dr. Kósa Ádám

Fidesz: Drasztikus a munkanélküliség Szegeden

A munkanélküliségi ráta alakulása, valamint a fogyatékkal élők munkához juttatása és a szociális ellátórendszer átalakítása volt a keddi fideszes sajtótájékoztató célkeresztjében, melyet Bodó Imre, Kósa Ádám és Soltész Miklós tartott.

"Kiút a szociális válságból" címmel tartott közös sajtótájékoztatót Bodó Imre fideszes országgyűlési képviselő, Kósa Ádám a párt Európa Parlamenti képviselője, valamint Soltész Miklós a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetének vezetője.

Bodó Imre elmondta, a sajtótájékoztató apropóját az szolgáltatja, hogy a napokban értesült a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ egyik vezető munkatársától arról, hogy az országos átlag fölé emelkedett a munkanélküliek száma a régióban. A politikus sajnálatosnak nevezte, hogy az országos átlag fölé, azaz 11,4%-nál is magasabb a munkanélküliségi ráta a dél-alföldi régióban, különös tekintettel Szegedre. Bodó Imre ugyanakkor hozzátette, hogy ezt a számot akár nyugodtan meg is duplázhatjuk, hiszen az előbbi adat csak a regisztrált munkanélküliekre vonatkozik. A Csongrád megyei 1-es választókerület országgyűlési képviselő jelöltje elmondta, hogy a lépcsőházi beszélgetések alkalmával rengetegen panaszkodnak arra, hogy nincs munkahelyük, illetve nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Botka és Ujhelyi ígéretével ellentétben nemhogy csökkent, hanem jelentősen nőtt Szegeden és a régióban is munkanélküliségi ráta - tette hozzá a politikus.

Kósa Ádám a Fidesz Európa Parlamenti képviselője szerint a fogyatékkal élők foglalkoztatása is rendkívül alacsony szinten mozog az országban, hiszen mindössze minden 10. sérült embernek van munkája, a foglalkoztatási arány tehát mindössze 10%-os. A nyugat-európai országokban ez a mutató 60%-os, tehát a sérült emberek több mint fele dolgozik. A dél-alföldi régióban a fenti adatok tükrében még rosszabb lehet a helyzet - fogalmazott a politikus. Az elmúlt 8 évben rosszabbodott a fogyatékkal élők helyzete, tavaly például 10 milliárdot vont el a kormányzat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, illetve a munkahelyteremtési támogatásra biztosított összegből. Ami rövidtávon spórolást jelent, az hosszabb távon jelentős kiadással jár, hiszen a nem foglalkoztatott emberek jelentősen megterhelik a szociális ellátórendszert. A Nemzeti Ügyek Politikájában, vagyis a Fidesz programjában szerepel, hogy védeni kell a fogyatékkal élőket és támogatni kell a munkához jutásukat.

A Fidesz hatékonyan kíván fellépni a fogyatékkal élők foglalkoztatása érdekében, hiszen az az ember aki dolgozik, adót is fizet - summázta az ellenzéki párt álláspontját Kósa. A jelenlegi kormánynak pedig nem sikerült a fogyatékkal élők munkához jutását elősegíteni. Amennyiben a Fidesz elnyeri a választók bizalmát, akkor ezen a területen markáns változásokra lehet számítani - mondta Kósa Ádám.

A Nemzeti Ügyek Politikája megoldást kínál ezeknek az ügyeknek a kezelésére - folytatta a sajtótájékoztatót Soltész Miklós. A gazdaságot először rendbe kell tenni, majd pedig munkahelyeket kell teremteni. A Fidesz a magyar termékek támogatásán keresztül szeretné erősíteni a magyar munkahelyek megtartását. (Ez egyébként már részben, ha kicsiben is de megvalósult a MAGOSZ által támogatott szociális bolthálózattal - szerk.)

A magyar munkahelyek védelmét, a magyar termékek előtérbe helyezése jelentené, Soltész Miklós a Volánbusz tenderét hozta fel példának. A kabinetvezető véleménye szerint a távol-keleti buszok helyett a honi járműveket kellene előnyben részesíteni és akkor lenne a magyar munkásnak is hol dolgoznia. Soltész Miklós szerint azokat a cégeket kellene előtérbe helyezni, amelyek számos hazai beszállítónak adnak munkát. A régióra rátérve Soltész megjegyezte, hogy amennyiben mindenféle kétes eredetű termékkel ki lehet szorítani a Szegedi Paprikát, akkor tönkre tesszük a termelőket, honi beszállítókat és adófizetők helyett a szociális hálót terhelik majd.

