dr. Kósa Ádám

Teljes életet, valódi esélyegyenlőséget Európában

Kósa Ádám, az újonnan megválasztott fideszes képviselő megtartotta első felszólalását az Európai Parlamentben. Kósa Ádám, anyanyelvén, magyar jelnyelven elmondott beszédében kiemelte: a magyar és európai siketek képviselőjeként minden hátrányos helyzetet elszenvedő európai polgárért kíván dolgozni az elkövetkezendő öt évben. 

2009. július 15.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak, ezen belül az Európai Parlamentnek egyik legfőbb feladata, hogy Európa polgárai számára "teljes életet, valódi esélyegyenlőséget biztosítson".

A hátrányos megkülönböztetés kiemelkedő példájaként beszélt az elmúlt hetekben, Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényről. Kósa Ádám, felhívta az Európai Unió elnökségét ellátó svéd kormány figyelmét: A szlovák parlament által jóváhagyott a törvény súlyosan korlátozza a nyelvhasználatot. Felszólította a soros elnökséget ellátó kormányt, hogy határozottan álljon ki az európai nyelvhasználati jog szabadsága mellett. "Olyan Európát akarok, ahol a nyelvhasználat szabadsága nem lehet vita tárgya." - mondta az európai parlamenti képviselő. 

Kósa Ádám mai, jelnyelvi felszólalása bizonyítja, hogy Európa valóban a sokszínűség, a tolerancia és az esélyegyenlőség kontinense lehet. Kósa Ádám beszédét az Európai Parlamentben nagy tapsvihar követte.

Kósa Ádám első felszólalása

2009. július 15.

Meghatottan állok itt az Európai Parlamentben, mint első siket, hogy a saját anyanyelvemen, a magyar jelnyelven szólalhatok föl és nem csak magam, a siketek közössége érdekében, hanem minden hátrányos helyzetű ember érdekében - kezdte első beszédét Kósa Ádám Strasbourgban.

- Most kezdem úgy érezni, hogy egy olyan európai közösséghez tartozom, ahol a kisebbségek ellenére lehet eredményeket elérni. Például 50 évvel ezelőtt Robert Schumann is, aki elzász-lotaringiai volt, ilyen módon vált au EU atyjává. A most lezáruló EU-s elnökség, a cseh elnökség vége felé sajnos egy fordulat következett, amire szeretném a soron következő svéd EU-s elnökség figyelmét is felhívni - magyarázta a képviselő.

- Két héttel ezelőtt ugyanis a szlovák parlament olyan szabályt fogadott el, amely súlyosan korlátozza a területen élő kisebbségek nyelvhasználati jogait. Én jelnyelvhasználóként kötelességemnek érzem kiállni az európai nyelvhasználat értéke és jogai mellett és ezért fogok itt dolgozni az Európai Parlamentben. Kiállásom azonban szól minden európai polgárnak. Olyan Európát akarok, amely biztosítja mindenkinek a jogot a teljes élethez és az érvényesüléshez. Olyan Európát szeretnék, ahol az esélyek valóban egyenlőek az általam képviselt siketek vagy minden fogyatékossággal élő ember számára. Külön köszönöm Joseph Daul úrnak, az Európai Néppárt frakció alelnökének, hogy lehetőséget adott nekem a felszólalásra ezen a különleges napon. És ez azt bizonyítja, hogy Európa valóban a sokszínűségről, a toleranciáról és az esélyegyenlőségről szól.

Kósa Ádám: infokommunikációs akadálymentesítés

"Infokommunikációs akadálymentesítést" igényel Kósa Ádám hatékony részvétele az európai parlamenti (EP-) munkában, és e tekintetben a fideszes képviselő - aki a siketek és nagyothallók ügyét is képviselni kívánja az EP-ben - nagyon pozitív hozzáállást, segítőkészséget tapasztal.

2009. június 17.

Erről maga az érintett tájékoztatta jeltolmács segítségével szerdán Brüsszelben a magyar tudósítókat. Elmondta, hogy az infokommunikációs akadálymentesítés lényegében jelnyelvi tolmácsot, valamint írótolmácsot igényel, és ezek biztosítása esetén minden gond nélkül részt tud venni a munkában.

Már ezen az első brüsszeli napján öten is megkeresték azzal, hogy felmérjék a helyzetéből fakadó igényeket. Mint mondta, "Magyarországon sosem tapasztalt, segítő hozzáállással" találkozott az EP-ben.

Ezt - hangsúlyozta - nem valamilyen "gondoskodásnak", hanem jogai biztosításának tekinti.

Magyarországon 600 ezer, Európában pedig 50 millió fogyatékos él, a magyar EP-delegátus az ő érdekeiket kívánja képviselni. Azt kívánja bebizonyítani, hogy a fogyatékosok, ha lehetőséget kapnak, bármely témában képesek dolgozni - emelte ki Kósa Ádám. Méltatta, hogy a Fidesz felvállalta ennek az ügynek a képviseletét.

Kósa Ádám: semmit rólunk nélkülünk

A közvetlen érdekképviseletben hisz, ezért lépett politikai pályára a Fidesz-listán vasárnap európai parlamenti mandátumhoz jutott Kósa Ádám. A siketen született, most 35 éves ügyvéd úgy véli, hogy egy-egy probléma megoldásáért elsősorban az érintettek tudnak érvelni, ahogy például ő a jelnyelv-törvény mellett, jelnyelven, amelynek segítségével ez az interjú is készült. A politikus válaszai a tolmács hangján hallhatók a Történet hangszerelve adásában.

2009. június 15.

- Nem szokásos a beszélgetésünk az MR1-Kossuth Rádió stúdiójában, hiszen Kósa Ádám a vendégünk, aki a Fidesz európai parlamenti képviselője lesz. Ádám hangját azonban nem fogják hallani, mert ő siket, jelnyelvi tolmácsa, Csernyánszki Boglárka kölcsönzi a hangját az elkövetkező negyven percben. A szokásosnál lassúbb lesz a beszélgetésünk, de Boglárka aktívan tolmácsol, tehát a kezével a jelnyelv jeleit mutatja Kósa Ádámnak. Arra kérem, Boglárka, hogy szólaljon meg, hogy a hallgatók tudják, hogy ön a hangja Kósa Ádámnak. Hadd kérdezzek először egy személyes dolgot: felkészült-e már arra, hogy rádióstúdióba is fogják hívni beszélgetni?

- Igen, már többször szerepeltem rádióműsorokban, itt is, az MR1-Kossuth Rádióban is készült már interjú velem. Régen úgy gondoltam, hogy a rádió nem egy fontos eszköz. A siketeknek a rádió nem fontos. A televízió sokkal fontosabb. De rájöttem, hogy a rádió a legjobb eszköz arra, hogy a halló embereknek a siket világot bemutassa. Azóta szívesen szerepelek rádióban.

- Mitől változott meg a véleménye?

- El kellett fogadnom, hogy a siketek világa vizuális világ. Az épek világa elsősorban nem a vizualitáson alapul, hanem a halláson. Amikor én ezt elfogadtam, úgy gondoltam, hogy a rádió is fontos számomra, s amikor az első rádióinterjút adtam, sokkal több visszajelzés érkezett. Elcsodálkoztam, hogy sokkal többen hallanak engem rádión keresztül, mint látnak engem a tévében.

- Amikor beszélgetünk, ön rám néz, de közben az ön hangját kölcsönző Boglárkára is figyelni tud. Nehéz volt megtanulni ezt a többszörös szemkontaktust? Nehéz volt megtanulni, hogy így is kell tudnia társalogni?

- Nem olyan nehéz, mert a hallássérült emberek figyelme sokkal erősebb.

- Felkészült arra, hogy az Európai Parlamentben hogyan fog "megszólalni"?

- Persze. A jelnyelv is ugyanolyan megszólalás, eszköz. Sőt, az emberiség történetében a legelső nyelv a jelnyelv volt, nem a hangzó nyelv.

- Megbántódik, amikor azt tapasztalja, hogy egy beszélgetésen amúgy felkészült riporter is megkérdezi, hogy megszólalásról van-e szó, hogy jelelünk, hogy mutogatunk-e? Ennyire nem ismerjük azokat a szavakat, amelyekkel önökkel társaloghatunk?

- Nem bántódom meg, mert ha látom, hogy nem rosszindulatból történik a kifejezés, akkor veszem a lapot. Persze, ha bántó szándékkal mondják, akkor visszaadom, de nem kell félteni engem.

- De hát nem is tud kiabálni! Mi az eszköze, hogyan tud visszabántani - hang nélkül?

- Vannak eszközök rá. Mondok egy jó példát: egy nagyobb közösségben beszélgettünk. Több halló ember volt a társaságban, egy-két siket fővel. Megkérdeztük a hallókat, hogy miről beszélgetnek, és azt mondták, hogy nem fontos, majd később elmondják. Mi visszaadtuk úgy, hogy mi, a siket társaság, elkezdtünk jelelni, ők pedig megkérdezték, hogy miről beszélünk. Ugyanezt válaszoltuk, és ebből megtanulták.

- Értem. Térjünk vissza az Európai Parlamentre, hiszen ön lesz ott az első, aki siketként jelnyelven fog felszólalni. Hogyan fog ez történni?

