dr. Kósa Ádám

Minőségi előrelépés az uniós érdekérvényesítésben - A fogyatékkal élő emberek tényleges döntéshozói szerepbe kerülhetnek

Az európai fogyatékosságügyi politika a jövőben nemcsak a fogyatékkal élő emberekért és részvételével, hanem általuk is alakulhat, miután az e területen is minőségi változást hozó Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően Kósa Ádám európai parlamenti képviselő (Fidesz) koordinálása alatt több fogyatékosságügyi témában is megindult az európai döntéshozatali intézmények közötti párbeszéd. "Fontos előrelépés ez a 14 éve várt esemény, melynek következtében az Európai Parlament szerepe a fogyatékosságügyi jogalkotásban is növekedni fog" - emelte ki Kósa Ádám, a Fogyatékosságügyi Munkacsoport (Disability Intergroup) elnöke, a spanyol és belga uniós elnökség képviselőinek jelenlétében a témában rendezett brüsszeli konferencián. dr. Kósa Ádám sajtóközleménye

Kósa Ádám eltökélt szándéka, hogy a soros spanyol–belga–magyar uniós elnökség bemutatkozásakor, illetve annak leköszönésekor az Európai Parlament Fogyatékosságügyi Munkacsoportja, az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság képviselői közösen tekintsék át a fogyatékossággal élő emberek helyzetét. „Ebben a szellemben az újfajta párbeszéd nem csak arról szól, hogy a fogyatékos emberek érdekében, a fogyatékos emberek bevonásával, hanem a fogyatékos emberekkel, mint döntéshozókkal történik ezentúl a párbeszéd. Ennek formája, hogy a Fogyatékosságügyi Munkacsoport elnöke egyidejűleg együttműködik az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselőivel” – hangsúlyozta Kósa Ádám.

Visszatekintve az Európai Parlament munkájára a néppárti politikus elmondta, hogy a valódi párbeszéd előmozdítása érdekében már 1996-ban született határozat arról, hogy a fogyatékossággal élő embereket be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba, ez a diskurzus azonban a mai napig csupán formális volt az Európai Parlamentben.

Mind a leköszönő spanyol, mind a soron következő belga soros elnökséget képviselő kormányzati tisztviselők hangsúlyozták, hogy az október végén megjelenő, a fogyatékos emberek érdekében készülő új, tíz éves uniós gazdaságpolitikai stratégiát a fogyatékos emberek szervezeteivel érdemben kívánják egyeztetni, összhangban a jövőre tervezett európai szegénység évének prioritásaival is. Ezt a szándékot az Európai Bizottság megbeszélésen jelen lévő képviselője is megerősítette.

A konferencián fontos vállalást tett az Európai Bizottság, miszerint az új fogyatékosságügyi stratégia összhangban lesz a Lisszaboni Stratégia (2000-2010) helyébe lépő következő tíz éves uniós gazdaságpolitikai, ún. EU2020-as stratégiával.
 

Kastélykiváltási programok az Európai Bizottság támogatásával

Elkötelezte magát az Európai Bizottság alelnöke, hogy az ún. kastélykiváltási programot a strukturális politikáknál a kiemelt és integrált politika részévé fogja tenni. Viviane Reding azt követően fogalmazta meg ezt a célkitűzést, hogy az Európai Parlament tegnapi plenáris ülésén Kósa Ádám kérdést intézett a Bizottsághoz a kastélyépületek kiváltásának akadályairól. dr. Kósa Ádám sajtóközleménye

Elsősorban Kelet-Európában jellemző, hogy az Európai Strukturális Alapokat a régen államosított kommunista kastélyok renoválására vagy új intézmények építésére használják – emlékeztetett Kósa Ádám európai parlamenti képviselő (Fidesz) a Bizottsághoz intézett kérdések órájában. A néppárti politikus a kastélyépületek kiváltásával kapcsolatban kifejtette: problémát jelent, hogy a korábban itt élő fogyatékos emberek életkörülményei a kiköltöztetés után sem javultak, miközben hatalmas pénzeket költöttek el a programokra. „További rendellenesség, hogy a forrásokat csupán a kastélyok felújítására fordították, hasznosításuk azonban elmaradt és alig létesültek lakóotthonok” – hívta fel a figyelmet Kósa.