A fideszes politikus ugyanakkor azt is kijelentette, hogy át kell alakítani a szociális ellátórendszert, mégpedig úgy, hogy a segélyen élők támogatása nem érheti el minimálbérért dolgozók jövedelmét. Az MSZP-SZDSZ kormány 8 év alatt sajnos tönkretette a munka becsületét. Tíz és tízezrek rendezkedtek be és éltek kényelmesen abból a segélyből, melyet az államtól, az adófizetők pénzéből kaptak. A közbeszerzési törvényt is megváltoztatná a Fidesz, hogy a hazai termékek piacra és a fogyatékkal élők munkához jutását támogassa. Védett piacot is kialakítana az ellenzéki politikus és támogatná azokat a termékeket, melyeket a megváltozott munkaképességűek készítettek.

Forrás: www.webradio.hu

A témában megjelent még: szegedma.hu/hir/szeged/2010/03/az-mszp-tonkretette-a-munka-becsuletet/

www.delmagyar.hu/valasztasok-2010/fidesz_kiut_a_szocialis_valsagbol/2149542/
 

Munkahelyet a fogyatékkal élőknek is

Magyarországon a fogyatékkal élők több mint 90 százaléka munkanélküli, emelte ki Dr. Kósa Ádám, európai parlamenti képviselő hétfőn a Kiskunfélegyházán tartott sajtótájékoztatón. Soltész Miklós, a Fidesz–KDNP népjóléti kabinetjének vezetője szerint egy erős országgyűlés és egy erős kormány lehet csak képes helyére tenni az értékeket.

A képviselők a sajtótájékoztató előtt a Kiskunfélegyházi Csanyi úti Szociális Otthonban és az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonában kezdték programjukat, ahol az intézmény vezetője és Kapus Krisztián, országgyűlési képviselő-jelölt (Fidesz–KDNP) szakmai látogatásra invitálta őket. A két politikus nem először járt Félegyházán, hiszen a tavalyi évben az európai parlamenti választások idején rövid látogatást már tettek a városban.

Soltész Miklós a sajtótájékoztatón elmondta, a két intézmény – ahol jártak – jó látlelete a magyar szociális és egészségügyi helyzetnek. A kormány 2006 óta jelentősen csökkentette a normatív támogatásokat. Ugyanakkor a fogyatékosokat ápoló dolgozóknak alacsony a bérezése. Véleménye szerint a csökkenő támogatásokat a gazdasági helyzethez mérten növelni kellene, valamint szükség van a dolgozók áldozatos munkájának nagyobb elismerésére is.

Dr. Kósa Ádám a fogyatékkal élők lehetőségeiről beszélt, véleménye szerint nekik is joguk van egyenlő esélyű életre, mint bármelyik másik embernek. A statisztikák azonban mást mutatnak: Magyarországon a fogyatékkal élők mindössze 10 százaléka dolgozik, a többi nem kap munkát. Az uniós országokban ez az arány sokkal jobb, hiszen 60 százalékos a fogyatékosok foglalkoztatása. Képviselőként fontosnak tartja, hogy javítson ezen a helyzeten, és minél több fogyatékkal élő kapjon munkát, illetve szerepet a politikai életben.

Soltész Miklós a magyar termék és a magyar munkahelyek jelentőségéről is beszélt. Kiemelte: míg a fogyatékkal élők 90%-a munkanélküli, az egészséges társaik is alig tudnak elhelyezkedni. A munkanélküli ráta ma Magyarországon 11,4%, ami mintegy 480 ezer állástalant jelent. Véleménye szerint szükségszerű lenne a magyar vállalkozások segítése, és védett piac kialakítása is.

Kapus Krisztián a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körleveléből idézett, melyet március 28-án az összes katolikus templomban felolvastak: „nyilván mi, katolikus keresztények csak olyan pártot támogathatunk, amelyik értékeli és támogatja a családot, segíti az oktatás-nevelés helyreállítását, értékeli a becsületes munkát, és támogatja a munkahelyeket. Olyan pártot, amelyik kész felszámolni az általános korrupciót, megvédi az ártatlanokat, és bünteti a bűnösöket, amely visszaállítja a közbiztonságot, rendet tesz az egészségügyben, és amelyik nem diszkriminálja anyagilag azokat a szülőket, akik gyermekeiket egyházi iskolába járatják.” Erre ma a Fidesz–KDNP képes, hangsúlyozta Kapus Krisztián.

A sajtótájékoztató végén Schleier Sándor, kiskunfélegyházi mesterember általa készített címereket adott át Kósa Ádámnak és Soltész Miklósnak, valamint küldött egyet-egyet a Fidesz–KDNP vezetőinek is.

