dr. Kósa Ádám

Az esélyteremtés Európája

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség „Magyarország többre képes” európai parlamenti választási programalkotó vitasorozatának hatodik konferenciája „Az esélyteremtés Európája" címmel került megrendezésre 2009. április 10-én, pénteken. 

A rendezvényen köszöntőt mondott Gyürk András európai parlamenti képviselő, majd Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke. Vitaindító beszédet mondott Kósa Ádám európai parlamenti képviselőjelölt.

A konferencián több fogyatékosságügyi szervezet vezetője is felszólalt. Előadó volt dr. Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke, dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke, Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke, Szilvásy Zsuzsanna, az AOSZ elnöke, Székely György, az MSZSZ elnöke, dr. Rubovszky László, az ÉTA ügyvezető igazgatója, és Gombos Gábor, az MDAC munkatársa. A konferencián zárszót mondott Soltész Miklós országgyűlési képviselő.

Gyürk András: Ez nem segítség, ez befektetés

A fogyatékossággal élők ügye nem marginális kérdés, ezért is rendez a Fidesz külön konferenciát ebben a témakörben - jelentette ki előadásában Gyürk András, kiemelve: 600 ezer - 1 millió honfitársunkat érinti ez a probléma, közülük 300 ezren súlyosan hátrányos helyzetben élnek. A fideszes politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnagyobb előkészítés éppen ezt a konferenciát előzte meg, az elmúlt fél évben két brüsszeli tanulmányút képében.

Mikor a fogyatékosokat támogatják, az nem egyszerűen segítség, az egyben befektetés is - szögezte le Gyürk András, rámutatva: a segélyezett inaktívakból adózó aktívakká válhatnak a fogyatékkal élők. "Ez mindannyiunk érdeke" - húzta alá a néppárti képviselő, aki szerint a társadalomnak minél előbb választ kell adnia erre a kérdésre.

Szájer József: Európai szintre kell emelni a fogyatékosok ügyét

A Fidesz az európai választásokra készítette el a fogyatékosokkal kapcsolatos programját. Szájer József ezzel kapcsolatosan kifejtette: nem pusztán ágazatként foglalkoznak a problémával, ugyanis a program minden része horizontálisan beépíti ezeket az elemeket.

A Fidesz programja a munkára épül, arra, hogy aki akar, képes és tud, az tudjon is munkát vállalni - fogalmazott az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke, aki szerint nem elfogadható folyamat, hogy a munkaerőpiac szűkülése elsősorban a legnehezebb helyzetben lévőket, a fogyatékosokat érinti. Szájer József hozzátette: európai szinten is határozottan meg kell, hogy jelenjen a fogyatékosok ügye. Mint mondta, minél előbb önálló fogyatékossági direktívát kell létrehozni az unióban.

Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett arra, a Fidesz már korábban átlépte a retorika határait a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban. Kifejtette: az Orbán-kormány idején fogyatékkal élő államtitkára is volt a magyar kormánynak, 2006 óta egy kerekesszékes képviselő erősíti a Fidesz frakcióját, Kósa Ádámmal pedig az EP-frakció tagja lehet egy fogyatékkal élő.

Kósa Ádám: Csak a "semmit rólunk, nélkülünk" elv alapján gondolkozhatunk

Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselőjelöltje vitaindító beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon 600 ezer, Európában 50 millió fogyatékosságal élő ember él. Tehát egy nagyon komoly társadalmi csoportról beszélhetünk - mondta. Hozzátette: a "semmit rólunk, nélkülünk" elv nagyon indokolt elv, csak ennek alapján gondolkozhatunk.

A Fidesz-KDNP felkérésére utalva úgy fogalmazott: fogyatékossággal élőként először kapnak lehetőséget arra, hogy valamennyi magyar állampolgárt egy fogyatékos ember képviseljen az Európai Parlamentben.

Magyarországon és európai szinten közmegegyezés alakulhat ki a politikában, hogy egységesen képviseljük a minket érintő elveket, nem kívülről, és nem kívülállóként. Ez szerintem egy nagyon fontos lehetőség - húzta alá.

