dr. Kósa Ádám

A munkában maradást ösztönözné a bizottsági Zöld Könyv

Pusztán a nyugdíjkorhatár kitolása nem jelent megoldást, ám ez is egyike azoknak a javaslatoknak, melyeket a nyugdíjrendszereik megreformálása érdekében a tagállamok figyelmébe ajánl az Európai Bizottság által kidolgozott és még megjelenés előtt álló Zöld Könyv.

Az elöregedő társadalomból fakadó problémák mellett az elhúzódó válság is arra készteti az Európai Uniót, hogy újragondolja, miként lehetne a tagállamok nyugdíjrendszereit a jövőben fenntarthatóan működtetni. A folyamatban az Európai Bizottság is alaposan kiveszi a részét. A témában készítendő Zöld Könyv – melyet előzetesen a Europolitics ismertetett – egy sor olyan ajánlással rukkol elő, melyek egyebek között a nyugdíjkorhatár kitolását, a diverzifikált nyugdíjrendszerek fejlesztését javasolják, emellett jogszabályt alkotnának a nagyobb nyugdíj-mobilitás érdekében.

A Bizottság emellett azt indítványzza: hozzanak létre egy olyan közös platformot, amely – integrált módon – a nyugdíjpolitika valamennyi aspektusának, és az ezzel összefüggő szabályozásnak az ellenőrzéséért felelne.

Megváltoztak az uniós munkanélküli ellátás szabályai

Május elsejétől azok a magyar állampolgárok, akik egy másik tagállamban végeztek munkát, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a munkaviszony megszűnése után ellátásért folyamodni az adott tagállamban, mint annak állampolgárai - hívja fel a figyelmet az Állami Foglalkoztatási Szolgálat.

Lengyelné Varga Nóra, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU-integrációs kirendeltségének vezetője az MTI-nek elmondta: az Európai Bizottság tavaly fogadta el a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló szabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletet, így 2010. május elsejétől megváltoztak az uniós munkanélküli ellátás szabályai is.

Azok a magyar állampolgárok, akik egy másik tagállamban végeztek munkát, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a munkaviszony megszűnése után ellátásért folyamodni az adott tagállamban, mint annak állampolgárai, feltéve, ha az volt az utolsó munkavégzés helye - mondta Lengyelné Varga Nóra. Hangsúlyozta: ha valaki az utolsó munkavégzés helye szerinti tagállamban jogosult munkanélküli ellátásra, akkor mindenképpen érdemes ott igényelnie azt.

Minden országban más szabályok vonatkoznak a munkanélküli ellátásokra, a jogosultság általában attól függ, hogy a munkanélkülivé válást megelőzően mennyi időt töltött az illető munkaviszonyban, vagy mennyi volt az átalagkeresete.
Németország és Ausztria azok az uniós tagállamok, amelyek még nem nyitották meg teljesen munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt, így ezekben a tagállamokban lehetséges, hogy - munkavállalási engedéllyel dolgozó munkavállalók esetén �nem igényelhető a munkanélküli ellátás.

Speciális szabályok vonatkoznak a határmenti ingázókra, illetve a hazatérő munkavállalókra.

Határmenti ingázónak számít az, aki munkáját nem a lakóhelye szerinti országban végzi, hanem másik tagállamban, de hetente legalább egyszer hazautazik. Az ingázó az ellátását csak a lakóhelye szerinti államban tudja igénybe venni.

Hazatérő munkavállaló az, aki másik tagállamban dolgozott és élt, de miután munkaviszonya megszűnt, nem kíván ott maradni, ahol dolgozott, hanem inkább hazatér, és Magyarország lesz újból a lakóhelye. Ebben az esetben választhat, hogy az ellátását attól az országtól szeretné igényelni, ahol addig a foglalkoztatása volt, vagy Magyarországtól.