Forrás: www.kis-kunsag.hu
 

A magyar fogyatékosok 90 százaléka munkanélküli

A magyar fogyatékosok jóval kisebb arányban jutnak munkához, mint európai társaik - mondta el Kósa Ádám, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje szerdai zalaegerszegi sajtótájékoztatóján. A politikus, aki a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, az egyetlen olyan magyar EP-jelölt, aki fogyatékossággal él.

2009. április 29.

Az ország lakosságának tíz százaléka, mintegy 600 ezer ember él fogyatékkal. Közülük minden tízediknek van munkája, ami kilencven százalékos munkanélküliséget jelent, Európában ez az arány negyven százalék - jelentette ki Kósa Ádám.

A politikus közölte: ha adottak a feltételek, akkor a fogyatékos ember ugyanolyan minőségű munkát képes végezni, mint az egészséges. A képviselőjelölt ezért egyik kiemelt feladatának tekinti, hogy elérje: a fogyatékkal élő emberek rehabilitációs támogatással és információs központok létrehozásával kapjanak segítséget a munkába álláshoz.

Soltész Miklós, az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottságának KDNP-s alelnöke elmondta: a megszorítások közül a legelfogadhatatlanabbak a fogyatékos emberekkel szemben hozott intézkedések. Példaként említette a munkaerő-piaci alap egy részének, mintegy 4,2 milliárd forintnak a zárolását.

A kormánynak ebből a pénzből kell támogatnia a fogyatékos dolgozók foglalkoztatását. Az esélyegyenlőség alapja, hogy a fogyatékkal élők is vállalhassanak munkát, befizethessék a járulékokat, adókat, és így teljes jogú állampolgárnak érezhessék magukat - jegyezte meg Soltész Miklós.

Kósa 50 millió embert képviselhet

Mind a hazai, mind az európai gyakorlatban paradigmaváltást szorgalmazott a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos szemléletben Kósa Ádám, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje egy keddi sajtóbeszélgetésen. Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP politikusa, aki Kósával együtt járja az országot közös sajtókampányuk keretében, kifejtette: a kormányzat zárolta azt a cégek által befizetett 4,2 milliárd forintot, amely a fogyatékos emberek foglalkoztatását szolgálná.

Ötvenmillió fogyatékkal élő emberről tudunk az Európai Unió országaiban, jelenleg érdekeiket mindössze három képviselő jeleníti meg az uniós parlamentben - jelentette ki Kósa Ádám újságírók előtt a Fidesz-KDNP keddi sajtóreggelijén. A siket politikus az MNO kérdésére válaszolva elmondta: szorgalmazni fogja, hogy az EU fogadja el hivatalos nyelvként is a magyar jelnyelv használatát. Jelezte továbbá, hogy mandátumhoz jutása esetén a nemzetközi jelnyelven is felszólalna az Európai Parlamentben.

A 33 éves ügyvéd 2005 óta a Süketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) elnöke, 2008 óta a Fogyatékossággal Élők Szövetségének Tanácsa (FESZT) elnöke.

A Fidesz-KDNP az egyetlen párt, amely befutó helyen (a tizenkettediken) indít fogyatékkal élő képviselőt - hangzott el a beszélgetésen.

Paradigmaváltás előtt

Jelentős paradigmaváltás előtt áll a magyar politikai közélet, a fogyatékossággal élők ugyanis lehetőséget kapnak arra, hogy a 2007-es madridi nyilatkozat szellemében ("Semmit rólunk nélkülünk") érdekeik aktívabb képviseletére kapnak lehetőséget - fogalmazott.

Meglepően alulreprezentáltak a fogyatékos emberek; az EU-ban élő mintegy 50 milliós tömegük mellett összesen 3 EU-képviselőről tudunk, aki fogyatékossággal él. A 600 ezer hazai fogyatékos ügyét egyelőre 2 hazai parlamenti képviselő jeleníti meg - jelentette ki Kósa. Hozzátette: az EU-tagállamok között is párját ritkító, hogy fogyatékkal élő képviselőt indítanak az uniós választáson.

Kósa utalt arra is, hogy három héttel ezelőtt a Fidesz-KDNP politikusai konferencia keretében egyeztettek a fogyatékos szervezetekkel az európai programról. Szintén példa nélküli, hogy külön konferenciát rendezzen erről a társadalmi csoportról - így a képviselőjelölt. Szerinte ezek a példák kaput nyithatnak, s a következő parlamenti választáson talán már több fogyatékossággal élő ember indulhat. Álma, hogy e csoportok mindegyikéből kerüljön be a parlamentbe egy tehetséges, fogyatékkal élő személy.

