11/20090
Kósa 50 millió embert képviselhet
Mind a hazai, mind az európai gyakorlatban paradigmaváltást szorgalmazott a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos szemléletben Kósa Ádám, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje egy keddi sajtóbeszélgetésen. Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP politikusa, aki Kósával együtt járja az országot közös sajtókampányuk keretében, kifejtette: a kormányzat zárolta azt a cégek által befizetett 4,2 milliárd forintot, amely a fogyatékos emberek foglalkoztatását szolgálná.
Ötvenmillió fogyatékkal élő emberről tudunk az Európai Unió országaiban, jelenleg érdekeiket mindössze három képviselő jeleníti meg az uniós parlamentben - jelentette ki Kósa Ádám újságírók előtt a Fidesz-KDNP keddi sajtóreggelijén. A siket politikus az MNO kérdésére válaszolva elmondta: szorgalmazni fogja, hogy az EU fogadja el hivatalos nyelvként is a magyar jelnyelv használatát. Jelezte továbbá, hogy mandátumhoz jutása esetén a nemzetközi jelnyelven is felszólalna az Európai Parlamentben.
A 33 éves ügyvéd 2005 óta a Süketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) elnöke, 2008 óta a Fogyatékossággal Élők Szövetségének Tanácsa (FESZT) elnöke.
A Fidesz-KDNP az egyetlen párt, amely befutó helyen (a tizenkettediken) indít fogyatékkal élő képviselőt - hangzott el a beszélgetésen.
Paradigmaváltás előtt
Jelentős paradigmaváltás előtt áll a magyar politikai közélet, a fogyatékossággal élők ugyanis lehetőséget kapnak arra, hogy a 2007-es madridi nyilatkozat szellemében ("Semmit rólunk nélkülünk") érdekeik aktívabb képviseletére kapnak lehetőséget - fogalmazott.
Meglepően alulreprezentáltak a fogyatékos emberek; az EU-ban élő mintegy 50 milliós tömegük mellett összesen 3 EU-képviselőről tudunk, aki fogyatékossággal él. A 600 ezer hazai fogyatékos ügyét egyelőre 2 hazai parlamenti képviselő jeleníti meg - jelentette ki Kósa. Hozzátette: az EU-tagállamok között is párját ritkító, hogy fogyatékkal élő képviselőt indítanak az uniós választáson.
Kósa utalt arra is, hogy három héttel ezelőtt a Fidesz-KDNP politikusai konferencia keretében egyeztettek a fogyatékos szervezetekkel az európai programról. Szintén példa nélküli, hogy külön konferenciát rendezzen erről a társadalmi csoportról - így a képviselőjelölt. Szerinte ezek a példák kaput nyithatnak, s a következő parlamenti választáson talán már több fogyatékossággal élő ember indulhat. Álma, hogy e csoportok mindegyikéből kerüljön be a parlamentbe egy tehetséges, fogyatékkal élő személy.
Zárolja, "ellopja" az állam a fogyatékosoknak járó összegeket
Május végéig Soltész Miklóssal az egész országot körbejárjuk - számolt be Kósa az eddig öt megyét érintő körútról. "Egyik fő tapasztalatom az, hogy nagyon nagy a baj a fogyatékossággal élők körülményeivel kapcsolatban" - fogalmazott. A világválság következményei érezhetőek; "mindig a legelesettebbeken kezdik a spórolást". Rengeteg olyan pénzösszeget zároltak, melyek rendeltetése a fogyatékosok életkörülményeinek javítása lenne, így a rehabilitációs járadékot, a lakásátalakítási és autóvásárlási támogatások nagy részét, a normatív támogatásra fordítható 600 millió forint jó részét is.
Míg hazánkban előírás, hogy úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek nem foglalkoztatnak fogyatékos munkaerőt. Ez az összeg olyan csekély, hogy inkább befizetik, s akkor is így lesz, ha a tervek szerint négyszeresére emelik az összeget, vélte a képviselőjelölt, hozzátéve, hogy tévednek, ha azt hiszik, hogy sokba kerül a munkahelyteremtés: az állam ugyanis hozzájárul a foglalkoztatáshoz.
Soltész kifejtette: a kormányzat zárolta azt a 4,2 milliárd forintot, amelyet azok a cégek fizettek be, akik nem foglalkoztatnak fogyatékos személyeket. Ezt a pénzt a kormányzat tulajdonképpen "ellopja" a fogyatékkal élőktől ahelyett, hogy visszajuttatná nekik, támogatva alkalmazásukat. Megjegyezte: a szociális tárcánál egyetlen fogyatékos ember sincs jelenleg.