- Tudni kell hozzá, hogy az Európai Parlamentben 23 hangzó nyelven van fordítás az ülések alatt. Az én jelnyelvi tolmácsaim a magyar nyelvet fogják hallani fülhallgatón keresztül, és úgy fogják lefordítani nekem jelnyelvre. Amikor én felszólalok, akkor magyar jelnyelven fogok nyilatkozni, a tolmács pedig magyar nyelven fordít a mikrofonban engem. Ugyanaz fog történni, mint ha egy magyar képviselő beszélne, csak a mikrofon és köztem lesz még egy szereplő - a jelnyelvi tolmács. Ami probléma lehet a későbbiekben, az a folyosói beszélgetés. Ezért kell, hogy mindig legyen mellettem egy jelnyelvi tolmács.

- Kapott már arról visszajelzést, hogy technikailag milyen segítséget fog kapni?

- Tegnap már megkeresett az Európai Parlamentből a tolmácsolásért felelős osztályvezető, és nagyon pozitív levelet kaptam tőle. Mindenben segíteni fognak. Ezt a példát, ha jól sikerül, szeretném továbbvinni, mert ha egy siket ember kap munkalehetőséget az Európai Parlamentben, akkor a munkaadó minden segítséget meg kell, hogy adjon a teljes munkavégzéshez.

- Tehát az Európai Parlamentben, bízzunk benne, megkap minden segítséget, de mit gondol arról, hogy ugyanezt a segítséget miért nem kapják meg a munkahelyeken a siketek? Egyáltalán miért is nem jutnak el a munkahelyekig Magyarországon? Ön hozta nyilvánosságra azt az adatot, hogy kilencven százalékos a munkanélküliség a siketek körében, miközben az Európai Unióban ez "csak" negyven százalék.

- Ez a kilencven százalékos munkanélküliség nemcsak a hallássérültekről szól, hanem az egyéb fogyatékos személyekről is. Abban, hogy a munkaadó miért nem segíti a fogyatékos munkavállalókat, az egyik legfontosabb ok, hogy a munkaadó teljesen félreérti ezt az egész helyzetet. Azt hiszi, hogy rengeteg erőforrást, energiát igényel az a személy, akivel foglalkozni kell, közben pedig ez nem igaz, csak kis odafigyelésre, kis segítségre van szüksége a személynek. Kerekes székeseknek a rámpa, egy jó asztal, a látássérülteknek szövegolvasó program, a siketeknek pedig néha tolmács. De az nem azt jelenti, hogy a siketeknek minden nap tolmácsra van szüksége. A mindennapi munkavégzéshez nem szükséges tolmács, írásban is tudnak kommunikálni, türelem kell hozzájuk. A munkaadó azt hiszi, milliókba kerül a fogyatékosok foglalkoztatása, közben pedig egyáltalán nem.

- Miből adódik a különbség, hogy Magyarországon a fogyatékkal élők kilencven százaléka nem jut munkához, míg Európában ugyanez a szám "csak" negyven százalék?

- Európában már előrébb tartanak, más a társadalomtudat formálása, a folyamat elkezdődött húsz-harminc évvel ezelőtt. Mi csak tíz éve dolgozunk ezen az ügyön.

- Végül is hányan élnek fogyatékkal Magyarországon? Többféle számról hallottunk. Ha jól emlékszem, ön például arról beszélt egyszer, hogy 360 ezer siket és nagyothalló él Magyarországon. Létezik ez? Tényleg ilyen sokan lennének?

- A WHO egészségügyi világszervezet rosszabb adatot mondott, mint én. Azt mondja, a lakosság tíz százaléka hallásproblémával küszködik. Pontos statisztikai adatok nincsenek. Hiába volt 2001-ben népszámlálás, nem tudtak elérni minden fogyatékos embert. Nem volt megfelelő kommunikációs eszközük, elérhetőségük, ezért nem álltak rendelkezésre. A következő népszámlálás 2011-ben lesz, szeretnénk segíteni abban, hogy ott már pontosabb adatokat kaphassunk. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 600 ezer fogyatékkal élő személy van Magyarországon. Az EU-ban szakértők azt mondják, hogy minden tizedik ember fogyatékkal él. Én magam is néha bizonytalan vagyok, hogy most pontosan mennyien vagyunk. Egy biztos, hogy nagyon sokan vagyunk. Ha azt nézzük, hogy egy fogyatékos személynek van családja, és a családját is megnézzük, akkor Magyarországon másfél millió ember érintett ebben a problémakörben.

- Ön mindig fogyatékkal élőkről beszél. A kampány során is így tett, és az interjúkban is. Nagyon vigyázott arra, hogy ne kizárólag a siketek és nagyothallók gondjait említse az újságíróknak. Miért tartja ennyire fontosnak, hogy ne csak a siketekről beszéljen?

- Azért, mert úgy gondolom, hogy az én jelöltségem és megválasztásom nem csak a siketeknek és a nagyothallóknak szól, hanem minden fogyatékos embert szeretnék képviselni. 2008 óta vagyok elnöke a Fogyatékossággal Élők Szövetsége Tanácsának. Ez a szervezet minden fogyatékosságot begyűjt, a mozgássérülteket, a látássérülteket, az értelmi sérülteket, a hallássérülteket, az autistákat, és ott láttam, hogy nagyon fontos, hogy minden csoportot képviseljünk egy kézben, mert így sokkal erősebben tudjuk elmondani a problémákat és érvényesíteni az akaratunkat. Másrészt az európai parlamenti munkában nagyon nehéz elkülöníteni a különböző fogyatékossággal élő csoportokat. Sokkal jobban lehet majd dolgozni, és az is a célom, hogy mindenkire gondoljak, minden fogyatékos csoportot képviselhessek.

- Két érdekvédelmi szövetség vezetője, ügyvéd. Számtalan lehetősége volt idáig is, hogy képviselje a fogyatékkal élő emberek, és ezen belül is a siketek érdekeit. Mégis politikusi pályára adta a fejét. Miért vállalta? Nem lépett be a Fideszbe, tehát feltehetően nem kizárólag a pártbéli mozgáslehetőségek vonzották.

- Ez így van. 2005-ben lettem a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) elnöke, és ott láttam, hogy a politikát nem lehet kihagyni az érdekvédelem területéről. Felvettem a kapcsolatot a pártokkal, elkezdtem lobbizni a jelnyelvi törvénnyel kapcsolatban, és megértettem, hogy a politika kikerülhetetlen. Megegyeztünk az engem jelölő párttal, hogy függetlenként fogok dolgozni, és így folytatom tovább is a munkámat. Így is megkaptam a teljes támogatásukat, ez is mutatja, hogy ez az egy párt fontosnak tartotta a fogyatékosság problémakörét. Remélem, hogy a következő választáson a többi párt is felismeri ennek a jelentőségét.

- Fontos, hogy a politikusok között, a képviselők között több fogyatékkal élő ember legyen?

- Ez nagyon fontos kérdés, fontosnak tartom.

- Miért?

- Azért, mert az érintettek tudják a legjobban a problémákat. Ez nem azt jelenti, hogy a többi politikus érzéketlen lenne a mi problémánkkal szemben, nem azt jelenti, csak a saját életünkön keresztül jobban látjuk a problémákat és a megoldásokat is. 2007-ben Spanyolországban voltam egy konferencián. Ott mondtak egy jó szlogent: Semmit rólunk - nélkülünk.

- Magyarországon a jelnyelvet a rendszerváltás óta nem sikerült hivatalos nyelvvé tenni. Több képviselő többféleképpen megpróbálta, legutóbb már minden parlamenti párt képviselője aláírta a törvényjavaslatot, az utolsó pillanatban mégsem sikerült napirendre tűzni. Mit olvas ki ebből?

- Szeretnék pontosítani: a jelnyelvi törvény már be lesz adva a parlamentnek.

- Tárgysorozatba vették, de napirendre nem sikerült tűzni.

- A sürgősséget elutasították. Tárgyalni fogják, csak a lassú ügymenetben. Szerintem az őszi ülésen már eredményt fogunk elérni, elfogadják a jelnyelvi törvényt. A kormány már elkészült a szövegezéssel, most fogják beadni a parlamentnek. Viszont a kérdésre a válaszom: a társadalmi tudatformálás az egyik legfontosabb, hogy az emberek megértsék, miért fontos a fogyatékos személyeknek, hogy fogyatékos személyt küldjenek a parlamentbe. Nem egy főre, hanem többre van szükség, különböző fogyatékossági csoportokból. Eddig a magyar parlamentben két fogyatékos képviselő volt, egy látássérült és egy mozgássérült személy. Hatszázezer emberhez képest két képviselő nagyon kevés.

- Egy kicsit meglepett, hogy arról kezdett beszélni, milyen fontos a társadalmi tudatformálás, és amikor a politikára tértem volna, akkor is ezt említette újra. Aztán a jelnyelv-törvényről beszéltünk, és 25 perce ülünk a stúdióban, Ön azonban még nem hozta szóba a pénzt, illetve annak hiányát, a megszorításokat. Pedig ez két szempontból is érintette most a fogyatékkal élőket. A kormány zárolta a munkahelyeikre fordítható pénzösszeg jelentős részét, és a civil és egyházi programban részt vevők immár csak pályázattal juthatnak központi támogatáshoz, megváltoztatták a feltételeket. Ezt magától miért nem hozta szóba?