Rámutatott: a fogyatékosügyi politika nem jobb vagy baloldali kérdés. "Sajnos ma Magyarországon egyetlen egy párt van, amely ezt a kérdést, ezt a társadalmi csoportot képes volt felvállalni, és ez nem más, mint a Fidesz. Remélem, hogy együtt, közösen képesek leszünk ezt az ajtót kinyitni, és remélem, hogy ezt a követendő példát sokan észreveszik ma Magyarországon, és mögénk állnak" - jelentette ki.

Hegedűs Lajos: Új fejezet nyílhat a fogyatékossággal élő emberek érdekérvényesítése terén

Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke felszólalásában kifejtette: úgy tűnik, hogy új fejezet nyílhat a fogyatékossággal élő emberek érdekérvényesítése terén. Mint fogalmazott, ez az új fejezet azt jelenti, hogy valamiről nem utólag mondhatunk véleményt - adott esetben egy programról -, hanem részt vehetünk a megalkotási folyamatban. Ez sokkal eredményesebb lehet, mint egy kész programról bármit később mondani - tette hozzá.

Egy fejlett társadalom akkor működik jól, ha a társadalom rétegei nemcsak elszenvedik a döntéseket, hanem részt is vehetnek azok alakításában - jelentette ki. Mint mondta, a fogyatékos emberek reményeik szerint nemcsak elszenvedői lehetnek a döntéseknek, hanem alakítói is. "Nagyon fontosnak érzem azt, hogy nemcsak a saját sorsuk alakítói lehetnek, hanem a társadalom sorsába is beleszólhatnak" - jegyezte meg.

Szőke László: Kis odafigyeléssel teljes életet élhet mindenki

Hazánkban a látássérültek érdekvédelmét a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) látja el - tájékoztatott Szőke László, a szervezet elnöke, majd hozzátette: a szervezet célja a vakok társadalmi összefogása, segítése, érdekvédelmének ellátása. Az MVGYOSZ feladata a látássérültek beiskolázása, képzése, munkavállalásuk lehetővé tétele, a később megvakultak esetében pedig a rehabilitáció - fogalmazott Szőke László. Hozzáfűzte: kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a látássérült gyermekek már az általános iskolában megkapják a szükséges plusz információkat, amivel fel tudnak zárkózni a nem látássérült társaikhoz, s így később el tudnak menni továbbtanulni, hogy el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon.

A látássérült emberek számára nagyon fontos a munkahely megőrzése is, hiszen számukra egy állás nem csak munka, hanem kapcsolat a külvilággal. Ha egy látássérült, vak ember elveszíti a munkáját, feleslegesnek fogja érezni magát - jelentette ki az MVGYOSZ elnöke. A vakok és gyengénlátók nem eltartottai, hanem adófizető polgárai akarnak lenni a társadalomnak. Fel kell ismernie az embereknek, hogy ha azt a kevés támogatást és segítséget megadja a gyengénlátóknak, amire szükségük van, teljes életet fognak tudni élni - húzta alá Szőke László.

Gyene Piroska: A fogyatékkal élőknek is van véleményük

Nagyon pozitív változás a fogyatékkal élők számára, hogy a Fidesz már nemcsak programjaiban képviseli a fogyatékosok ügyét, hanem az Európai Parlament szintjén is - jelentette ki Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke.

Az értelmi fogyatékosok esetében a jogképesség, a cselekvőképesség elvesztése nagyon komoly problémát jelent Európában mindenhol - fogalmazott Gyene Piroska, példaként említve, hogy Magyarországon a cselekvőképesség elvesztésével kizárják az értelmi fogyatékkal élőket a munkaerőpiacról és a politikai véleménynyilvánításból is. Holott nekik is van véleményük a politikáról és a világról, s ezért szükség van a jelenlegi szabályozások átalakítására, hogy az értelmi fogyatékos emberek is egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalom életében - mutatott rá az ÉFOÉSZ elnöke.

Tapolcai Gergely: Munkát szeretnénk vállalni

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) tagja arra kérte a fogyatékkal élőket, politikától függetlenül támogassák Kósa Ádám személyét, és segítsék munkáját később az unióban. Véleménye szerint kifejezetten nehéz dolga lesz Kósának, ugyanis nemcsak 10 millió magyar, hanem 50 millió fogyatékkal élő uniós állampolgár ügyét is magára fogja venni. Hozzátette azt is, Kósa Ádám, akinek jelölésével emberközelivé válhat az Európai Unió, Brüsszelben a "semmit rólunk, nélkülünk" elv alapján dolgozhat.

