dr. Kósa Ádám

Why is the European Commission unfamiliar with the Charter of Fundamental Rights?

Petitions' Committee of the European Parliament performed lively debate on several motions concerning the rights of persons with disabilities yesterday. Ágnes Hankiss and Ádám Kósa MEPs (Fidesz-KDNP) called the attention to some very important questions that have to be tackled so that fundamental human rights can be asserted in all the member states of the European Union.

/Joint communication of Ágnes Hankiss and Ádám Kósa MEPs/

Although more than one million people have signed the motion that would introduce a European law to provide more security and ease for persons who live with disabilities, there has been no leap forward in this issue for three years. The adoption of the anti-discrimination directive would namely premise the clarification of many subject matters.

Ágnes Hankiss, vice-president of the Petitions' Committee believes that the Commission should be engaged in cases where services open for all citizens, like effecting insurances, were denied without substantive reasons from persons with disabilities.

According to Ádám Kósa, member of the Committee on Employment and Social Affaires, the national governments should realize the social benefits of improving accessibility and barrier-free environment. The President of Disability Intergroup is convinced that a "disability card" may grant the freedom for movement for persons with disabilities in every member state is needed.

According to the two politicians of the European People's Party, the European Commission has not payed enough attention to the regulations of the UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities, although the document has already been ratified by 14 member states. The MEPs also find it problematic that the Commission, when it negotiated the petitions, disregarded the Charter of Fundamental Rights that grants the rights for disabled people to be able to live a complete life - although the Charter forms an integral part of the Lisbon Treaty that came into force in December 2009.

A válság még köztünk van

A görög válság más európai uniós tagállamok helyzetére is ráirányította a figyelmet, potenciális veszély van ott, ahol a magas államadósság, a deficit csökkentése előtt tornyosuló belpolitikai akadályok és az alacsony GDP növekedési-ráta kedvezőtlen együttállása jellemző. Körképünk hazánk helyzetére is rávilágít.

GDP-arányosan 115,1 százalékos államadósság: itt tartott 2009 végén Görögország az Eurostat által a napokban megjelentetett statisztika szerint. Ez majdnem Európa-rekord – írja  BruxInfo internetes portál. A görögök nagy baja a magas adósságszint, annak kedvezőtlen lejárati szerkezete, az igen magas költségvetési hiány, a deficit csökkentése előtt tornyosuló belpolitikai akadályok és a következő évekre várható igen alacsony (sőt, sokak szerint negatív) potenciális GDP-növekedési ráta együttese. A befektetők számára ezeknek a tényezőknek az egyidejű megléte az igazán aggasztó.

Bár az olasz államadósság is óriási, az aktuális államháztartási hiány ott jóval alacsonyabb. Az ír, a spanyol és a brit államháztartási hiány magas, de ezeket az országokat alacsonyabb adósságszint és magasabb potenciális GDP-növekedési ráta jellemzi. Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben a leginkább Portugáliát emlegették a következő lehetséges „áldozatként”, hiszen a portugál deficit (9,4 %) és államadósság (76,8 %) is magas.

Magyarországon a magas állami és küladósság-teher, amelyhez nagy és kedvezőtlen összetételű lakossági devizaadósság-állomány is járul, változatlanul kihívásokat állít az ország elé. A hazai össztermék (GDP) 78 százalékával egyenlő államadósság-ráta az idei évben 82 százalékra növekedhet.

Magyarországon az önkormányzatok nélkül 3,3, azokkal együtt pedig 4 százalék lesz az államháztartás hiánya az idén a GDP arányában. Az első öt hónapban, vagyis május végére a deficit elérheti a 719,4 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium számítása szerint, ami a GDP 2,7 százaléka. Ma minden magyar emberre több mint kétmillió forint adósság jut.

Dr. Kósa Ádám, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja úgy látja, az IMF-segély, amelynek visszafizetése 2011-től esedékes, csak elódázta Magyarország rendbetételét, amelyhez hiteles gazdasági stratégia és megfelelő költségvetés szükséges. „Azzal, hogy az ország eddig követte az IMF előírásait a foglalkoztatottsági arány ahelyett, hogy javult volna, tovább romlott, ez különösen igaz a fogyatékkal élők körére” – hangsúlyozta a néppárti (Fidesz-KDNP) képviselő.