Zárolja, "ellopja" az állam a fogyatékosoknak járó összegeket

Május végéig Soltész Miklóssal az egész országot körbejárjuk - számolt be Kósa az eddig öt megyét érintő körútról. "Egyik fő tapasztalatom az, hogy nagyon nagy a baj a fogyatékossággal élők körülményeivel kapcsolatban" - fogalmazott. A világválság következményei érezhetőek; "mindig a legelesettebbeken kezdik a spórolást". Rengeteg olyan pénzösszeget zároltak, melyek rendeltetése a fogyatékosok életkörülményeinek javítása lenne, így a rehabilitációs járadékot, a lakásátalakítási és autóvásárlási támogatások nagy részét, a normatív támogatásra fordítható 600 millió forint jó részét is.

Míg hazánkban előírás, hogy úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek nem foglalkoztatnak fogyatékos munkaerőt. Ez az összeg olyan csekély, hogy inkább befizetik, s akkor is így lesz, ha a tervek szerint négyszeresére emelik az összeget, vélte a képviselőjelölt, hozzátéve, hogy tévednek, ha azt hiszik, hogy sokba kerül a munkahelyteremtés: az állam ugyanis hozzájárul a foglalkoztatáshoz.

Soltész kifejtette: a kormányzat zárolta azt a 4,2 milliárd forintot, amelyet azok a cégek fizettek be, akik nem foglalkoztatnak fogyatékos személyeket. Ezt a pénzt a kormányzat tulajdonképpen "ellopja" a fogyatékkal élőktől ahelyett, hogy visszajuttatná nekik, támogatva alkalmazásukat. Megjegyezte: a szociális tárcánál egyetlen fogyatékos ember sincs jelenleg.

Nem a segély a megoldás

Csakhogy az állam hiába zárolja ezeket az összegeket, jóval többe fog kerülni a szociális hálóban történő "áthelyezés", a munkanélküli és szociális járadékok kifizetése - figyelmeztetett Kósa. Az európai képviselőjelölt szerint sürgős szemléletváltás szükséges: "nem kell pótolni a fogyatékosságot, inkább azt kell nézni, mi az a hozzáadott érték, amit én nyújtani tudok a társadalomnak". Ezt a "szociális" vagy "emberi jogi" modellt állította szembe Kósa az úgynevezett "medikális" modellel, amely mindenáron a fogyatékosságok pótlására koncentrál. Közben Kósa szerint elveszik a lényeg: a tudás, a képesség arra, hogy ezek az emberek önálló életet élhessenek.

Szintén fontosnak nevezte Kósa, hogy vegyék figyelembe az érintettek kívánságait, gyakran "meglepően jó, helyi szinten megfogalmazódó" kezdeményezéseit. Politikai közmegegyezés kell, amely minden fogyatékossági csoport érdekeit egyszerre jeleníti meg - szorgalmazta Kósa, aki a brit mintára megalakított kerekasztalt hozta fel példaként, amely későbbi esetleges európai parlamenti munkáját is segítheti. Eddig az EU 6 tagállama írta alá a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ-egyezményt, 21 még nem - fontos szempont lehet tehát fogyatékos emberekkel kapcsolatos antidiszkriminációs joggyakorlat kiterjesztése - taglalta várható uniós feladatait Kósa.

Ezeréves támasz Magyarországon az egyház

Nem túlzás azt állítani, hogy a fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó intézmények nagy része egyházi fenntartású. Fontos tehát a velük való jó kapcsolattartás - emelte ki Kósa, jelezve, hogy a közeljövőben az egyházakkal is fölveszi a kapcsolatot. Felidézte: már Szent István is írja intelmeiben fiának, hogy "törődj az elesettekkel". Nem gondoskodni kell rólunk, hanem megadni a lehetőséget arra, hogy teljes életet élhessünk - így Kósa. Elmondta: 131 egyházi intézmény oktatott például a 2005-2006-os tanévben fogyatékossággal élő vagy tanulási zavar miatt hátrányban levő gyermeket. Szintén 2005-ben 111 fogyatékosok napközi otthonát tartott fenn az egyház, 14 átmeneti otthont és 16 100 embert ápoltak bentlakásos intézményekben.

Téveszme és balítélet

Magyarországon 90 százalékos a munkanélküliség a fogyatékkal élők körében, ez az arány Nyugat-Európában 60 százalékos. A hazainál a kelet-európai térségben tapasztalható, szintén magas, 80 százalékos munkanélküliség is jobb arány. Hiába vannak esélyegyenlőséget előíró jogszabályok Magyarországon az uniós normák alapján, ha nem tartják be ezeket - folytatta Kósa.