- Azért, mert az európai parlamenti képviselőségem, ez a munka felülről ad lehetőséget, nyomást a kormányzatnak. Alulról másként lehet látni a dolgokat: maguk a fogyatékos személyek hogyan élik meg ezt a gazdasági világválságot. Azt, hogy a kormányzat ilyen döntést hozott, hogy zárolta a pénzt, megváltoztatta a pályázati programokat, picit abból is fakad, hogy a kormányzat nem érti a fogyatékosok helyzetét, világát. Addig, amíg nem értik meg, hogy a siketeknek miért fontos a jelnyelv, addig, amíg nem értik meg, hogy miért fontos egy rámpa egy mozgássérült személynek, addig nincs miről beszélni.

- Nehéz dolga van, amikor győzködi őket?

- Eléggé, mert még mindig tévhitben vannak. Mondok egy példát: fizikai akadálymentesítésről beszélünk, hallom, hogy sok-sok milliárd forintba fog kerülni. Az emberek, a kormányzat azt gondolja, hogy a mozgássérültek miatt ennyi pénzt kidobni elég súlyos kérdés. Nem gondolnak bele, hogy egy idős ember, vagy bármelyik idős ember, vagy egy kisbabát toló kismama ugyanúgy tudja hasznosítani a rámpát. A másik, amibe nem gondolnak bele, hogy ők is, illetve bármelyik magyar ember ugyanolyan helyzetbe kerülhetnek. Lehet balesetük, betegségük, lehet egy leépülési folyamat, és akkor máris fogyatékossá válnak. A fogyatékos emberek száma folyamatosan bővül, egyre több idős ember lesz, ugyanolyan problémákkal fognak küzdeni, mint a fogyatékos emberek. Ezt nem látja be a kormányzat.

- A saját életéről mennyire szívesen beszél?

- Nagyothalló iskolában kezdtem, utána elkerültem egy halló iskolába, tehát ismerem az úgynevezett szegregált iskola világát, ismerem az integrált iskola világát is. Látom a különbséget a két oktatás között. Igazából az, hogy itt vagyok, nem kizárólag a magam sikere, hanem a család nagyon sokat segített. A nyolcvanas-kilencvenes években a kormány semmilyen segítséget nem tudott adni. Akinek jó családja volt, és tudta támogatni a fogyatékos személyt, annak lehetett sikere, a többieknek sajnos nem. Ma már szerencsére sokat változott a világ. Az, hogy jogásznak mentem, annak köszönhető, hogy az volt a célom, hogy fogyatékos embereket segítsek, siketeket és nagyothallókat kifejezetten. Siket családban születtem, nekem a jelnyelv anyanyelv, és láttam, hogy a siket emberek mennyire nehezen veszik igénybe a halló ügyvédeket, bizalmatlanok velük, vagy tolmácsokat kell igénybe venni. Nagyon nehezen megy a kommunikáció. Úgy látom, sokkal jobb lenne, ha személy szerint, mint siket ügyvéd, segítenék nekik. Harmincegy évesen lettem a SINOSZ elnöke, én vagyok a legfiatalabb elnök.

- Emlékszik arra, hogy önben mikor tudatosult az, hogy siket? Nehéz volt önnek feldolgozni, tudomásul venni, hogy így él ebben a világban?

- Az az érdekes, hogy az a siket, aki siket családban született, pillanatok alatt feldolgozza, mert maguk is siketek, és nem csinálnak ebből problémát. Ha egy halló családba születtem volna, nem biztos, hogy ennyire erős önbizalmam lenne, mert egy halló szülő, amikor meglátja, hogy siket gyermeke születik, akkor hatalmas tragédiaként éli meg a történteket. Szaladnak orvostól orvosig, kétségbe vannak esve, nem tudják, hogyan kezeljék a problémát. Viszont egy siket szülő pontosan tudja, mert saját maga érzi, ezért picit szerencsésnek tartom magam. Pluszban még azt is fontosnak tartom, hogy a nagyszüleim, akik hallók voltak, ugyanúgy meg tudták nekem mutatni a hallók világát. Amikor felnőttem, láttam a siket világot és a halló világot is egyszerre. Ezért tudom jól kezelni mind a két világot. Ha nem kaptam volna segítséget a nagymamámtól, aki mindennap ugyanazt az anyagot megtanította nekem, amit az iskolában megkaptam, akkor nem biztos, hogy itt tartanék.

- Ő az a bizonyos nagymama, aki pedagógusként vállalta ezt a közvetítő szerepet?

- Neki pedagógus végzettsége volt, de soha nem dolgozott az oktatásban. Látta, hogy nehézségekkel küszködök, hallókészülékkel, szájról olvasok, nagyon sok információt elveszítek az iskolában, maguk a tanárok is nehezen tudták kezelni, hogy siket vagyok, elfordultak, nem figyeltek rám, nem tudtam a szájukat olvasni. Például amikor a táblán írták az anyagot, a szájukat nem láttam, ezért lemaradtam. A nagymamám mondta, hogy ezentúl minden nap segít nekem. Átbeszéltük az anyagot.

- Halló nagymama volt?

- Igen. Az ő támogatása alapvetően elősegítette, hogy tovább tudjak tanulni, hogy egyetemre mehessek, mert valójában az információvesztés az a probléma, amellyel a siketek küzdenek. Nem kapják meg az információt. A rádiót nem hallják, a televízióban nincs felirat. Amikor az iskolából kilépnek, akkor tudják meg, hogy nagyon kevés anyagot kaptak. Én viszont megkaptam mindent, nem voltam hátrányban a többiekhez képest.

- A nagymamáról múlt időben beszélgetünk.

- Sajnos már nem élhette meg ezt a sikert.

- Gondolt rá, amikor bejutott az Európai Parlamentbe?

- Igen. Első gondolatom az volt, hogy milyen boldog lett volna, ha lát engem.

- Önnek is vannak gyermekei. Könnyebb dolga van önnek szülőként, mint annak idején a nagymamájának volt?

- Sokkal könnyebb. A nagyobbik fiam már integrált óvodába jár, és maguk az óvónők nem ijedtek meg ettől a helyzettől, mert fel vannak készítve. Van külön fejlesztő pedagógus. Régen, amikor óvodás voltam, ismeretlen volt ez a világ. Még sok változásra van azért szükség, mert az integráció nem feltétlenül jó a siketeknek. Van egy másfajta jó oktatási módszer, a bilingvális oktatás, amit szeretnék bevezettetni, vagyis a kétnyelvűség. A siket gyerek az anyanyelve mellett, a jelnyelv mellett a beszédet is tanulja. Ma Magyarországon a siket gyerekek kizárólag a beszédnyelvet tanulják, jelnyelven nem tanítanak a siket iskolákban. Pozitívum is van és negatívum is van, összességében sokat fejlődött azóta a világ, de még sokat kell változnia.

- Miben leginkább?

- Eddig az oktatásban a szakemberek nagyon ritkán kérdezték meg a mi véleményünket. Ezen kellene változtatni. Ha megkérdeznék a siket embereket, a mostani negyven-ötven éveseket, hogy ha újrakezdenék az iskolát, hogyan tanulnának, beszélten vagy jelnyelven keresztül, mindenki azt válaszolná, hogy jelnyelven keresztül. Csak az a gond, hogy eddig még nem kérdezték meg az érintetteket. Ugyanez igaz a látássérültekre. A látássérültek sem kedvelik az integrált oktatást, mert a mindennapos életvitelben akadályozottak. Vannak különböző szegregált iskolák, ahol Braille-írással megtanítják a látássérült gyerekeket, megtanítják közlekedni őket vakvezető kutyák segítségével, viszont az integrált oktatásban ezt nem teszik lehetővé számukra. Ugyanez a probléma, mert nem kérdezik meg a látássérülteket. Tehát hová lyukadunk ki újra? A társadalmi tudatformálásra. Miért nem kérdezik meg őket? Ők tudják a legjobban, mire van szükségük.

- Így van ez a sportban is?

- Játékos vagyok, csapatkapitányként funkcionálok. A játék olyan, mint a jéghoki. Siket csapatban játszom, minden játékos siket, tehát nincs probléma köztünk. Jó eredményeket szoktunk elérni. Legutóbb húsz csapatból a tizedik helyen végeztünk.

- Árulja el, hogyan szurkolnak? Hogyan kiabálnak? Hogyan fejezik ki a dühüket sport közben?

- Ugyanúgy kiabálnak hanggal, csak a taps helyett felemelik a kezeiket, és így jelzik a tapsot. Zászlót és különböző vizuális eszközöket is használunk.

- Tehát a sportban ez végül is önök között nem jelent problémát, de amikor hallók mennek ki a meccsekre, akkor előfordul bármiféle kellemetlenség ebből?