Forrás: MTI, Hr portál

Elölről kell kezdeni a fogyatékos emberek foglalkoztatásának javítását

Őry Csaba és Kósa Ádám európai néppárti képviselők (Fidesz) korábban írásbeli kérdést intéztek az Európai Bizottsághoz, ebben arra voltak kíváncsiak, miként élnek a soros trió elnökség (Spanyolország, Belgium és Magyarország) országai az Európai Bizottság által megalkotott átmeneti könnyítésekkel a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása terén. A Bizottság tegnapi válaszából kiderül, hogy az említett országok közül Belgium viszi a prímet a fogyatékos személyek foglalkoztatásának ösztönzésében, míg Magyarország csak részben élt a munkaerőpiaci integráció eszközeivel. /Őry Csaba és Kósa Ádám sajtóközleménye/

Az európai parlamenti képviselőknek adott bizottsági válaszból világosan kiderült, hogy a tagállamok az elmúlt években a munkáltatóknak akár 500 000 euró (kb. 130 000 000 forint) összeg erejéig is nyújthattak támogatást, ha fogyatékos munkavállalókat alkalmaztak. Az állami támogatás ugyanis a fogyatékos személyek foglalkoztatásának ösztönzésére kiemelt eszköz – ezt Joaquín Almunia, versenypolitikáért felelős európai uniós biztos is megerősítette. „Magyarország elsősorban az Európai Szociális Alap társfinanszírozásának köszönhetően ugyan végrehajtott bizonyos intézkedéseket a fogyatékos személyek munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítésére, azonban az ideiglenes keretszabály elfogadását követően semmilyen kezdeményezést nem foganatosított” – tette hozzá Almunia.

Példaképp említette, hogy Belgiumban a régiók speciálisan támogatott munkahelyeket létesítettek a fogyatékos személyek számára, illetve azok számára, akik a nyílt munkaerőpiacot választják és bérköltség-támogatást nyújtanak. A szociális partnerek szövetségi szinten specifikus kollektív szerződéssel egészítik ki a flamand és vallon kezdeményezéseket, amelyek célja a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése a munkahelyi kapcsolatok teljes egészében, míg egy másik kollektív szerződés a fogyatékos személyek bérezésére irányul.

Olli Rehn, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos elmondta, az állami támogatásokra vonatkozó új ideiglenes keretszabály, melyet a Bizottság a gazdasági válságra adott gyors válaszként fogadott el, közvetett eszközként további lehetőségekkel is felruházta a tagállamokat.

Újfent bebizonyosodott, hogy a bukott szocialista magyar kormány elhibázott politikája miatt, ismét nem tudott élni egy olyan lehetőséggel, amely egyébként minden tagállam részére biztosított volt – fogalmazott Őry Csaba és Kósa Ádám hozzátéve: "Újra fel kell építeni a fogyatékos emberek foglalkoztatáspolitikáját, amit a rossz kormányzás és a hiteltelen pénzügyi politika tönkretett."

Középpontban a munkahelyteremtés - EP-határozat az EU 2020 Stratégiáról - Őry Csaba és Kósa Ádám sajtóközleménye

Az Európai Parlament mai strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a Lisszaboni Stratégiát felváltani hivatott EU 2020 Stratégiáról szóló határozatát. A Magyar Néppárti Képviselőcsoport üdvözli a határozat elfogadását. A fideszes európai parlamenti képviselők szerint az új stratégia legfontosabb céljai a munkahelyteremtés és a kis- és középvállalkozások támogatása kell, hogy legyenek.

Őry Csaba fideszes európai parlamenti képviselő, az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának néppárti koordinátora szerint a Magyar Néppárti Képviselőcsoport sikerként könyvelheti el, hogy számos javaslat a delegáció kezdeményezésére került bele a határozatba. Ilyen többek között a kohéziós politika, vagy a közös agrárpolitika fenntartásának szükségessége, továbbá a fogyatékosság ügyének uniós döntéshozatali szintre emelése.