Nem a segély a megoldás
Csakhogy az állam hiába zárolja ezeket az összegeket, jóval többe fog kerülni a szociális hálóban történő "áthelyezés", a munkanélküli és szociális járadékok kifizetése - figyelmeztetett Kósa. Az európai képviselőjelölt szerint sürgős szemléletváltás szükséges: "nem kell pótolni a fogyatékosságot, inkább azt kell nézni, mi az a hozzáadott érték, amit én nyújtani tudok a társadalomnak". Ezt a "szociális" vagy "emberi jogi" modellt állította szembe Kósa az úgynevezett "medikális" modellel, amely mindenáron a fogyatékosságok pótlására koncentrál. Közben Kósa szerint elveszik a lényeg: a tudás, a képesség arra, hogy ezek az emberek önálló életet élhessenek.
Szintén fontosnak nevezte Kósa, hogy vegyék figyelembe az érintettek kívánságait, gyakran "meglepően jó, helyi szinten megfogalmazódó" kezdeményezéseit. Politikai közmegegyezés kell, amely minden fogyatékossági csoport érdekeit egyszerre jeleníti meg - szorgalmazta Kósa, aki a brit mintára megalakított kerekasztalt hozta fel példaként, amely későbbi esetleges európai parlamenti munkáját is segítheti. Eddig az EU 6 tagállama írta alá a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ-egyezményt, 21 még nem - fontos szempont lehet tehát fogyatékos emberekkel kapcsolatos antidiszkriminációs joggyakorlat kiterjesztése - taglalta várható uniós feladatait Kósa.
Ezeréves támasz Magyarországon az egyház
Nem túlzás azt állítani, hogy a fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó intézmények nagy része egyházi fenntartású. Fontos tehát a velük való jó kapcsolattartás - emelte ki Kósa, jelezve, hogy a közeljövőben az egyházakkal is fölveszi a kapcsolatot. Felidézte: már Szent István is írja intelmeiben fiának, hogy "törődj az elesettekkel". Nem gondoskodni kell rólunk, hanem megadni a lehetőséget arra, hogy teljes életet élhessünk - így Kósa. Elmondta: 131 egyházi intézmény oktatott például a 2005-2006-os tanévben fogyatékossággal élő vagy tanulási zavar miatt hátrányban levő gyermeket. Szintén 2005-ben 111 fogyatékosok napközi otthonát tartott fenn az egyház, 14 átmeneti otthont és 16 100 embert ápoltak bentlakásos intézményekben.
Téveszme és balítélet
Magyarországon 90 százalékos a munkanélküliség a fogyatékkal élők körében, ez az arány Nyugat-Európában 60 százalékos. A hazainál a kelet-európai térségben tapasztalható, szintén magas, 80 százalékos munkanélküliség is jobb arány. Hiába vannak esélyegyenlőséget előíró jogszabályok Magyarországon az uniós normák alapján, ha nem tartják be ezeket - folytatta Kósa.
Soltész elmondta: Kecskeméten tárgyaltak Zombor Gábor polgármesterrel, aki megígérte, hogy a Mercedesszel folytatott tárgyalások során határozottan fellép fogyatékossággal élők felvétele érdekében.
A fogyatékosok körében tapasztalható gyenge érdekérvényesítő képesség is változna, ha azt látnák, hogy társaik érvényesülnek. Az elöregedés miatt az ország egyébként is hamarosan rászorul "az 540 ezer fogyatékos, munkavállalásra váró fogyatékos alkalmazására", tette hozzá. (Kósa kérdésre válaszolva elmondta, egyáltalán nem érzi sértőnek és mindeddig alkalmazta a "fogyatékos" kifejezést, ám az érintettek egy részének nyomására inkább a "fogyatékossággal élőt" használja ezután.)
A külföldinek több joga van
A fogyatékos emberek életét értelmetlenül megnehezítő akadályok közé sorolta Kósa, hogy egy külföldi kiterjedtebb jogokkal rendelkezik hazai bírósági tárgyalás során, mint egy siket; az idegen állampolgárnak automatikusan jár a tolmács, míg a jelnyelvi tolmács meghívását a bíró dönti el. Ismert példa, hogy hazánkban a vakok nem mehetnek be a boltokba vakvezető kutyáikkal. Kósa a sajtóbeszélgetésen számos példával támasztotta alá, hogy ésszerűtlen, fölösleges összegeket költenek el gyakran méregdrága akadálymentesítésre, míg máshol kézenfekvő megoldásokat sem alkalmaznak. A fogyatékosok érdekvédelmi szervei, ha megkeresik őket és kikérik véleményüket, mint ezt Győr önkormányzata is megtette, számos praktikus és komoly megtakarítást jelentő tanáccsal szolgálhatnak.