- Semmilyen kellemetlenség. A sportban nincs különbség. Egy probléma szokott lenni: a bíró kérdése. Nem halljuk a bírót, amikor sípol, de az ellenfél ilyenkor mindig megáll, és ebből tudjuk, hogy valami történt.

- A családja hogyan fogadta, hogy bejutott az Európai Parlamentbe? Hogyan készülnek? Mikor mennek el Brüsszelbe? Hogy fognak ott élni? Tudják már?

- Az egész családom nagyon boldog volt. A gyerekeim igazából még nem tudják, miről van szó. A nagyobbik ötéves, a kisebb kétéves. Nem tervezzük, hogy kiköltözünk, inkább utazni fogok, ingázni, mert a gyerekek hallássérültek, és fontosnak tartom, hogy jó oktatást kapjanak. Nem biztos, hogy Brüsszelben megkapnák ezt a jó oktatást. Később lehet, hogy másképp döntünk, de most úgy tervezzük, hogy itt marad a család Magyarországon. Tudni kell, hogy van egy kiváló kommunikációs eszköz, a videotelefon. Ezen keresztül bármikor láthatom a családomat.

- Ennek a műsornak sajátossága, hogy a vendégünk hozza a zenét. Amikor megkérdeztem öntől, hogy kinek a muzsikáját hallaná szívesen, akkor azt mondta, hogy egy finn siket rapperét, aki a zenéjével küzd a siketek és a fogyatékkal élők jogaiért. Hogyan lehetséges az, hogy valaki siketként rappel, énekel, muzsikál a színpadon?

- Ez a finn rapper, Signmark rájött arra, amire én is rádöbbentem, hogy a társadalom gondolkodását kell megváltoztatni. Tudja, hogy a halló embereknek a legfontosabb a zene. Neki nagyon megtetszett a rap, és elkezdett ezzel foglalkozni. Hárman vannak a csapatban, ő jelnyelven rappel, és mellette van egy énekes. Párhuzamban az énekessel jelnyelvet használ. Amióta ezt elkezdte, Finnországban gyakorlatilag ismeretlenné vált, hogy a siketekről nem tudnak semmit. Signmark majdnem bekerült az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe Moszkvában. Picit lemaradt róla, de remélem, hogy jövőre sikerülni fog neki. Az ő dalai a siket életről szólnak, a siketek problémáiról, az esélyegyenlőségről, a diszkriminációról. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom.

- Önök hogyan hallják a zenét siketként, nagyothallóként?

- Vibráció segítségével. Jó hangerővel a koncertet tökéletesen át tudjuk érezni. Ugyanúgy buliznak a siketek. Mondhatjuk, hogy a ritmusos zene jobban fekszik nekünk, különböző énekek és a komolyzene kevésbé jók a siketek számára, mert ott a ritmust nehezebb érezni. A komolyzene nagyon finom, felemelkedett, és a vibráció sokkal kisebb. De egy igazi koncerten, ahol érezzük a vibrációt, át tudjuk élni.

- A vibrációt önök sokkal érzékenyebben és sokkal intenzívebben élik át?

- Így van. A siketek a mindennapi életben nagyon sok vibrációt éreznek, amit a halló ember észre sem vesz.

- De nem csak ebben jobbak, hanem a kezükkel is sokkal több mindent ki tudnak fejezni, és ettől talán a kézügyességük is sokkal jobb. Nem tudom, így van-e.

- A kézügyességet igénylő szakmákban jók a hallássérült emberek. Például egy asztalos, egy fogtechnikus, egy kárpitos nagyon jó munkát tud végezni, ami vizualitást igényel, ott is jó munkaerő a siket munkaerő. Nagyon jó fantáziával rendelkeznek. Jó kreativitásunk van, erősek vagyunk benne.

- Amikor ön megérkezett a rádió pagodájába, akkor engem nem jelnyelvvel üdvözölt, hanem hanggal, megszólalt.

- Most jelnyelvvel köszönök el, mert az a célom, hogy az emberek megértsék, hogy a siketek a saját anyanyelvükön szólalnak meg. Hogy megtanuljak beszélni, az csak egy dolog, az a mindennapi életben fontos, de amikor politikusként, európai parlamenti képviselőként itt ülök, megmutatom a jelnyelvet, és így köszönök el, tehát integetek. A szándékom a fontos, az, hogyan kívánok kommunikálni a halló világban. Hogy ezt a hallgatók elfogadják-e, sokat fog segíteni a siketeknek. Ha önök, hallgatók találkoznak siketekkel, akkor adják meg a lehetőséget nekik, hogy anyanyelven kommunikáljanak - tehát jelnyelven.

Szikra Zsuzsa (MR1-Kossuth Rádió)

Képviseletet a fogyatékosoknak!

A hatszázezer magyar fogyatékkal élőnek is képviselete kell, hogy legyen az Európai Parlamentben (EP) , mert csak az unió támogatásával tudnak mostani nehéz helyzetükön jelentősen változtatni - erről jeltolmács segítségével Kósa Ádám, a Fidesz-KDNP EP-listáján a 12. helyen szereplő képviselőjelölt beszélt Nyíregyházán egy kampányrendezvényen szerdán.

2009. május 27.

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) 33 éves, jogi végzettségű elnöke hozzátette: a hatszázezer érintettnek el kell mennie szavazni június 7-én, s a Fidesz-KDNP listájára voksolni, mivel ez a két párt biztosított olyan jelölthelyet, ami nagy valószínűséggel lehetővé teszi az EU parlamentjében a képviseletet.

A jelölt kiemelte: a fogyatékkal élők joggal várják, hogy róluk, nélkülük ne döntsenek, vonják be őket a határozathozatalokba. Ezért tartja elismerésre méltónak, hogy a két párt olyan helyet biztosított számára a közös listán, amellyel feltehetően bejut az EP-be - tette hozzá.

Kósa Ádám európai parlamenti terveiről közölte, amennyiben bejut a közösség képviselőházába, mindent megtesz azért, hogy az unió strukturális alapjaiból több célzott támogatást kaphassanak a fogyatékkal élők. Mint mondta, a munkahelyteremtést tartja a legfontosabbnak, hiszen a foglalkoztatás terén - állította - tragikus az érintettek helyzete: közöttük 90 százalékos a munkanélküliség, tíz emberből, egy tud csak dolgozni.

Úgy vélte: a fogyatékkal élők képességeihez igazítottan kell a képzésüket megoldani és munkahelyeket teremteni, hogy ők is értékes tagjai, adófizetői lehessenek az országnak, s ne szociális segélyen tengődjenek.

Megemlítette továbbá, hogy az uniós támogatásoknál Brüsszelnek ki kell kötnie, új beruházás nem valósulhat meg az épületek akadálymentesítése nélkül. Hozzáfűzte, Magyarországon e téren különösen rossz a helyzet, egy 2002-es felmérés szerint a közintézmények akadály-mentesítésére 44 milliárd forint kellene, de eddig csak 1,5 milliárd forint értékűt végeztek el.

A Fidesz-KDNP jelöltje szólt arról is, hogy európai parlamenti képviselőként tenni akar a fogyatékosok helyzetét javító ENSZ-egyezmény elfogadtatásáért, hiszen eddig az unió 27 tagállama közül csak 6 ország fogadta el azt.

Társadalmi szemléletváltozás kell

A fogyatékkal élők helyzetének javítása végett elengedhetetlen a társadalmi szemléletváltozás - hangsúlyozta Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselő-jelöltje csütörtökön Székesfehérváron.

2009. május 21.

A párt listájának 12. helyén szereplő, ugyancsak fogyatékkal élő képviselő-jelölt a fogyatékkal élőkkel foglalkozó Fejér megyei szervezeteknek tartott fórum szünetében jelnyelvi tolmács segítségével újságíróknak elmondta: Magyarországon ma 600 ezer fogyatékkal élő ember él, akiknek 90 százaléka munkanélküli. Nyugat-Európában ez az arány 40 százalék, s öt év alatt Magyarországon is el kellene jutni legalább erre a szintre - fogalmazott Kósa Ádám. Lenne esély rá, ha megfelelő jogszabályok lennének, ha jobb lenne a végrehajtás és a munkaadók hozzáállása is megváltozna - vélte.

A fogyatékkal élők helyzetét tovább nehezíti a sok helyen rossz vagy hiányzó akadálymentesítés - hívta fel a figyelmet a politikus. Mint mondta, a parlament 1998-ban fogadta el az esélyegyenlőségről szóló törvényt. Az határidőt is megjelölt a közintézmények, tömegközlekedési eszközök akadálymentesítésének befejezésére, amit 2013-ig meghosszabbítottak, s félő, hogy a halogatás folytatódik.

Az akadálymentesítéssel kapcsolatban a politikus szerint célszerű lenne kikérni a fogyatékkal élők érdekképviseleteinek a tanácsát, a tapasztalatok szerint ugyanis azok figyelembevételével több városban olcsóbb, jobb megoldásokat sikerült találni - tette hozzá Kósa Ádám.

A fórumon és a sajtótájékoztatón részt vett Soltész Miklós a Fidesz országgyűlési képviselője is, aki szerint "tarthatatlan", hogy a fogyatékkal élők 90 százalékának nincs munkahelye, valamint az is, hogy az állam beszedi ugyan a munkaadóktól a rehabilitációs járadékot, de azt nem fizeti ki a fogyatékos emberek munkavállalásának segítésére. Ezen változtatni kell - mondta.