A fogyatékosok személyében igenis óriási lehetőségek rejlenek: nem a szociális hálóban akarunk vergődni, nem szociális adományt várunk, hanem munkát szeretnénk vállalni - jegyezte meg Tapolcai Gergely.

Szilvásy Zsuzsanna: Valami nem stimmel a jogszabályokkal

Szilvásy Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) elnöke hozzászólásában a magyar jogrend fogyatékkal élőket illető lemaradásáról beszélt. Példaként az autizmussal élők jogi kartáját említette, amelyet bár az Európa Tanács 1996-ban ratifikált, Magyarországon mégsem vezették be. Szilvásy szerint az oktatás és az integráció területét érintő jogalkotásban is elmaradásban vagyunk Európához képest. Az AOSZ elnöke azt mondta, szeretnék, ha az Európában elfogadott fogyatékosügyi dokumentumokat Magyarországon is "elérhetővé tennék, adaptálnák és használnák".

Szilvásy Zsuzsanna ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai jogalkotás általunk átvett termékei nem minden esetben jelennek meg a "mindennapi életben".

Úgy vélte, Magyarországon jogbizonytalanság van, gyakran változnak a fogyatékkal élőket érintő jogszabályok, és értelmezésük sem állandó. Mint fogalmazott, "valami nem stimmel ezekkel a jogszabályokkal", nem elég konkrétak és világosak, mint ahogyan a szankciók sem megfelelők.

Székely György: Munkát vállalni, dolgozni, családot eltartani

Székely György, a Magyarországi Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ) elnöke úgy vélte, "roncsolódó társadalomban" élünk, ez elmondása szerint Nyugat-Európában is így van, csak az ottani életszínvonal miatt mindez elviselhetőbb.

Munkát vállalni, dolgozni, családot eltartani: az MSZSZ elnöke szerint ezek jelentik a rehabilitáció csúcsát.

Az államnak is érdeke, hogy a megváltozott munkaképességűeket munkában tartsa: az államkasszának az adókból és járulékokból bevétele van, csökken az orvoshoz fordulók száma és kevesebb a segélyért jelentkező - mondta Székely György.

Rubovszky László: A fiatalokat kell megcélozni

Rubovszky László, az Értelmi Fogyatékosok Társadalmi Alapítványa (ÉTA) ügyvezető igazgatója előadásában a társadalmi közösségi tudatformálás fontosságát hangsúlyozta. Példaként említette, hogy sok esetben maguk a sérült gyermekek szülei sem támogatják saját gyermekik képzését, továbbá, hogy szinte mindenhol ellenzik a helyi lakók a sérültek otthonának felépítését. "Uniós szinten is rengeteg tennivalónk van ezen a területen" - jegyezte meg.

Az ÉTA igazgatója beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy uniós támogatással nem azokat a belterjes konferenciákat kellene támogatni, melyeken hosszú évek óta ugyanazok az emberek tartanak előadásokat minden eredmény nélkül. Véleménye szerint olyan pályázatokra lenne szükség, amelyek a fiatalságot célozzák meg. A képzési foglalkoztatásról szólva hozzátette: csak azoknak a képzéseknek van értelme, ahol a program után megoldott vagy megoldható a foglalkoztatás. Végül kiemelte azt is, lényegi előrelépést kell kieszközölni a jogi akadálymentesítés területén is.

Gombos Gábor: Törvényi változtatásra van szükség

Az ENSZ fogyatékosjogi egyezménye a tartós pszichiátriával élőket is a fogyatékosok közé sorolja, ám a magyar törvények ezzel szembe mennek - jelentette ki Gombos Gábor, a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) érdekvédelmi munkatársa, aki arra kérte a magyar törvényhozást minél hamarabb változtassanak ezen a hibán. Magyarázatképpen hozzátette: a tartós pszichiátriával élők jelenleg az egészségügy területén jelennek meg, és mindössze egyetlen támogatást, a gyógyszertámogatást kapják meg.