 

Kósa április 20-án a késő esti strasbourgi plenáris ülésen szeretett volna választ kapni arra, miért nem élhetett Magyarország az elmúlt években az Európai Unió által létrehozott közel kétszázmilliárdos gazdaságélénkítő csomag adta lehetőséggel. Az írásban beadott kérdésre Karel De Gucht az Európai Bizottság belga képviselője úgy válaszolt: A segélycsomag nem egy szabad rendelkezésre bocsátott pénzügyi keret, hanem egy pótlólagos összeg, amely az államháztartási hiányt hivatott pótolni - vagyis a múlt katasztrofális hibáit hivatott átmenetileg konszolidálni.

Viszontválaszában Gál Kinga európai parlamenti képviselő (Fidesz-KDNP) – aki a vulkáni hamu miatti légtérzár miatt távol levő Kósa Ádámot helyettesítette -  elmondta, az IMF-fel kötött közel 20 milliárd eurós megállapodás miatt Magyarország nem tudott a lehetőséggel élni, mert kénytelen volt prioritásként követni az IMF-előírásokat és az európai alapszerződésekben is rögzített értékekkel szembe menni. „A magas szintű foglalkoztatás és a hátrányos helyzetű csoportok védelme sérül, logikátlan intézkedések születnek a fiskális konszolidáció és a jelenleg előírt költségvetési megtakarítások miatt” – fogalmazott a képviselő asszony.

Forrás: BruxInfo portál/ www.kosaadam.hu    Fotó: Magyar Hírlap
 

Miért ismeretlen az Alapjogi Karta az Európai Bizottság számára?

/Hankiss Ágnes és Kósa Ádám sajtóközleménye/
Éles vita kíséretében tárgyalt több, a fogyatékos emberek életét érintő beadványt az Európai Parlament Petíciós Bizottsága tegnapi ülésén. A megbeszélés során Hankiss Ágnes és Kósa Ádám európai parlamenti képviselők (Fidesz-KDNP) több olyan fontos kérdésre hívták fel a bizottság figyelmét, melyek rendezése nélkül az Európai Unió tagállamaiban nem érvényesülhetnek az alapvető emberi jogok.

Bár egymillió ember aláírása jegyzi azt a beadványt, amely új európai uniós jogszabály bevezetésével kívánna nagyobb védelmet és biztonságot nyújtani a fogyatékkal élő embereknek, három éve nem történik előrelépés az ügyben. Az úgynevezett anti-diszkriminációs irányelv elfogadásához ugyanis rengeteg tartalmi szempontot kellene tisztázni.

Hankiss Ágnes a Petíciós Bizottság alelnökeként úgy gondolja, hogy a bizottságnak a jövőben azokkal az esetekkel is foglalkoznia kell, amelyek során fogyatékos emberektől érdemi indokok nélkül tagadtak meg alapvető szolgáltatásokat, így többek között biztosítások megkötését is.

Kósa Ádám a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti kormányoknak be kell látniuk az akadálymentesítés társadalmi hasznát. Az Európai Parlamentben működő Disability Intergroup (Fogyatékosságügyi Munkacsoport) elnöke úgy látja, szükség van egy olyan fogyatékossági igazolvány bevezetésére, mely minden tagállamban egységesen garantálja a fogyatékos emberek szabad mozgáshoz való jogát.

A két néppárti politikus szerint az Európai Bizottság nem foglalkozott megfelelően a fogyatékos emberek jogait garantáló ENSZ-egyezmény rendelkezéseivel, habár azt már 14 tagállam ratifikálta. A fideszes európai parlamenti képviselők nehezményezik továbbá, hogy a beadványok tárgyalásakor a Bizottság figyelmen kívül hagyja a tavaly decemberben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés részét képező Alapjogi Kartát, mely a fogyatékos emberek számára biztosítja a teljes értékű élethez szükséges jogokat.