Úgy vélte, szükség lenne az oktatási rendszer átalakítására, azért, hogy a fogyatékkal élőknek olyan szakmát adjanak a kezükbe, amellyel valóban munkát tudnak találni. Mint mondta, a változtatásokat "fent kell kezdeni", mert elfogadhatatlan, hogy a szociális tárcánál egyetlen fogyatékkal élő sem dolgozik.

A Fidesz-KDNP a fogyatékosokért kíván dolgozni az EP-ben

A Fidesz-KDNP egy a fogyatékosok esélyegyenlőségét biztosító, diszkrimináció-mentes Európa megteremtéséért kíván dolgozni az Európai Parlamentben (EP) - jelentette ki szerdán Egerben Kósa Ádám, aki siketként a pártszövetség európai parlamenti listájának 12. helyén szerepel.

2009. május 20.

Ez annál is inkább sürgető, mert a közösség területén 50 millió ember él valamilyen fogyatékkal. Ugyanakkor, mindössze egy kerekes székes képviselő tagja az Európai Parlamentnek, hallás vagy látássérült egy sem - közölte a kampányfórumon a politikus, aki a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke is egyben.

Úgy vélekedett, hogy képviselővé választása társadalmi szemléletváltozást is hozhat az EP-ben, hiszen a mandátum megszerzése esetén jelnyelven fogja elmondani a beszédeit a parlamentben.

Programját ismertetve Kósa Ádám elmondta: elsődleges célja, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama ratifikálja a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ egyezményt. Ugyanis ezt eddig csupán 6 tagállam tette meg, 21 pedig adós az elfogadásával.

Ez annál is inkább fontos, mert a dokumentum, a korábbi gyakorlattal szemben nem arra koncentrál, hogy milyen készségek kialakításában kell segíteni a fogyatékosokat, annak érdekében, hogy integrálódjanak a társadalomba. Éppen ellenkezőleg, azokat az értékeket helyezi előtérbe, amelyekkel a fogyatékosok rendelkeznek. Példaként említette, hogy a hallássérülteknek az átlagtól fejlettebb a kézügyessége, vagy a látáskárosultaknak a zenei érzéke.

Ugyancsak fontos törekvésnek tartja a fogyatékkal élők számára olyan oktatás és képzés bevezetését, ami elősegíti a munkába állás lehetőségét. Ezt sürgetővé teszi, hogy ma Magyarországon csupán minden tizedik fogyatékkal élőnek van munkája, vagyis 90 százalékos a körükben a munkanélküliség - szögezte le.

Szintén fontosnak nevezte, hogy a jövőben az unió strukturális támogatási alapjaiból egyre több forrás jusson olyan célokra, amelyek segítik a fogyatékkal élők társadalmi integrációját - ismertette programját Kósa Ádám.

Soltész Miklós a Fidesz-KDNP Szociális és Népjóléti Kabinetjének vezetője úgy vélekedett, hogy a kormány által elrontott gazdaságpolitika kihat a szociális területre.

Ennek egyik jele, hogy az egyházi vagy civil fogyatékkal élőket támogató szolgálatok már csak pályázat alapján juthatnak állami forrásokhoz. Vagyis az év elejétől megszűnt az erre szolgáló állami normatíva.

Ugyanakkor még a pályázható 6,9 milliárd forintból is 530 milliót zárolt a kormányzat. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy például az elkéső, így utóbb drágább orvosi beavatkozások miatt az állam sokkal többet kénytelen majd erre a területre fordítani, mint a zárolt keret összege - mondta Soltész Miklós.

A Fidesz már tudja, a fogyatékossággal élők többre képesek

A Fidesz-KDNP Magyarország történetében először jelöl fogyatékossággal élő személyt az Európai Parlamentbe. Ez erkölcsi parancs, küldetés, az értékrendünkből fakadó természetes dolog - hangsúlyozta Kósa Ádám.

2009. május 2.

Negyven évvel ezelőtt hatalmas tömeg hallgatta Amerikában egy fekete polgárjogi harcos beszédét, aki így kezdte: "Van egy álmom". Ez az álom a faji egyenlőséget hirdette az oktatás, a munkavállalás és a szabadságjogok biztosításának valamennyi területén. Nekem is van egy álmom. Az, hogy társadalmunk minden tagja modern és szolidáris civilizációban éljen. Az, hogy ne legyen elfogadott: a fogyatékos ember értéktelen, haszontalan és felesleges - szögezte le a kampánynyitó nagygyűlésen tartott beszédében Kósa Ádám.

Mint mondta, van egy álma, ahol az élet és az emberi méltóság valóban mindenek felett állnak. Nemcsak nyilatkozatok, jogszabályok szintjén. Ez nem lehet jobb- vagy baloldaliság kérdése. Ez az új többség erkölcsének alapja. Véleménye szerint a hagyomány nemcsak kötelez, hanem új irányt, reményt is mutat nekünk. "Ma már nem a kórházi gondoskodás, ápolás az alapvető megoldás, hanem társadalmi befektetésként az önálló életvitel elérése, annak támogatása a cél, hiszen esélyt kell adni mindenkinek, aki képes és akar a társadalom elismert tagjává válni. A fogyatékossággal élő emberek polgárként szeretnének élni, adófizetővé válni" - mutatott rá a jelölt.

Siket családba születtem. Gyermekként végigéltem a rendszerváltozás éveit, azt a korszakot, amikor a viharos gyorsaságú átalakulás közben a fogyatékos emberek legkevésbé számítottak a társadalom számára - fogalmazott Kósa Ádám, kiemelve: ami kényelmes az "átlagembernek", az nélkülözhetetlen a fogyatékos embernek. Ilyenek az okos és egyre olcsóbb kommunikációs eszközök, vagy az akadálymentes épületek. Egy megfelelően akadálymentesített épület vagy közszolgáltatás ugyanolyan jó lehet a babakocsis kismamáknak, mint a kerekesszékes embernek. Így minden olyan megoldás - folytatta a jelölt -, ami szükséges a fogyatékossággal élő embereknek, az mindenki számára hasznos lesz. Az új többség, nemcsak a múltat ismeri, hanem felkészül a jövőjére is - hívta fel a figyelmet Kósa Ádám.

A Fidesz-KDNP Magyarország történetében először jelöl fogyatékossággal élő személyt az Európai Parlamentbe. A Fidesz-KDNP már eddig is bizonyított: 1998-2002 között működő polgári kormányban volt egy kerekes székes államtitkára, és az országgyűlési frakciónkban most is van kerekesszékes képviselő, Hirt Ferenc. Ez erkölcsi parancs, küldetés, az értékrendünkből fakadó természetes dolog. A Fidesz-KDNP már tudja: a fogyatékossággal élők többre képesek. Ezáltal, mindannyiunk aktív közreműködésével nem lesz kétséges: Magyarország többre képes! - zárta gondolatait Kósa Ádám.

Kampánynyitó nagygyűlés a Városligetben

A Fidesz és a KDNP 2009. május 2-án, szombaton 16 órától tartotta európai parlamenti választási kampánynyitó nagygyűlését a Kós Károly sétányon. A rendezvény házigazdája Schmitt Pál volt, akinek beszéde után Tőkés László EP-képviselő, valamint Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, a Fidesz-KDNP EP-listájának 12. szereplője lépett a színpadra, majd Xavier Bertrand, a francia kormánypárt főtitkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Az esemény főszónoka Orbán Viktor, a Fidesz elnöke volt. Az eseményt honlapunk élőben közvetítette.

2009. május 2.

Schmitt Pál: Együtt fogjuk bebizonyítani, hogy Magyarország többre képes!

Januárban programalkotó vitasorozatot indított a Fidesz hét rendezvénnyel, amelyeken a közös bölcsességre alapozva alakították ki a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Európa-programját - hívta fel a figyelmet kampánynyitó beszédében Schmitt Pál a Városligetben.

Öt évvel ezelőtt azzal a jelszóval indultunk Európába, hogy "Csak együtt sikerülhet!" - emlékeztetett Schmitt Pál. Mint fogalmazott, a Fidesz-KDNP közös listáján mandátumot szerzett 12 képviselő lelkiismeretesen és legjobb tudása szerint végezte a munkáját. A Fidesz Néppárti Delegációja az egyetlen, amelynek három tagját az elmúlt években az év képviselőjének választották: Gál Kingát és Járóka Líviát az alapvető emberi jogok, míg Őry Csabát a szociális és foglalkoztatási területen.

A listavezető kitért arra is, a Fidesz legjobb szövetségeseinek a Felvidékről és Erdélyből érkezett magyar képviselők bizonyultak. Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan rámutatott arra is, a trianoni tragédia óta, az Európai Parlament az egyetlen szabadon választott testület, ahol hazai és határon túli magyarok közösen képviselik nemzetünk érdekeit, ahol mindannyian magyarul beszélhetnek, amit Pozsonyban és Bukarestben tilos megtenni a törvényhozásban. Azt mondhatom, az Európai Parlamentben, lelki értelemben már megvalósult nemzetünk újraegyesítése. Abban senki nem akadályozhat meg bennünket, hogy 15 millió magyar embert egységes egésznek tekintsünk, hogy dolgozzunk a határon átívelő tervek megvalósításán, és hogy tudatosítsuk Európával, igenis létezik egy Kárpát-medencei-, európai- és magyar régió - fogalmazott a politikus.

