17
12/2009
0

Elnöki tisztségben

Az újraalakult Disability Intergroup elnökévé választották Kósa Ádámot december 16-án Strasbourgban. A fogyatékosügyi frakcióközi csoport az előző parlamenti ciklusban informális szereppel és jogkörrel rendelkezett, de a néppárti képviselő célja, hogy most jelentősebb szerephez jusson az Európai Parlamentben. Megválasztásának különlegessége, hogy első alkalommal fordult elő, hogy fogyatékossággal élő és ráadásul az Európai Parlamentben újként bekerült képviselő tölti be a posztot. A Disability Intergroup az egyetlen bizottság, amely kifejezetten a fogyatékossággal élőkre koncentrál.


Az eseményről készült képeinket megtekinthetik a www.kosaadam.hu oldalon a Képtárban.
 

11
12/2009
0

Pellengéren a kormány, csorbítják az utasok jogait

Európában cél, hogy arányaiban a vasúti közlekedés más közlekedési módokhoz képest növekedjen. Magyarországon nem. Európában cél, hogy az utasok alapvető jogai megvalósuljanak, itthon legfeljebb üres frázis. Amikor december 3-án életbe lépett az Európai Parlament és Tanács rendelete, mely új jogokkal ruházza fel a vasúttal utazókat, már gyanakodhattunk. A kormány intézkedési tükrében, mi leszünk az elsők, akik mentességet kérünk a rendelet hatálya alól.
 

Fónagy János és Kósa Ádám sajtóközleménye

Ha már a közlekedési reformot is csak több száz, több ezer oldalnyi szakmai anyag, tervezet, előterjesztés megrendelésében látja a kormány, nem kell abban reménykedni, hogy bármi is pozitív irányba változik. Hogyan készülünk most az utasjogi rendelet céljait megvalósítani?

02
12/2009
0

Képességet kovácsolunk

Alig akad fogyatékossággal élő állampolgár, aki ne ütközne akadályokba a tömegközlekedés, vagy a légi közlekedés során. Sajnos az akadálymentesítések tartalmát tekintve évekkel ezelőtt még kuriózum volt, hogyha a mozgássérültekre legalább gondoltak, ma azonban már nem engedhetjük meg, hogy a vakok, siketvakok, siketek igényei figyelmen kívül maradjanak. A budapesti keleti pályaudvaron például több napon keresztül tájékoztatta az utasokat a hangosbemondó, hogy a vizuális utastájékoztató berendezés elromlott. Vajon belegondolt valaki, hogy a siket utasok miként jönnek rá arra, hogy a kiírt információ hiányos, és néhol hibás is?

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ülésein kiderült, hogy többekben fogalomzavar van az akadálymentesítések kapcsán, főként, ha azt az egyes közlekedési ágaknál külön-külön kivesézzük.

A december elseji ülésén felvetettem, hogy tisztázzuk az autóbusszal végzett személyszállítást igénybevevők jogait. Miután az Európai Tanács a fogyatékosok jogait kizárólag a menetrendszerű nemzetközi és a belföldi távolsági járatokra akarja kiterjeszteni, a bizottságban ragaszkodtam ahhoz, hogy a fogyatékosok jogai a helyi és regionális közlekedésben is érvényesíthetők legyenek.

Úgy gondolom, öregedő társadalmunkban a csökkent mozgásképességű és fogyatékkal élő utasok jogai nem hagyhatók figyelmen kívül regionális és lokális szinten sem, annál inkább sem, mivel az mozgásszabadsághoz való jog alapvető emberi jog, akárcsak a hozzáférhető formában történő informálás.

A mozgássérült utasok estében az, hogy az utazás során kerekes székek és mozgást segítő eszközök rendelkezésre állnak, a fogyatékkal élő személyek függetlensége és emberi méltósága szempontjából életbevágó. Mindez szemléletváltozás kérdése, hiszen meg kell tanítanunk a többségi társadalmat arra, azzal, hogy másfajta körülményeket biztosít a fogyatékossággal élő emberek számára, önállóságukat teszi lehetővé.

Mint tudjuk, presszió híján ritkán lehet tömegeket rábírni a változásra, ezért úgy vélem, mindenképp biztosítani kell az autóbusszal közlekedőnek, hogy kártérítésre jogosult abban az esetben, ha a segédeszköz a vezető, vagy személyzet gondatlansága miatt sérül meg, vagy veszik el.

A berögözött gondolkodásban új evidenciák kell, hogy gyökeret verjenek, és ehhez mi magunk fogyatékos emberek is kellünk.

 

Kósa Ádám

 

30
11/2009
0

Új alelnöki tisztségben

Alelnöknek választották dr. Kósa Ádámot az Európai Néppárt Bioetikai munkacsoportjának november 25-i ülésén. A tisztség különösen fontos most, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején történő hatályba lépését követően a tagállamoktól meg kell követelni például olyan jogokat, minthogy genetikai tulajdonságai alapján senkit nem lehet diszkriminálni.
 

A munkacsoport fő témái között az állatkísérletek kérdése, a határokon átívelő egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő betegek jogainak kérdésköre, valamint a szervátültetések kérdésköre szerepel.
süti beállítások módosítása