Őry szerint a stratégia legfontosabb céljaiként a munkahelyteremtést és a kis- és középvállalkozások támogatását kell kitűzni. A néppárti politikus üdvözölte, hogy az új stratégiának is integráns részét képezi a kohéziós politika és a közös agrárpolitika, mely támogatási rendszerek kiemelten szolgálják az európai polgárok érdekeit. Őry Csaba szerint a szolidaritás elvének fényében az új stratégiának az EU összes régiójának az érdekét kell szolgálnia, hiszen a belső kohézió által az Unió egészének versenyképessége nő. A politikus szerint fontos feltétel, hogy a stratégia számszerű célkitűzéseket tartalmazzon a kohéziós politika területén is.

A gazdasági válság következményeire megoldást kínáló cselekvési tervnek része kell majd legyen az is, miként segítenék a tagállamok a fogyatékossággal élő és az idős emberek munkaerőpiaci integrációját.

„A fogyatékosügy eddig nem szerepelt kiemelt területként az európai politikákban, a stratégia kapcsán azonban megnyílt a lehetőség a bizonyításra” – mondta Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő, az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának tagja. A néppárti politikus már a stratégia előkészítése kapcsán felhívta a figyelmet: "be kell látni az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű alkalmazásához a fogyatékos emberek társadalmi-és munkaerőpiaci integrációján keresztül vezet az út". A képviselő épp ezért óriási eredménynek tartja, hogy ez a szemlélet bekerült az EU 2020 Stratégiáról szóló határozatba, ami azt is kimondja, hogy az Európai Parlament várja azokat a javaslatokat, melyekkel segíteni lehetne a jelenleg hátrányos társadalmi csoportok munkavállalását.

A határozat elfogadása ugyanakkor még csak az első lépés, további egyeztetésekre van szükség az európai parlamenti frakciók, valamint az érintett uniós intézmények, az Európai Bizottság és az Európai Tanács között, hiszen a stratégia hatékony végrehajtásához számszerűsített célkitűzések kellenek. Mivel a Lisszaboni Szerződés nagyobb beleszólást enged az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek a közösségi döntéshozatalba, a többi uniós intézménynek ennek szellemében kell az új EU 2020 Stratégiáról szóló egyeztetéseket lefolytatnia.
 

Javítani kellene a fogyatékkal élők foglalkoztatását

Míg Nyugat-Európában 60 százalékuk dolgozik, nálunk alig minden tizedik jut munkához. Magyarországon, illetve Kelet-Európában a fogyatékkal élők nem kapnak kellő megértést a társadalom részéről. Míg Nyugat-Európában vannak jól működő modellek, és ott 60 százalékuk dolgozik, nálunk alig minden tizedik jut munkához. A társadalom elfogadása nélkül nincs siker – közölte Kósa Ádám néppárti EP-képviselő a Heti Hírmondóban.

Az EU-ban mintegy 22 millió munkanélküli van, és az uniónak jelenleg ez az egyik legnagyobb problémája. Az Európai Bizottság nemrég beterjesztette 10 éves stratégiáját, melyhez az Európai Néppárt egy kiegészítést fogalmazott meg. Ebbe bekerült a magyar képviselő javaslata is. Eszerint a különböző társadalmi csoportok mellett javítani kell a különböző fogyatékossággal élők foglalkoztatását is - jelezte Kósa Ádám.

Fontos, hogy a munkáltató felismerje, hasznos lehet számára egy fogyatékkal élő alkalmazása – tette hozzá.

- Abban bízom, hogy a civil szervezetek bevonása mellett egy olyan rendszert lehet kialakítani, melyben az állami támogatások felhasználása hatékonyabban valósítható meg. Az Állami Számvevőszék 2009-ben ugyanis megállapította, hogy az állam dupla akkora összeget fordított a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, miközben feleannyi munkahelyet tudott létrehozni, mint korábban. Kósa Ádám szerint ezen a gyakorlaton változtatni kell.