Tőkés László: Magyar egységet álmodunk egy európai sokféleségben

Akárhogyan is mérlegelnénk az eltelt öt esztendőt, egy bizonyos, hogy nemzetpolitikai szempontból óriási jelentőségű az európai csatlakozás - mutatott rá Tőkés László beszédében.

"Mégiscsak igaz, hogy 2004 után lehetővé vált a határmódosítás nélküli békés nemzetegyesítés, Trianonnak mintegy a korrekciója - ahogyan Orbán Viktor fejezte ki magát nem régen -, összetartozásunkat már senki nem kérdőjelezheti meg európai összefüggésben. Az európai integrációval párhuzamosan haladhat a nemzeti integráció folyamata. A nemzetállamok Európája helyett - nemrégen így nevezte Európát Jacques Barrot biztos - a nemzetek Európájára van szükségünk, amelyben a magyar nemzet teljes értékű tag, függetlenül, hogy a határ melyik oldalán élnének közösségei" - fejtette ki.

Mint mondta, megnyílt a határ, egy a nemzet, és most már tartalmat tudunk adni Szabó Dezső azon mondásának, hogy "minden magyar felelős minden magyarért". Együtt vívjuk küzdelmeinket, nem hagyjuk magára a délvidéki 300 ezret, vagy a kárpátaljai 200 ezret sem, sem az erdélyi 1,5-2 milliót, sem a felvidéki félmilliót. Magyar egységet álmodunk egy európai sokféleségben - jelentette ki.

Legyünk ebben az európai sokféleségben egységes magyar nemzet minden határ felett, és a magyar ügyet ilyenképpen nemzetköziesítsük - mondta.

Kósa Ádám: A Fidesz már tudja, a fogyatékossággal élők többre képesek

Negyven évvel ezelőtt hatalmas tömeg hallgatta Amerikában egy fekete polgárjogi harcos beszédét, aki így kezdte: "Van egy álmom". Ez az álom a faji egyenlőséget hirdette az oktatás, a munkavállalás és a szabadságjogok biztosításának valamennyi területén. Nekem is van egy álmom. Az, hogy társadalmunk minden tagja modern és szolidáris civilizációban éljen. Az, hogy ne legyen elfogadott: a fogyatékos ember értéktelen, haszontalan és felesleges - szögeztele a kampánynyitó nagygyűlésen tartott beszédében Kósa Ádám.

A Fidesz-KDNP Magyarország történetében először jelöl fogyatékossággal élő személyt az Európai Parlamentbe. A Fidesz-KDNP már edig is bizonyított: 1998-2002 között működő polgári kormányban volt egy kerekes székes államtitkára, és az országgyűlési frakciónkban most is van kerekesszékes képviselő, Hirt Ferenc. Ez erkölcsi parancs, küldetés, az értékrendünkből fakadó természetes dolog. A Fidesz-KDNP már tudja: a fogyatékossággal élők többre képesek. Ezáltal, mindannyiunk aktív közreműködésével nem lesz kétséges: Magyarország többre képes! - zárta gondolatait Kósa Ádám.

Xavier Bertrand : Magyarország mindig is Európa szívében volt

Európának össze kell fognia, és egységesen kell fellépnie viharos és nehéz helyzetekben is - hangsúlyozta a néppárti politikus, aki az összefogás szükségességre példaként említette az orosz-grúz konfliktust, vagy a pénzügyi válságot. Xavier Bertrand szerint a kapitalizmust is új alapokra kell helyezni. Olyan Európát akarunk, ahol szabad a vállalkozás, amely összefog és egyesít bennünket. Olyan Európát akarunk, amely megvéd minket. Nem akarunk olyan Európát, amely technokraták szabályait és normáit erőlteti ránk - húzta alá a a francia kormánypárt főtitkára.

A politikai programunk Európával kapcsolatban tiszta és világos: mindent annak kell alárendelnünk, hogy megerősítsük az uniót. Erősebb Európára van szükségünk, hogy új, tartós és minőségi munkahelyeket hozzunk létre. Erősebb Európa kell, hogy meg tudjuk védeni magunkat a terrorizmustól és a bűnözéstől. És erősebb Európa kell ahhoz is, hogy megvédjük alapvető értékeinket: a demokráciát, az emberi jogokat, és a szabadságot mindenütt a világban - fejtette ki Xavier Bertrand, leszögezve: elutasítjuk azt az Európát, amit a szocialisták javasolnak.

Orbán Viktor: Elég a Gyurcsány-Bajnai-korszakból!

Magyarország azt mondja elég a Gyurcsány-Bajnai-korszakból, elég a gazdasági és politikai szélhámosságból és az MSZP-ből - jelentette ki
Orbán Viktor, a Fidesz európai parlamenti választási kampánynyitóján.

A Fidesz elnöke rámutatott, ma a magyar emberek azt mondják: legyen vége a sok éve tartó sötét korszaknak, amelyben a tolvaj szellem vált uralkodó ideológiává, és amelyet a szélhámos milliárdosok szabadítottak az országra. Mint Orbán Viktor megfogalmazta, ezek a spekulánsok vitték csődbe az országot. Azok, akik mindig úgy gyarapodtak, hogy arra mások fizettek rá, így lassan az egész ország a Gyurcsány-Bajnai-korszak kárvallottja lett.

Orbán Viktor úgy látja, világossá vált, hogy jelenleg a Gyurcsány-Bajnai-korszak árát fizetjük meg az újabb MSZP-és csomaggal, amelytől - hiába minden áldozatvállalás -, a helyzet még rosszabb
lesz. A reménytelenség kormánya és politikája ugyanis soha nem fog kivezetni az ördögi körből, mert ugyanazt folytatják, ami eddig volt: hazugság, trükközés, majd a felelősség áthárítása az emberekre újabb és újabb megszorításokkal. Magyarország azonban most - 35 nap múlva - kimondhatja, hogy elég volt. Június 7-én a szavazóhelyiségekben minden magyar emberre várni fog valaki, egy másik magyar ember. Legyünk ott mindannyian és a változás nem marad el - hangsúlyozta beszédében a Fidesz elnöke.

(fidesz.hu)

A magyar fogyatékosok 90 százaléka munkanélküli

A magyar fogyatékosok jóval kisebb arányban jutnak munkához, mint európai társaik - mondta el Kósa Ádám, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje szerdai zalaegerszegi sajtótájékoztatóján. A politikus, aki a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, az egyetlen olyan magyar EP-jelölt, aki fogyatékossággal él.

2009. április 29.

Az ország lakosságának tíz százaléka, mintegy 600 ezer ember él fogyatékkal. Közülük minden tízediknek van munkája, ami kilencven százalékos munkanélküliséget jelent, Európában ez az arány negyven százalék - jelentette ki Kósa Ádám.

A politikus közölte: ha adottak a feltételek, akkor a fogyatékos ember ugyanolyan minőségű munkát képes végezni, mint az egészséges. A képviselőjelölt ezért egyik kiemelt feladatának tekinti, hogy elérje: a fogyatékkal élő emberek rehabilitációs támogatással és információs központok létrehozásával kapjanak segítséget a munkába álláshoz.

Soltész Miklós, az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottságának KDNP-s alelnöke elmondta: a megszorítások közül a legelfogadhatatlanabbak a fogyatékos emberekkel szemben hozott intézkedések. Példaként említette a munkaerő-piaci alap egy részének, mintegy 4,2 milliárd forintnak a zárolását.

A kormánynak ebből a pénzből kell támogatnia a fogyatékos dolgozók foglalkoztatását. Az esélyegyenlőség alapja, hogy a fogyatékkal élők is vállalhassanak munkát, befizethessék a járulékokat, adókat, és így teljes jogú állampolgárnak érezhessék magukat - jegyezte meg Soltész Miklós.

Kósa 50 millió embert képviselhet

Mind a hazai, mind az európai gyakorlatban paradigmaváltást szorgalmazott a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos szemléletben Kósa Ádám, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje egy keddi sajtóbeszélgetésen. Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP politikusa, aki Kósával együtt járja az országot közös sajtókampányuk keretében, kifejtette: a kormányzat zárolta azt a cégek által befizetett 4,2 milliárd forintot, amely a fogyatékos emberek foglalkoztatását szolgálná.

Ötvenmillió fogyatékkal élő emberről tudunk az Európai Unió országaiban, jelenleg érdekeiket mindössze három képviselő jeleníti meg az uniós parlamentben - jelentette ki Kósa Ádám újságírók előtt a Fidesz-KDNP keddi sajtóreggelijén. A siket politikus az MNO kérdésére válaszolva elmondta: szorgalmazni fogja, hogy az EU fogadja el hivatalos nyelvként is a magyar jelnyelv használatát. Jelezte továbbá, hogy mandátumhoz jutása esetén a nemzetközi jelnyelven is felszólalna az Európai Parlamentben.