Soltész elmondta: Kecskeméten tárgyaltak Zombor Gábor polgármesterrel, aki megígérte, hogy a Mercedesszel folytatott tárgyalások során határozottan fellép fogyatékossággal élők felvétele érdekében.

A fogyatékosok körében tapasztalható gyenge érdekérvényesítő képesség is változna, ha azt látnák, hogy társaik érvényesülnek. Az elöregedés miatt az ország egyébként is hamarosan rászorul "az 540 ezer fogyatékos, munkavállalásra váró fogyatékos alkalmazására", tette hozzá. (Kósa kérdésre válaszolva elmondta, egyáltalán nem érzi sértőnek és mindeddig alkalmazta a "fogyatékos" kifejezést, ám az érintettek egy részének nyomására inkább a "fogyatékossággal élőt" használja ezután.)

A külföldinek több joga van

A fogyatékos emberek életét értelmetlenül megnehezítő akadályok közé sorolta Kósa, hogy egy külföldi kiterjedtebb jogokkal rendelkezik hazai bírósági tárgyalás során, mint egy siket; az idegen állampolgárnak automatikusan jár a tolmács, míg a jelnyelvi tolmács meghívását a bíró dönti el. Ismert példa, hogy hazánkban a vakok nem mehetnek be a boltokba vakvezető kutyáikkal. Kósa a sajtóbeszélgetésen számos példával támasztotta alá, hogy ésszerűtlen, fölösleges összegeket költenek el gyakran méregdrága akadálymentesítésre, míg máshol kézenfekvő megoldásokat sem alkalmaznak. A fogyatékosok érdekvédelmi szervei, ha megkeresik őket és kikérik véleményüket, mint ezt Győr önkormányzata is megtette, számos praktikus és komoly megtakarítást jelentő tanáccsal szolgálhatnak.

"Ellopják" a fogyatékkal élőktől a pénzt

Az érdekképviseletek szerint a megszorító intézkedések miatt megduplázódhat az állástalan fogyatékosok száma. A kormány 500 millió forintot zárolt a támogató szolgálatok működésére szánt összegből, és négy milliárddal kevesebb jut a munkaerőpiacra-kerülés segítésére szánt forrásból is.

A fogyatékkal élők foglalkoztatására elkülönített pénz zárolásával 2-3 ezer rászoruló megélhetése kerül veszélybe. Érdekképviseleteik azért is követelik a kormánytól az intézkedés feloldását, mivel azok a 20 fősnél nagyobb cégek, amelyek nem alkalmaznak fogyatékkal élőket, változatlanul fizetik az államnak a hozzájárulást.

"Ezt a teljes összeget, - több mint 4 milliárd forintot - zárolta a kormány. Erre azt is mondhatom, hogy ellopják, hiszen az egyik oldalról befizettetik a cégekkel, a 20 fő felett foglalkoztatott cégekkel, a másik oldalon meg nem jön ki ez a pénz" - mondta Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP Népjóléti Kabinetjének vezetője.

Hazánkban 600 ezer fogyatékos ember él. A siketek szövetségének az Európai Parlamentbe készülő elnöke szerint a megszorítások őket kivétel nélkül érinteni fogják.

"A fogyatékossággal élők vannak a legnehezebb helyzetben Magyarországon, és ők azok, akik a legjobban igénylik a segítséget. Ezek a megszorítások nagyon sok területen több milliárd forintot jelentenek. A rászorulók nem fogják megkapni azt a segítséget, amire az önálló élethez szükségük lenne" - közölte a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, Kósa Ádám.

A fogyatékosok legnagyobb Győr-Moson-Sopron megyei szervezete már az idei pályázati támogatását sem kapta meg.

"A civil szervezetek egyre nehezebben tudnak talpon maradni, nagyon jó példa például az értelmileg sérültek egyesülete, amely a mai napig nem kapta meg az ÉFOÉSZ-tól pályázati úton megnyert összeget, mert a központunk sem tudta még aláírni a szerződést a minisztériummal, tehát nem tudjuk, mikor lesz ebből pénz" - nyilatkozta Tóth Jánosné, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetség megyei elnöke.

A megyei önkormányzat saját szűkös forrásaiból folyamatosan segíti a fogyatékkal élők helyi civil szervezeteit, szerintük az elvonások árát duplán fizeti majd meg az állam, hiszen a rászorulók számára később - ha más formában is - de kénytelen lesz támogatást biztosítani.