Legyen akadálymentes az utazás mindenki számára

Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága tegnapi ülésén megszavazta Kósa Ádám európai parlamenti képviselő (Fidesz) az autóbuszos illetve a tengeri és belvízi közlekedést igénybevevő utasok jogaival kapcsolatos jogszabálytervezethez benyújtott módosító javaslatait. A jogszabálytervezet részévé váló módosítások a jelenleginél teljesebb, kézzelfogható jogokat biztosíthatnak az Európai Unió állampolgárai számára. Az Európai Parlament júniusi plenáris ülésén szavaz a jogszabálycsomagról.

dr. Kósa Ádám sajtóközleménye
Az egyik elfogadott módosítás értelmében az új autóbusz-állomások, hajókikötők és terminálok tervezésével, illetve a meglévők nagyobb átalakításával kapcsolatos döntéseknél az üzemeltető szerveknek kivétel nélkül figyelembe kell venniük a fogyatékossággal élők vagy csökkent mozgásképességű  személyek igényeit, az ún. "design for all" követelményeinek megfelelően. „Ennek a javaslatnak az alapja, hogy az áruk, szolgáltatások és az épített környezethez való hozzáférhetőség központi kérdés minden fogyatékos ember számára, csakúgy mint minden EU állampolgár számára” – indokolta a változtatás létjogosultságát Kósa Ádám. A képviselő az Európai Bizottság 2003 óta hangsúlyozott "design for all" elve mellett, a teljes körű tájékoztatáshoz való jogot is beemelte javaslatai közé.

A munkában maradást ösztönözné a bizottsági Zöld Könyv

Pusztán a nyugdíjkorhatár kitolása nem jelent megoldást, ám ez is egyike azoknak a javaslatoknak, melyeket a nyugdíjrendszereik megreformálása érdekében a tagállamok figyelmébe ajánl az Európai Bizottság által kidolgozott és még megjelenés előtt álló Zöld Könyv.

Az elöregedő társadalomból fakadó problémák mellett az elhúzódó válság is arra készteti az Európai Uniót, hogy újragondolja, miként lehetne a tagállamok nyugdíjrendszereit a jövőben fenntarthatóan működtetni. A folyamatban az Európai Bizottság is alaposan kiveszi a részét. A témában készítendő Zöld Könyv – melyet előzetesen a Europolitics ismertetett – egy sor olyan ajánlással rukkol elő, melyek egyebek között a nyugdíjkorhatár kitolását, a diverzifikált nyugdíjrendszerek fejlesztését javasolják, emellett jogszabályt alkotnának a nagyobb nyugdíj-mobilitás érdekében.

A Bizottság emellett azt indítványzza: hozzanak létre egy olyan közös platformot, amely – integrált módon – a nyugdíjpolitika valamennyi aspektusának, és az ezzel összefüggő szabályozásnak az ellenőrzéséért felelne.

Kétharmados törvények az Országgyűlés előtt

Várhatóan kedden szavaznak az Országgyűlésben a jövő évi népszámlálási törvényről. Változás, hogy a kérdezőbiztosok az egészségi állapotra, fogyatékosságra és vallásra vonatkozó információkat is kérnek majd, ám ezekre nem lesz kötelező válaszolni. Ugyancsak kedden várhatóan úgy módosítják az alkotmányt, hogy kötelezővé válik a településeken alpolgármester választása is.

Kedden szavaz a T. Ház a közterületi parkolás jogi feltételeit megteremtő jogszabályokról is. Több törvényen is változtatnak, köztük a helyi önkormányzatokról szólón, amelyhez kétharmados többség kell. Rögzítik, hogy a parkolási szolgáltatás biztosítása az önkormányzat feladata vagy olyan gazdasági társaságé lehet, amely kizárólag az önkormányzat tulajdonában van.

Azt is szabályozzák, hogy legfeljebb mennyi lehet a parkolási díj és annak megállapításánál milyen tényezőket kell figyelembe venniük az önkormányzatoknak. A fővárosban elvileg csökkenhetnek a parkolási és a pótdíjak is.

(FH)