Gombos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy tárgyi segítségre nincs szükségük, ezzel szemben viszont a személyi segítő kifejezetten sokat tudna segíteni nekik. Hozzátette azt is, közel 200 ezren élnek mentális problémákkal Magyarországon. "Meggyőződésem, ha egyetlen ember méltóságát kétségbe vonják, akkor egyikünk méltósága sincsen biztonságban" - zárta gondolatait.

Kósa Ádám: Lényeg, hogy elkezdődjön az érdemi munka

Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselőjelöltje a konferenciát értékelve azt mondta: eredményesnek tartja a rendezvényt, mert segített abban, hogy a fogyatékkal élők megjelenítsék önmagunkat, de fontos szerepet játszhat azon ENSZ egyezmény tekintetében is, amit remények szerint az Európai Unió minden állama ratifikálni fog. Éppen ezért - fogalmazott - az a lényeg, hogy ne csak kifelé mutasson fel valamit, hanem, hogy elkezdődjön az érdemi munka is.

Kósa rámutatott: ez a filozófiai változás akkor lesz eredményes, ha az eddig emlegetett szemléletváltás megvalósul. Összefoglalva - tette hozzá -, mindenhol megjelent a pénz, a munka szabad mozgása, a karta pedig ezt a szabad mozgást rögzíti és garantálja.

Néhány fontos területet megemlítve, a képviselőjelölt rámutatott: követni kell a fogyatékkal élők életútját, az állami gondoskodást addig érezzék, amíg ki nem kerülnek a munka világába.

"Valamennyi felszólalásban megjelenik, hogy erőfeszítésekre van még szükség, s a Fidesz programjában is ezt a fajta megbeszélést tudjuk tovább vinni. Ebben kérném a segítségeteket" - zárta összefoglalóját Kósa Ádám.

Soltész Miklós: A munkahelyteremtés tekintetében nagy Magyarország adóssága

Soltész Miklós a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője zárszavában arról szólt, hogy a konferencián elhangzottak az egész társadalmat építik, amire példaként az akadálymentesítést hozta fel.

A kabinetvezető szerint Magyarországnak komoly adósságai vannak az unióval szemben a munkahelyteremtés területén, mivel nem mindegy, hogy szociális támogatottként élnek a fogyatékkal élők, vagy járulékfizetőként.

Soltész végezetül megköszönte azt a munkát, amivel a jelenlévők felvállalják, még igen sok kritika és támadás mellett is, a fogyatékkal élők helyzetét, problémáit. A politikus megígérte: felelősséget vállalnak azért, hogy a most megkezdett munka az Európai Parlamentben és az Országgyűlésben is folytatódjon.

(fidesz.hu)

Esélyegyenlőséget a közéletbe!

"Esélyegyenlőség biztosítása a közéletben" címmel tart magyarországi körutat a Fidesz, mely során az érintett megyék fogyatékkal élő lakosságát és az érdekvédelmi szervezeteket invitálják konferenciára. Pécs után a sorozat második állomása Veszprém, ahol április 9-én szerdán a Védegylet Veszprémért fogadta Soltész Miklós parlamenti képviselőt, Kósa Ádám EP képviselőjelöltet és Navracsics Tibort, a párt frakcióvezetőjét.

- Sajnálatos aktualitása van a konferenciasorozatnak, a pénzügyminisztérium utasítására ugyanis nemrégiben zárolták azt az összeget, ami a fogyatékkal élők foglalkoztatására volt elkülönítve - monda Soltész Miklós. - Csaknem 4 milliárd forintot jelent ez, ami nélkül 2-3 ezer fogyatékkal élő megélhetése kerül veszélybe. Válság idején az ország kötelessége az lenne, hogy a kiszolgáltatottakat segítse, nem pedig az életüket nehezítse, éppen ezért felszólítjuk a szocialista kormányt, hogy a zárolást oldja fel, mivel azok a cégek, akik 20 fő fölött foglalkoztatnak nem fogyatékkal élőket, továbbra is fizetik a hozzájárulást - mondta.

Dr. Kósa Ádám, a Fidesz EP-listájának 12. helyén álló jelöltje, aki egyben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének is elnöke elmondta, paradigmaváltás közeledik.

