcióközi munkacsoportokban

A magyar EP-képviselők is számos frakcióközi munkacsoport tevékenységében vesznek részt. Tavaly decemberben Kósa Ádám fideszes néppárti képviselőt választották a fogyatékosügyi frakcióközi csoport elnökévé. Ezzel első alkalommal választott fogyatékkal élő elnököt az EP e testülete. A munkacsoport egyik alelnöke Göncz Kinga magyar szocialista képviselő lett.

Gál Kinga néppárti politikust lett az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó frakcióközi munkacsoport egyik társelnöke. A jelenleg öt parlamenti frakció támogatását élvező munkacsoport előzőleg Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő vezetése alatt működött.

Őry Csaba néppárti, fideszes EP-képviselőt pedig a közérdekű szociális szolgáltatások (SSGI) kapcsán újonnan megalakult európai parlamenti intergroup egyik alelnökévé választották. A munkacsoportban tizenhárom tagállamból és hat különböző európai parlamenti frakcióból érkező mintegy ötven EP-képviselő vesz részt.

Hogyan működnek az intergroupok?

A munkacsoportok leggyakrabban a strasbourgi plenáris ülésszak hetében ülnek össze, és üléseiket a nagyközönség is látogathatja. Ezek során általában magas tisztséget betöltő vendégszónokok szólalnak fel, a munkacsoport tagjai pedig szakpolitikai dokumentumokat állítanak össze, parlamenti jelentéseket és állásfoglalásokat készítenek elő, valamint különféle rendezvényeket szerveznek.
 
Méretüktől függően egyes frakcióközi munkacsoportok adminisztratív ügyeit valamelyik frakció titkársága segíti, de léteznek olyan csoportosulások is, amelyeknek saját ügyvezetésük van.

Egy új frakcióközi munkacsoport megalapításához legalább három frakció támogatására van szükség. A munkacsoportok nem tüntethetik fel magukat az EP szerveként (ellentétben például a parlamenti bizottságokkal és küldöttségekkel), és arra sincsenek felhatalmazva, hogy a Parlament nevében hivatalosan állást foglaljanak. Az EP logóját sem használhatják, és „nem kezdhetnek olyan tevékenységekbe, amelyek az Európai Parlament hivatalos tevékenységeivel esetleg összekeverhetők”.

Forrás: www.europarl.europa.eu
 

A már meglévő forrásokra támaszkodhat csak a Duna-stratégia

Egyelőre nem számíthat külön uniós forrásokra a formálódó Duna-stratégia – derült ki az elmúlt napokban Budapesten tartott egyeztetéseken. Igaz, Balázs Péter külügyminiszter nem zárta ki azt sem, hogy ha a kezdeményezés bebizonyítja „életképességét”, lehetőség nyílik további források bevonására.

Két nagyszabású rendezvénynek is a készülő Duna-stratégia volt a fő témája az elmúlt napokban Budapesten: míg a Magyar Tudományos Akadémián tartott és az Európai Bizottság által szervezett konferencián egyebek között a nem-kormányzati szféra, európai parlamenti képviselők és az önkormányzatok hallathatták hangjukat, addig a parlamentben tartott Duna-csúcson az érintett tagállamok politikai döntéshozói vették górcső alá a lehetőségeket. Ez utóbbi találkozón a résztvevők egy nyilatkozatot fogadtak el, amely a többi között célként jelöli meg, hogy a majdani Duna-stratégia megalkotása révén erősítsék meg az együttműködést és a megértést a régió országai és állampolgárai között.

A dokumentumot Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányainak képviselői fogadták el, és a deklaráció csatlakozásra nyitva áll a nem uniós tagok, így Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna számára is. Balázs Péter külügyminiszter a csütörtöki találkozót követően elmondta, hogy a stratégiával kapcsolatban rengeteg ötlet, javaslat merült fel: ezek közül kiemelkedik a Duna-völgyi közlekedés fejlesztése (ezek közé tartozik a vízi közlekedés előmozdítása, a vasút- és autópályaépítések, a hidak építése, valamint az olyan intermodális megoldások felhasználása, melyek már megtalálhatók az EU politikáiban, gyakorlatában).

Megkerülhetetlen téma még a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a víztisztaság biztosítása, és fontos szerephez juthat egyebek között a vidékfejlesztés, a migráció, a turizmus, az élelmiszerbiztonság témaköre is. A nyilatkozat megfogalmazása szerint a „Duna-medencét a természeti erőforrások gondos és ésszerű felhasználásával, az emberi egészség, a természet és a környezet védelme mellett kell használni”.

A Duna-stratégia megalkotói előtt jó példaként a Balti-tengeri stratégia lebeghet. Balázs Péter a BruxInfo kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy annak idején a Balti-tengeri stratégia létrehozói sem tűzték zászlajukra új pénzforrások bevonását, sokkal inkább a már meglévő eszközök átcsoportosítása mellett kötelezték el magukat. „A Duna-stratégia is ezt a nyomvonalat követi” – húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy „nem lesz új sor a költségvetésben”, így a meglévő forrásokra kell összpontosítani (például a strukturális és kohéziós alapok vagy a közlekedés, a szomszédságpolitika területén), ezeket kell hatékonyabban felhasználni. A nyilatkozat is úgy fogalmaz, hogy a stratégia megalkotásakor nem további források allokációjára törekednek, leszögezve egyúttal, hogy a kezdeményezés révén „a kohéziós politika sem alakul át”.

Forrás: BruxInfo Portál