Forrás: www.dunatv.hu
http://www.dunatv.hu/gazdasag/fogyatekkal_elok_foglalkoztatasa.html?query=K%C3%B3sa%20%C3%81d%C3%A1m

A munkaerőpiaci integráció valódi eszközeiről

Az Európai Bizottság a mai napon hozza nyilvánosságra az Európai Unió 2020 stratégiáját, amely a Lisszaboni Stratégiát kívánja felváltani az elkövetkezendő évtizedre. A stratégia előkészítése kapcsán Kósa Ádám az Európai Néppárt munkacsoporti ülésén arról beszélt, be kell látni az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű alkalmazásához a fogyatékos emberek társadalmi és munkaerőpiaci integrációján keresztül vezet az út. Ehhez elengedhetetlen a kis-és középvállalkozások támogatása, illetve terheinek csökkentése. dr. Kósa Ádám sajtóközleménye

A foglalkoztathatóság nem képzelhető el társadalmi befogadás, illetve akadálymentesítés nélkül és ezzel a fejlődés alapjait nevezzük meg – állapította meg Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő, aki hangsúlyozta mind az idősebb, mind a fogyatékos emberek inaktivitásának elkerülésére több, nagyszerű tagállami példa is van, így például a célzott vállalati stratégiák az idősek továbbfoglalkoztatására (képzés, mediátori, fejlesztési, stb. tevékenységek ), beleértve a civil szervezetekben folytatott karrierek támogatását. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja ugyanakkor úgy látja, a kis- és középvállalkozások támogatása továbbra is elemi része a fejlődésnek, hiszen az újonnan létrejött és az utóbbi időben veszélybe került munkahelyek 80 százalékát ezek a vállalkozások adják.

Kizárólag az egyén támogatása és megerősítése vezethet ahhoz – mondta Kósa –, hogy a tudás révén történő értékteremtés, az emberek lehetőségeinek növelése, valamint a versenyképesebb, rugalmasabb gazdaság megteremtése valósággá váljon. A fogyatékosügy integrálását az EU 2020 stratégiába támogatja az Európai Néppárt.

Háttér adatok:
Az eredeti Lisszaboni Stratégia 2000-ben indult a globalizáció és az idősödő társadalom jelentette kihívásokra adandó válaszként. Az Európai Tanács a következőképpen határozta meg a stratégia célkitűzését: az Európai Uniót a „világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni 2010-re, mely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahelyet, szorosabb társadalmi összetartást, valamint a környezet tiszteletben tartását biztosítva”.

A gazdasági válság mély és tartós nyomokat hagyott Európa gazdaságain. 2009-ben a GDP 4%-kal csökkent. A munkanélküliség 10%-hoz közelít. Az államháztartások kiürültek: a hiány mára elérte a GDP 7%-át, az adósság mértéke pedig 20 százalékponttal nőtt az elmúlt két évben – mindezzel 20 év konszolidációs munkája veszett kárba.
 

Pazarol az állam

Hazánkban 600 ezer – 1 millió ember él fogyatékkal, elhelyezkedési esélyeik egyre kisebbek. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya mindössze fele, harmada a nyugat-európai átlagnak, pedig segítésük – a Fidesz szerint, sokszor csak hozzáállás kérdése.

A párt népjóléti kabinetjének vezetője úgy látja: bár a kormány csaknem 1 millió forintra emelte a munkaadók által fizetendő rehabilitációs járulék összegét, a jelenlegi szabályozás nem szolgálja a kitűzött célokat. Mint Soltész Miklós fogalmazott: „Összesen 10 milliárdot tüntettek el erről a területről, aminek a következménye az, hogy kürölbelül 10 ezer ember ember veszítheti el a munkáját az elkövetkezendő hónapokban, illetve hát ebben az évben.” A fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek ellátása a segélyezésre épül, ezt kell munka- és foglalkoztatás-központúvá tenni azok esetében, akiknek rehabilitációja eredményes lehet – vallja a Fidesz. Szalay Ferenc, a párt országgyűlési képviselő-jelöltje szerint: „Sokkal, de sokkal többet kéne ezzel a problémakörrel foglalkozni. Addig, ameddig kormányzati szintről elvonások jelentkeznek az ő foglalkoztatási kérdéseikben, az ő munkahelyeik megteremtése kapcsán, addig ez elég nehéz, ezért úgy gondoljuk, hogy tavasszal ebben a kérdésben is mélyreható változások kellenek, hogy bekövetkezzenek.”