- Fogyatékos személyként nagy megtiszteltetés ért, amikor felkértek fel egy ilyen felelősségteljes tisztségre, amit legjobb tudásom szerint kell végeznem. Magyarországon minden tizedik fogyatékkal élőnek van munkája, Európában minden negyediknek. Ha a zárolás továbbra is érvényben marad, akkor ez a szám tovább csökkenhet: nem előrefelé megyünk, hanem vissza - mondta. - Hazánkban 600 ezer fogyatékossággal élő lakik, Európában 50 millió. Ez óriási tömeg, akinek az érdekeit védeni kell, most pedig itt a lehetőség, hogy ezt itthon és külföldön is megvalósítsuk. Épüljön fel egy olyan közösség, ami a kezdeményezéseket nem elakasztja, hanem tovább viszi az unió felé! - tette hozzá.

Navracsics Tibor beszédében elmondta, az elmúlt húsz évben a hazai politika viszonylag jómódú, egészséges fehér férfiakról és az ő vitáikról szólt. Olyan elosztási vitákról, amik csak a társadalom szűk közét érintették. - Akik nem voltak ebben a körben, úgy érezhették, hogy a politika figyelmen kívül hagyja őket, ezért is nagyon fontos egy olyan képviselő az Európa Parlamentben, aki a fogyatékkal élőket képviseli - részletezte.

- A fogyatékkal élők máshogy látnak dolgokat, máshogy közelítenek dolgokhoz, és többet is kell tenniük, hogy ugyanazt elérjék, mint mi. Sokszor megnehezítjük az életüket, ezért rájuk fokozottan érvényes, amit mi magunkra igaznak tartunk: a politika nem tudja biztosítani a polgárok számára a teljes élethez való jogot és lehetőséget - mondta.

- Nem az Magyarország kettészakítása, hogy a baloldaliak és jobboldaliak vitatkoznak, hanem az, hogy a magyar állampolgárok elsőrendű és másodrendű állampolgárokká válnak életesélyeiket tekintve. Ezért is külön öröm, hogy míg öt évvel ezelőtt az Európa Parlamentbe a Fidesz juttathatta el az első roma származású képviselőt, most Kósa Ádám személyében lehetőség nyílik az első fogyatékkal élő képviselő bejutására is - osztotta meg gondolatait a jelen levőkkel a frakcióvezető.

(vehir.hu)

Több lehetőséget a fogyatékkal élőknek!

Több lehetőséget kell kapniuk a fogyatékkal élőknek a jövőben, hogy közülük egyre többen legyenek aktív tagjai a társadalomnak - mondta Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP Népjóléti Kabinetjének kereszténydemokrata vezetője csütörtökön Pécsett, sajtótájékoztatón.

"Ahogy az országnak, úgy a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos gondolkodásnak is új irányt kell vennie, mert a fogyatékosok nem eltartottjai, hanem olyan részesei a társadalomnak, akik azt szolgálni szeretnék" - fogalmazott a politikus. Soltész Miklós úgy vélte: ennek érdekében kiemelten fontos, hogy a fogyatékkal élők az eddiginél könnyebben jussanak hozzá a mindennapi életükhöz, a tanulásukhoz, fejlődésükhöz szükséges eszközökhöz, a társadalom megértőbb, befogadóbb legyen irányukban, a munkaadók pedig jobban értékeljék őket a munkaerőpiacon.

Megítélése szerint előnyös lenne azon középiskolai kezdeményezések további népszerűsítése, melyek arra irányulnak, hogy fiatalok megismerjék különböző szociális intézmények életét, lakóinak problémáit, hiszen így később toleránsabbak lesznek "a társadalom peremén élő" embertársaikkal szemben.

Soltész Miklós, Kósa Ádám és Páva Zsolt

Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Egyesületének elnöke utalt rá: Magyarországon jelenleg mintegy 600 ezer fogyatékos él, s mindössze 10 százalékuk dolgozik, szemben a nyugat-európai aránnyal, amely 25 százalék. "Fogyatékos szervezetek vezetői évek óta hangoztatják, hogy az államnak nem gondoskodnia kell a fogyatékkal élőkről, hanem segíteni nekik abban, hogy aktív polgárok legyenek" - tette hozzá.