A 33 éves ügyvéd 2005 óta a Süketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) elnöke, 2008 óta a Fogyatékossággal Élők Szövetségének Tanácsa (FESZT) elnöke.

A Fidesz-KDNP az egyetlen párt, amely befutó helyen (a tizenkettediken) indít fogyatékkal élő képviselőt - hangzott el a beszélgetésen.

Paradigmaváltás előtt

Jelentős paradigmaváltás előtt áll a magyar politikai közélet, a fogyatékossággal élők ugyanis lehetőséget kapnak arra, hogy a 2007-es madridi nyilatkozat szellemében ("Semmit rólunk nélkülünk") érdekeik aktívabb képviseletére kapnak lehetőséget - fogalmazott.

Meglepően alulreprezentáltak a fogyatékos emberek; az EU-ban élő mintegy 50 milliós tömegük mellett összesen 3 EU-képviselőről tudunk, aki fogyatékossággal él. A 600 ezer hazai fogyatékos ügyét egyelőre 2 hazai parlamenti képviselő jeleníti meg - jelentette ki Kósa. Hozzátette: az EU-tagállamok között is párját ritkító, hogy fogyatékkal élő képviselőt indítanak az uniós választáson.

Kósa utalt arra is, hogy három héttel ezelőtt a Fidesz-KDNP politikusai konferencia keretében egyeztettek a fogyatékos szervezetekkel az európai programról. Szintén példa nélküli, hogy külön konferenciát rendezzen erről a társadalmi csoportról - így a képviselőjelölt. Szerinte ezek a példák kaput nyithatnak, s a következő parlamenti választáson talán már több fogyatékossággal élő ember indulhat. Álma, hogy e csoportok mindegyikéből kerüljön be a parlamentbe egy tehetséges, fogyatékkal élő személy.

Zárolja, "ellopja" az állam a fogyatékosoknak járó összegeket

Május végéig Soltész Miklóssal az egész országot körbejárjuk - számolt be Kósa az eddig öt megyét érintő körútról. "Egyik fő tapasztalatom az, hogy nagyon nagy a baj a fogyatékossággal élők körülményeivel kapcsolatban" - fogalmazott. A világválság következményei érezhetőek; "mindig a legelesettebbeken kezdik a spórolást". Rengeteg olyan pénzösszeget zároltak, melyek rendeltetése a fogyatékosok életkörülményeinek javítása lenne, így a rehabilitációs járadékot, a lakásátalakítási és autóvásárlási támogatások nagy részét, a normatív támogatásra fordítható 600 millió forint jó részét is.

Míg hazánkban előírás, hogy úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek nem foglalkoztatnak fogyatékos munkaerőt. Ez az összeg olyan csekély, hogy inkább befizetik, s akkor is így lesz, ha a tervek szerint négyszeresére emelik az összeget, vélte a képviselőjelölt, hozzátéve, hogy tévednek, ha azt hiszik, hogy sokba kerül a munkahelyteremtés: az állam ugyanis hozzájárul a foglalkoztatáshoz.

Soltész kifejtette: a kormányzat zárolta azt a 4,2 milliárd forintot, amelyet azok a cégek fizettek be, akik nem foglalkoztatnak fogyatékos személyeket. Ezt a pénzt a kormányzat tulajdonképpen "ellopja" a fogyatékkal élőktől ahelyett, hogy visszajuttatná nekik, támogatva alkalmazásukat. Megjegyezte: a szociális tárcánál egyetlen fogyatékos ember sincs jelenleg.

Nem a segély a megoldás

Csakhogy az állam hiába zárolja ezeket az összegeket, jóval többe fog kerülni a szociális hálóban történő "áthelyezés", a munkanélküli és szociális járadékok kifizetése - figyelmeztetett Kósa. Az európai képviselőjelölt szerint sürgős szemléletváltás szükséges: "nem kell pótolni a fogyatékosságot, inkább azt kell nézni, mi az a hozzáadott érték, amit én nyújtani tudok a társadalomnak". Ezt a "szociális" vagy "emberi jogi" modellt állította szembe Kósa az úgynevezett "medikális" modellel, amely mindenáron a fogyatékosságok pótlására koncentrál. Közben Kósa szerint elveszik a lényeg: a tudás, a képesség arra, hogy ezek az emberek önálló életet élhessenek.

Szintén fontosnak nevezte Kósa, hogy vegyék figyelembe az érintettek kívánságait, gyakran "meglepően jó, helyi szinten megfogalmazódó" kezdeményezéseit. Politikai közmegegyezés kell, amely minden fogyatékossági csoport érdekeit egyszerre jeleníti meg - szorgalmazta Kósa, aki a brit mintára megalakított kerekasztalt hozta fel példaként, amely későbbi esetleges európai parlamenti munkáját is segítheti. Eddig az EU 6 tagállama írta alá a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ-egyezményt, 21 még nem - fontos szempont lehet tehát fogyatékos emberekkel kapcsolatos antidiszkriminációs joggyakorlat kiterjesztése - taglalta várható uniós feladatait Kósa.

Ezeréves támasz Magyarországon az egyház

Nem túlzás azt állítani, hogy a fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó intézmények nagy része egyházi fenntartású. Fontos tehát a velük való jó kapcsolattartás - emelte ki Kósa, jelezve, hogy a közeljövőben az egyházakkal is fölveszi a kapcsolatot. Felidézte: már Szent István is írja intelmeiben fiának, hogy "törődj az elesettekkel". Nem gondoskodni kell rólunk, hanem megadni a lehetőséget arra, hogy teljes életet élhessünk - így Kósa. Elmondta: 131 egyházi intézmény oktatott például a 2005-2006-os tanévben fogyatékossággal élő vagy tanulási zavar miatt hátrányban levő gyermeket. Szintén 2005-ben 111 fogyatékosok napközi otthonát tartott fenn az egyház, 14 átmeneti otthont és 16 100 embert ápoltak bentlakásos intézményekben.

Téveszme és balítélet

Magyarországon 90 százalékos a munkanélküliség a fogyatékkal élők körében, ez az arány Nyugat-Európában 60 százalékos. A hazainál a kelet-európai térségben tapasztalható, szintén magas, 80 százalékos munkanélküliség is jobb arány. Hiába vannak esélyegyenlőséget előíró jogszabályok Magyarországon az uniós normák alapján, ha nem tartják be ezeket - folytatta Kósa.

Soltész elmondta: Kecskeméten tárgyaltak Zombor Gábor polgármesterrel, aki megígérte, hogy a Mercedesszel folytatott tárgyalások során határozottan fellép fogyatékossággal élők felvétele érdekében.

A fogyatékosok körében tapasztalható gyenge érdekérvényesítő képesség is változna, ha azt látnák, hogy társaik érvényesülnek. Az elöregedés miatt az ország egyébként is hamarosan rászorul "az 540 ezer fogyatékos, munkavállalásra váró fogyatékos alkalmazására", tette hozzá. (Kósa kérdésre válaszolva elmondta, egyáltalán nem érzi sértőnek és mindeddig alkalmazta a "fogyatékos" kifejezést, ám az érintettek egy részének nyomására inkább a "fogyatékossággal élőt" használja ezután.)

A külföldinek több joga van

A fogyatékos emberek életét értelmetlenül megnehezítő akadályok közé sorolta Kósa, hogy egy külföldi kiterjedtebb jogokkal rendelkezik hazai bírósági tárgyalás során, mint egy siket; az idegen állampolgárnak automatikusan jár a tolmács, míg a jelnyelvi tolmács meghívását a bíró dönti el. Ismert példa, hogy hazánkban a vakok nem mehetnek be a boltokba vakvezető kutyáikkal. Kósa a sajtóbeszélgetésen számos példával támasztotta alá, hogy ésszerűtlen, fölösleges összegeket költenek el gyakran méregdrága akadálymentesítésre, míg máshol kézenfekvő megoldásokat sem alkalmaznak. A fogyatékosok érdekvédelmi szervei, ha megkeresik őket és kikérik véleményüket, mint ezt Győr önkormányzata is megtette, számos praktikus és komoly megtakarítást jelentő tanáccsal szolgálhatnak.

Alkotmánymódosítás kell a fogyatékosok jogainak érvényesülése érdekében

Alkotmányos változásra van szükség ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők jogai mind teljesebb körben érvényesülhessenek - jelentette ki Szabó Máté általános ombudsman újságírók előtt hétfőn Budapesten.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt "nemzetközi kötelezettségének a magyar jogrendszer és a magyar alkotmányos rend nem tesz eleget" - mondta Szabó Máté hozzátéve, hogy ez alkotmányos visszásságok sorozatát hozza magával.

Az általános ombudsman az "Emberi méltóság korlátok nélkül" sorozat részeként a fogyatékossággal élő személyek alkotmányos jogainak érvényesülését vizsgáló projektet indított "Méltóképpen, másképp" címmel. Az egy éven át tartó munka első szakmai programjaként a fogyatékossággal élők közéleti-társadalmi esélyegyenlőségének előmozdításáról tartottak műhelybeszélgetést, amelyen a résztvevők elvi nyilatkozatot fogadtak el, hogy így hívják fel a figyelmet az ügy fontosságára.