Kósa Ádám, az Európai Parlament első hallássérült képviselője úgy látja, pazarol az állam, hiszen 7 év alatt duplájára emelték a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatását, mégis a felére csökkent a munkahelyek száma.


forrás: www.szolnoktv.hu
 

A munkanélküliség továbbra is aggasztja az európaiakat

Az európaiak többsége szerint a gazdasági válság még nem érte el csúcspontját – derül ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. A megkérdezettek ötöde a krízis kezelésére leginkább az Európai Uniót tartja alkalmasnak.
 

Beismerés: elhibázott foglalkoztatás

A kormányzat egyik kiemelt céljának nevezte a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának javítását Herczog László szociális és munkaügyi miniszter Pécsett.
Őry Csaba és Kósa Ádám európai parlamenti képviselők ennek kapcsán hívják fel a figyelmet arra, hogy a célkitűzés önmagában kevés.

2009. november 17.

A kormányzati szándék nagyon nemes és helyes, azonban a lassan 8. éve regnáló szocialista kormányzat teljesítményéről az Állami Számvevőszék Kutató Intézete 2009 októberében publikált tanulmányában a megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának vizsgálata során megállapította, hogy az elmúlt évek változtatásai ellenére még mindig nem ösztönzik eléggé a munkáltatókat.

A magyar államháztartás 2008-ban 631 milliárd forintot fordított az aktív korú rokkantak nyugdíjára, míg az egészségkárosodott személyek járadékára további 94 milliárd forintot fordított. Ez az ÁSZ kutatóinak becslése alapján azt jelenti, hogy a munkából kiesett emberekből ha csak minden második dolgozott volna, akkor a magyar GDP egyenesen 10%-kal nőtt volna az elmúlt években!

A foglalkoztatásért nagymértékben felelős Munkaerőpiaci Alap kapcsán pedig megállapították, hogy 7 évvel ezelőtt 1,55 milliárd forintot fordítottak rehabilitációs munkahely-teremtésre úgy, hogy 1293 új munkahely, 797 megőrzött munkahely és így összesen 2090 támogatott munkahely jött létre. Tavaly, a második Gyurcsány-kormány regnálása idején ugyanez az állami alap közel kétszeres forrással, azaz 2,97 milliárd forintból összesen 1835 támogatott munkahelyet hozott létre, 13%-kal kevesebbet, mint 2002-ben.

Így az, hogy a kormányzat ma, egyik kiemelt céljának nevezi a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának javítását, beismerésnek alkalmas, felelős fejlesztéspolitikai tervezéshez és programhoz azonban kevés.

Alap forráscikk:

http://www.mno.hu/portal/676965#

Legyen a társadalmi munkának becsülete!

A kétezertizenegyes önkéntesség évére készül az Európai Unió, és dr. Kósa Ádám bizottsági módosító javaslata szerint jobb, ha mi is így teszünk. Az európai parlamenti képviselő szerint a valódi karrier szerves része kell, hogy legyen a társadalmi munka, amely többek között a hazánkban tevékenykedő civil szervezetek alacsony elismertségét is javítja. 

2009. november 5.

Az Európai Parlament Szociális és Foglalkoztatási Bizottságának mai ülésén a képviselők egyetértettek abban, hogy az önkéntes munkának elismert, és a munkaerőpiacon jutalmazott tevékenységgé kell vállnia, különösen a közszférában, ahol az emberek hétköznapjairól döntenek, vagy nyújtanak közvetlenül igénybevehető szolgáltatásokat.