Kósa Ádám hangsúlyozta: a fogyatékkal élők "a szociális háló útvesztőiben vergődnek", nem tudnak kitörni onnan, mert csak segélyt kapnak, és nem tevőleges segítséget. Pedig úgy kellene rájuk tekinteni, "mint befektetésekre", s olyan támogatásban részesíteni őket, amellyel adófizető polgárokká válhatnak. Az egyesületi elnök példaként hozta fel, hogy a fogyatékkal élőknek nyújtott segítség más társadalmi csoportok számára is előnyökkel jár. Ilyen például az akadálymentesítés, amely egyben a babakocsit toló édesanyák közlekedését könnyíti, vagy a televíziós műsorok feliratozása, amely az időseknek előny a téma megértésében.

Kósa Ádám örömét fejezte ki, hogy a Fidesz a 12. helyen szerepelteti a párt európai parlamenti listáján, így jó esélye van, hogy az Európai Parlamentben is képviselhesse a fogyatékosok és nem fogyatékosok ügyét. Ennek érdekében minden megyeszékhelyet érintő országos körútra indult, hogy minél jobban megismerhesse sorstársai problémáit, s megoldást találjon azokra.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármesterjelöltje arról szólt, hogy a fogyatékkal élőkkel való törődés és párbeszéd a programja része, és megválasztása esetén alapot kíván létrehozni az eddiginél hatékonyabb támogatásukra.

Kósa Ádám: Ez nem jobb vagy baloldaliság kérdése!

Dr. Kósa Ádám a Fidesz EP-listájának 12. helyén álló -siket- jelöltje. Kósa, aki egyben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) és a Fogyatékossággal Élők Szövetségének Tanácsa (FESZT) elnöke, azonban függetlenként, párton kívüliként méretteti meg magát. Az EurActiv-nak adott interjúban hangsúlyozta, az EP-képviselőként nem egy ideológiát, hanem a fogyatékossággal élő embereket szolgáló szemléletváltást fogja képviselni.

Volt korábban együttműködés Ön és a Fidesz között? Ennek keretében érkezett Önhöz a felkérés, hogy vegyen részt a párt EP-listáján?

2005 óta vagyok a SINOSZ elnöke. Ennek a szervezetnek nagyon sok olyan célja van, melyeknek az eléréséhez szükség van a politikával való együttműködésre, vagyis a parlamenti pártok mindegyikével jó kapcsolatokat ápolunk. Így épült ki a SINOSZ, jómagam és a Fidesz között is a jó kapcsolat, de ugyanez igaz a többi pártra is. Arra a kérdésre, hogy miért esett rám a választás, nem tudok válaszolni.

Ezek szerint meglepte a felkérés?

Meglepett. Azt gondoltam, hogy első körben a magyar országgyűlésbe kell bejuttatni egy hallássérült vagy más fogyatékossággal élő képviselőt. De hogy éppen az Európai Parlamentbe lesz lehetőségem esetleg bejutni, arra nem számítottam.

Nyilván tudja, hogy jelenleg nincsen siket képviselő az EP-ben.

Valóban nincsen. Kerekes székes van; egy ír képviselő. Korábban is voltak fogyatékossággal élők, de úgy tudom, ők vagy kerekes székesek, vagy látássérültek voltak. Siket biztos, hogy nem volt.

Ez az akadálymentesítés új formáját veti majd fel...

Igen, ez nagy feladat lesz a Parlament számára.

Egyeztetett már erről a Parlamenttel?

Még nem. De azt gondolom, hogy ebből nem lehet probléma. Ez logisztikai kérdés.

Gyakran fogalmazzák meg azt a kritikát az EP-vel szemben, hogy nagyon költséges az a 23 nyelvről, 23 nyelvre való tolmácsolás. Ennyi hivatalos nyelve van ugye jelenleg az Uniónak. A jeltolmácsolás ehhez adódna hozzá. Mik a tervei? Ön fogja megoldani a problémát, vagy szeretné, ha központilag gondoskodnának az ülések jeltolmácsolásáról?

Szerintem az a normális, ha a Parlament - mint munkahely - biztosítja az akadálymentes hozzáférést a munkához. A jelnyelv lehet az EU 24. hivatalos nyelve.

Ön beszéli a magyar és a nemzetközi jelnyelvet. Ez utóbbiról azt olvashatjuk, hogy nem feltétlenül egyezik az egyes országokban. Igaz ez?