Szöllösiné Földesi Erzsébet, az Európai Fogyatékosügyi Fórum elnökségi tagja, a közeledő európai parlamenti választások kapcsán arról beszélt, hogy az unióban mintegy ötvenmillió fogyatékos ember él, róluk a képviselők keveset tudnak, irányukban a pártok nem mutatnak érdeklődést.

A választási kampány során elhangzó információkhoz való hozzáférés a látássérültek, a vakok, a siketek és a nagyothallók számára "nem akadálymentes", a mozgássérülteknek pedig a kampányok környezete nem az - mondta.

Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének az elnöke, a Fidesz európai parlamenti listáján 12. helyen szereplő jelölt szintén arról beszélt, hogy a fogyatékossággal élőknek problémát jelent az információkhoz való hozzájutás. Példaként említette, hogy az Országos Választási Iroda honlapjának csak a gyengén látók számára készített változata létezik.

Az általános ombudsman a fogyatékossággal élők jogainak érvényesülését vizsgáló projektjének keretében, a közéleti szereplésen túl, vizsgálni kívánja - egyebek mellett - a kultúra, a sport, az egészségügy, az oktatás és a szociális védelem területét.

Arra kell fordítani a pénzt, amire szolgál

A kormánynak fel kell oldania a munkaerő-piaci alapba a fogyatékosok foglalkoztatásra befizetett 4,2 milliárd forint zárolását, ugyanis helytelenül járt el, amikor ezt tette - mondta csütörtökön Szekszárdon, egy fogyatékkal élők számára szervezett fórumon, Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetjének vezetője.

Arra kell fordítani a pénzt, amire az szolgál, a nyílt munkaerőpiacon munkához és jövedelemhez kell juttatni a fogyatékkal élő embereket - tette hozzá az országgyűlési képviselő.

A szekszárdi fórumon és sajtótájékoztatón jeltolmács segítségével felszólaló Kósa Ádám elsőként arról beszélt, hogy meglepte a felkérés, legyen a Fidesz-KDNP jelöltje az európai parlamenti választáson.

Óriási lehetőségnek tekinti, ha a fogyatékkal élőket képviselheti ezen a döntéshozói szinten - mondta a Fidesz-KDNP listájának 12. helyén álló hallássérült politikus.

Elmondta, azért szeretne dolgozni, hogy az Európai Unió minden tagországa elfogadja a fogyatékkal élőkre vonatkozó ENSZ-egyezményt, amelyet eddig csak öt nemzet tett meg. Szeretné elérni, hogy a középületek akadálymentesítésére megszabott határidőt 2010 decemberétől ne odázzák el tovább.

Kósa Ádám szerint pozitív diszkriminációra van szükségük, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak. Mint mondta, Magyarországon és az Európai Unióban a társadalom öregszik, szükség van új adófizetőkre.

A fogyatékkal élő emberek szeretnének a magyar társadalom adófizetői lenni, de ehhez olyan tudáshoz, ismerethez kell őket segíti az oktatás révén, amely lehetővé teszi a munkához jutásukat - mutatott rá az EP-jelölt.

Hirt Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki huszonegy éve kényszerült egy baleset miatt kerekesszékbe, arról beszélt, hogy az élet minden területén gondolni kell a fogyatékkal élőkre. A lakásokat, gyárakat és iskolákat úgy kell tervezni, hogy teljes életet élhessenek a fogyatékos emberek is.

Legyen a siketek jelnyelve is hivatalos uniós nyelv

Kecskeméten, a Református Újkollégium termében bemutatkozott Kósa Ádám, európai parlamenti képviselőjelölt, aki a jelbeszédet is az EU hivatalos nyelvei közé emelné.

A bemutatkozás alkalmából dr. Soltész Miklós vezette fel a jelenlévőknek Kósa Ádámot. Soltész a rövid bevezetőjében rámutatott, hibásnak tartja azt a szociálpolitikai felfogást, mely a fogyatékosokat az eltartotti létbe kergeti és tartósan konzerválja e függőségi állapotot. "Fogyatékos polgártársainknak biztosítanunk kell az értékteremtő munka lehetőségét. Ennek kulcsa az oktatás átalakítása a versenyképes tudás megteremtéséért és a munkaerőpiac fogadókészségének megteremtése" - vélekedett Soltész. "Tűrhetetlennek tartjuk azt a szemléletet, hogy aki fogyatékossággal él, az az esetek döntő többségében eltartott, ahelyett, hogy képességeinek megfelelő munkát végezhetne. Ez megalázó és sértő, ezen változtatnunk kell" - nyomatékosított a parlamenti képviselő.

Kósa Ádám a 28. hivatalos nyelv rangjára emelné a jelnyelvet. Jelnyelvi tolmácsok segítségével elmondta, hogy minden erejével a Dél-Alföldi régióban élő, megközelítőleg kilencvenezres fogyatékkal élők táborának szószólója kíván lenni. A politikus szerint a gazdasági válság súlyosan érinti a fogyatékosokat, mert először őket küldik el a munkahelyekről. Hozzátette, hogy a jogszabályok módosításával az élet minél több területén valódi esélyegyenlőséget kell teremteni, és ő ezért a munkáért vállalata a felkérést.

Kósa Ádám felszólalását Bányai Gáboré követte, aki rámutatott: a megyei intézményekben a csecsemőkortól az idősek otthonáig terjed a fogyatékosokkal történő foglalkozás. Bács-Kiskun elnöke kiemelte: "vannak olyan területek, ahol az állam egyetlen fillér normatívát sem biztosít az ellátáshoz, azt száz százalékban önkormányzati forrásból kell biztosítani". Bányai megosztotta legutóbbi élményét hallgatóságával: "a napokban egy dán delegáció járt nálunk, ők nem fogyatékosoknak nevezik azokat, akiknek akár testi vagy szellemi hiányosságaik vannak az egészséges emberekhez képest, hanem azt mondják, hátrányból induló. Szeretném, ha ezzel a szemléletváltással állnánk fogyatékos polgártársaink felé" - mondta a politikus.

dr. Zombor Gábor említést tett a találkozón arról, hogy a gyógyászati segédeszközök piacán órási pénzek tűnnek el úgy, hogy közben vannak jobb, minőségibb és a fogyatékosokat jobban szolgáló eszközök a választékban. "Ezen - a fogyatékosokat megint csak hátránnyal érintő dolgokon is változtatnunk kell" - hangsúlyozta Kecskemét polgármestere.

Bányai Gábor, Kósa Ádám és Soltész Miklós

"Ellopják" a fogyatékkal élőktől a pénzt

Az érdekképviseletek szerint a megszorító intézkedések miatt megduplázódhat az állástalan fogyatékosok száma. A kormány 500 millió forintot zárolt a támogató szolgálatok működésére szánt összegből, és négy milliárddal kevesebb jut a munkaerőpiacra-kerülés segítésére szánt forrásból is.

A fogyatékkal élők foglalkoztatására elkülönített pénz zárolásával 2-3 ezer rászoruló megélhetése kerül veszélybe. Érdekképviseleteik azért is követelik a kormánytól az intézkedés feloldását, mivel azok a 20 fősnél nagyobb cégek, amelyek nem alkalmaznak fogyatékkal élőket, változatlanul fizetik az államnak a hozzájárulást.

"Ezt a teljes összeget, - több mint 4 milliárd forintot - zárolta a kormány. Erre azt is mondhatom, hogy ellopják, hiszen az egyik oldalról befizettetik a cégekkel, a 20 fő felett foglalkoztatott cégekkel, a másik oldalon meg nem jön ki ez a pénz" - mondta Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP Népjóléti Kabinetjének vezetője.

Hazánkban 600 ezer fogyatékos ember él. A siketek szövetségének az Európai Parlamentbe készülő elnöke szerint a megszorítások őket kivétel nélkül érinteni fogják.

"A fogyatékossággal élők vannak a legnehezebb helyzetben Magyarországon, és ők azok, akik a legjobban igénylik a segítséget. Ezek a megszorítások nagyon sok területen több milliárd forintot jelentenek. A rászorulók nem fogják megkapni azt a segítséget, amire az önálló élethez szükségük lenne" - közölte a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, Kósa Ádám.

A fogyatékosok legnagyobb Győr-Moson-Sopron megyei szervezete már az idei pályázati támogatását sem kapta meg.

"A civil szervezetek egyre nehezebben tudnak talpon maradni, nagyon jó példa például az értelmileg sérültek egyesülete, amely a mai napig nem kapta meg az ÉFOÉSZ-tól pályázati úton megnyert összeget, mert a központunk sem tudta még aláírni a szerződést a minisztériummal, tehát nem tudjuk, mikor lesz ebből pénz" - nyilatkozta Tóth Jánosné, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetség megyei elnöke.

A megyei önkormányzat saját szűkös forrásaiból folyamatosan segíti a fogyatékkal élők helyi civil szervezeteit, szerintük az elvonások árát duplán fizeti majd meg az állam, hiszen a rászorulók számára később - ha más formában is - de kénytelen lesz támogatást biztosítani.