Ez egy egyezményes, mesterséges nyelv. Nem tudja mindenki használni, de aki benne van a nemzetközi életben, az igen. Segít, hogy a különböző országokból érkező siketek megértsék egymást, hiszen az egyes országokban használt jelnyelvek nem azonosak, bár a kontinensen belül többnyire hasonlítanak egymásra. Talán olyan, mint a német nyelv: aki tud egy kicsit németül, az a legtöbb német nyelvjárású országban megérteti magát, bár a hasonló nyelvek különbözőségét mutatja az a tény, hogy még egy északi német se érti meg a bajort...

Milyen a fogyatékossággal élők helyzete most Magyarországon, és milyen az Unióban?

Magyarország helyzete elmaradottabb a nyugat-európai országokhoz képest. Jellemző példa, hogy Magyarországon csak minden tizedik fogyatékossággal élőnek van csak munkahelye, míg tőlünk nyugatabbra, minden negyedik-ötödiknek van. A két arány között óriási a szakadék.

Az európai parlamenti munkával két dolgot lehet elérni. Európai szinten lehet erősíteni a fogyatékosügyi politikai célok megjelenését, illetve érvényesíteni lehet ezeket Magyarországra rávetítve is.

De mondok egy konkrét példát is. Magyarország 1998-ban elfogadta a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségéről szóló törvényt. Ebben voltak határidők, amelyek előírták, meddig kell akadálymentesíteni a közintézményeket, a tömegközlekedési járműveket, stb. Két évvel ezelőtt az országgyűlés ezt a határidőt meghosszabbította 2013-ig. Attól tartunk, hogy továbbra is hosszabbítgatni fogják, ezért szükségesnek tartjuk egy egységes európai szintű követelményrendszer kidolgozását.

Szülessen egy olyan átfogó és nem csak az épületek akadálymentesítését szolgáló jogi norma, amelyik valamennyi ember érdekét szolgálja. Fontos ez azért is, hogy valóban minden tagállam ténylegesen legyen elkötelezett az akadálymentesítés terén (pl. Brüsszelben sem akadálymentesek a villamosok), legyenek konkrét feladatok és célok, és akkor egyik tagállam sem tud állandóan halasztani, késleltetni ebbéli erőfeszítéseit. Az Egyesült Királyság például különösen az info-kommunikációs akadálymentesítés területén nagyon szép eredményekkel büszkélkedhet.

Született már erre kezdeményezés? Tart ez a folyamat valahol?

Sajnos még nincsen ilyen. Arra vannak kezdeményezések, hogy az egyes területeken milyen esélyegyenlőségi elveket érvényesítsenek. Már előkészítették például a légiközlekedés szabályait, de általános elveket még nem dolgoztak ki. Születtek szabályok a vonatközlekedés területén, de ezek csak a nemzetközi vonalakat érintik.

Maga a fogyatékosság, mint társadalmi probléma sem tudatosult még az emberek fejében, pedig nemcsak a Magyarországon élő 600.000 fogyatékos emberről van szó. Ha a rokonaikat is hozzávesszük, akik nyilván szintén együtt kell éljenek a családtagjuk fogyatékosságával, akkor óriási számot kapunk. Másrészt a fogyatékosság relatív: a későbbi életszakaszokban gyakrabban jelennek meg kisebb-nagyobb fogyatékosságok, csak amig az ember fiatal, ezekkel nem szeret foglalkozni...

Magyar politikus európai szinten még nem foglalkozott a kérdéssel. Érintőlegesen természetesen felmerülnek ide kapcsolható problémák, de ami igazán hiányzik, az a globális megközelítés. Én ebben nyújthatok újat, és ha sikerem lesz, a fogyatékosügyi politika európai érvényesítése Magyarország érdeme lehetne, hasonlóan a 2000-ben, a nemzeti fogyatékosügyi jogszabályalkotás terén elért eredményeként hazánk által elnyert nemzetközi Roosevelt-díj hírnevéhez.

Nyilván nem csak a hallássérültek, hanem a fogyatékossággal élők érdekeit fogja képviselni Brüsszelben, ha megválasztják.

Természetesen. A felkérés nem mint siket embernek szólt, hanem, mint fogyatékossággal élőnek, mint érintettnek. Nekem az lesz a feladatom, hogy minden fogyatékossági csoportnak a problémáját felvállaljam.

Felvette már a kapcsolatot más érdekképviseletekkel?

Pillanatnyilag én vagyok a FESZT elnöke. Ez a Fogyatékossággal Élők Szövetségének Tanácsa.

Ez egy ernyőszervezet. Tagja a SINOSZ, a MEOSZ (Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége), az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége) és a nagyobb szervezetek, kivéve a látássérülteket.

A FESZT pedig tagja a legnagyobb európai fogyatékosügyi szervezetnek, az EDF-nek (European Disability Forum), amelynek nagyon erős érdekvédelmi tevékenységgel rendelkezik. Az Európai Unió által erőteljesen támogatott szervezetről van szó, amely viszonylag nagy büdzséből gazdálkodik és kívülről próbál lobbizni. Az egyik fő célom, hogy az EDF-el együttműködve az ő céljaikat is be tudjam vinni az EP-be.

Vannak továbbá specifikus európai szervezetek, mint az Európai Siketek Szövetsége, az Európai Vakok Uniója, vagy az Inclusion Europe (az értelmi fogyatékosok európai szervezete). Velük nem vettem még fel a kapcsolatot, kivéve az Európai Siketek Szövetségét, ahol a jogi bizottság tagja vagyok.

Milyen más politikaterületen szeretne aktív lenni a fogyatékossággal élők képviseletén kívül?

Minden, ami az esélyegyenlőséggel és az emberi jogokkal kapcsolatos. Jelenleg az EP-ben nincsen olyan bizottság, ami csak a fogyatékosokkal foglalkozna. Ezeket a kérdéseket az esélyegyenlőségi és nőjogi bizottságon belül kezelik. Ebben szívesen részt vennék. Van azonban egy köztes bizottság, a disability intergroup (fogyatékosügyi frakcióközi csoport), amely kifejezetten a fogyatékossággal élőkre koncentrál, azonban ez a csoport jelenleg informális szereppel és jogkörrel rendelkezik. Megválasztásom esetén mindenképpen szeretnék abban közreműködni, hogy ez a munkacsoport első lépésben jelentősebb szerephez jusson az EP-n belül.

Mikor kezdődik a Fidesz-kampány és mik a főbb politikai üzenetek?

A Fidesz rövid és takarékos kampányra készül, ami nyilvánvalóan a június 7-i választást megelőző hetekben ér majd a legintenzívebb szakaszba. A párt egyébként már januárban elindította az európai parlamenti választásokra készülő programjának vitasorozatát, amely konferenciákból, szakmai egyeztetésekből épül fel.

Annyi bizonyos, hogy az engem felkérő párt független jelöltként kezel engem, úgy tekint rám, mint egy érintettre, aki képviselőként felvállalja a fogyatékos sorstársainak problémáit és próbál tenni értük.

Ugyanakkor a Fidesz már most kinyilvánította, be kívánja bizonyítani, hogy az én felkérésem nem csak egy PR-fogás, hanem az egész pártot alkalmassá akarják tenni arra, hogy a fogyatékos emberek problémáit felvállalja. Én ezt nagyon szimpatikusnak találom és remélem, hogy a többi pártnak is jó példa lesz a későbbiekben.

Én magam nagyon ügyelek arra, hogy független maradjak. Van is egy szlogenem: A fogyatékosügyi politika nem jobb vagy baloldaliság kérdése!

Növelheti az EP-választások részvételi arányát az Ön szerepvállalása?

Én remélem, hogy a fogyatékossággal élő emberek nagyobb ösztönzést kapnak a választási részvétel tekintetében. Nem magam miatt, hanem, hogy végre kinyilvánítsák azt, hogy az ő szavuk is számít.

Az EDF nemrég kiadott egy közleményt, amelyben felszólítja az EU tagállamait, segítsék elő, hogy a fogyatékos emberek minél nagyobb számban vegyenek részt a választásokon, és ehhez minden szükséges segítséget megkapjanak. Ezek alapvető célok, és én ezt a manifesztót szeretném érvényesíteni Magyarországon is.

(euractiv.hu)