dr. Kósa Ádám

Pazarol az állam

Hazánkban 600 ezer – 1 millió ember él fogyatékkal, elhelyezkedési esélyeik egyre kisebbek. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya mindössze fele, harmada a nyugat-európai átlagnak, pedig segítésük – a Fidesz szerint, sokszor csak hozzáállás kérdése.

A párt népjóléti kabinetjének vezetője úgy látja: bár a kormány csaknem 1 millió forintra emelte a munkaadók által fizetendő rehabilitációs járulék összegét, a jelenlegi szabályozás nem szolgálja a kitűzött célokat. Mint Soltész Miklós fogalmazott: „Összesen 10 milliárdot tüntettek el erről a területről, aminek a következménye az, hogy kürölbelül 10 ezer ember ember veszítheti el a munkáját az elkövetkezendő hónapokban, illetve hát ebben az évben.” A fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek ellátása a segélyezésre épül, ezt kell munka- és foglalkoztatás-központúvá tenni azok esetében, akiknek rehabilitációja eredményes lehet – vallja a Fidesz. Szalay Ferenc, a párt országgyűlési képviselő-jelöltje szerint: „Sokkal, de sokkal többet kéne ezzel a problémakörrel foglalkozni. Addig, ameddig kormányzati szintről elvonások jelentkeznek az ő foglalkoztatási kérdéseikben, az ő munkahelyeik megteremtése kapcsán, addig ez elég nehéz, ezért úgy gondoljuk, hogy tavasszal ebben a kérdésben is mélyreható változások kellenek, hogy bekövetkezzenek.”

Kósa Ádám, az Európai Parlament első hallássérült képviselője úgy látja, pazarol az állam, hiszen 7 év alatt duplájára emelték a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatását, mégis a felére csökkent a munkahelyek száma.


forrás: www.szolnoktv.hu
 

Szlovénia törvénybe iktatja a fogyatékos emberek jogait

Hamarosan Szlovénia is elfogadhatja a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről szóló törvényt, miután januárban lezajlott a jogszabály társadalmi vitája.

A törvény foglalkozik egyebek mellett azzal, hogy senkit nem lehet fogyatékossága miatt diszkriminálni és, hogy miként kell egyenlő esélyeket teremteni az élet különböző területein. A személyes adatok védelméről, de a büntetőeljárások során felmerülő kérdésekről is szó esik.
A diszkriminációmentesség tárgykörében a törvény az alábbi eseteket kezeli:
- a hivatali ügyintézések
- a vak emberekkel történő kommunikáció
- a közintézmények látogatása
- a tájékoztatási kötelezettség és megkülönböztető jelzések használata
- az oktatáshoz, az egészséghez, az információhoz, a kulturális javakhoz és a tömegközlekedéshez való hozzáférés joga

A törvény kiemelkedő jelentősége, hogy megfogalmazza, a fogyatékossággal élő emberek társadalmi beilleszkedését segítő eszközökhöz való jogot, ami garantált pénzbeli támogatást jelent.
A mozgáskorlátozott emberek számára például lehetővé válik, hogy hat évente támogatáshoz jussanak annak érdekében, hogy elavult kerekes székeiket felújítsák és így képessé váljanak az önálló közlekedésre.
A siket és nagyothalló emberek számára telefonközpontot hoznak létre, hogy a közintézményekkel kapcsolatot tudjanak fenntartani, és megkapják a szükséges vagy kívánt információkat.

A törvény létrejöttét szinte minden fogyatékosügyi szervezet üdvözli, ugyanakkor például egy ljubljanai szervezett (YHD-Association for Theory and Culture of Handicap) a jogszabálytervezet kidolgozatlanságát bírálta. Szerintük ugyanis az nem terjed ki az élet minden területére, nem kezeli péládul a jelnyelvi tolmácsok, az értelmileg akadályozott emberek segítőinek helyzetét.
 
Forrás: www.enil.hu
 

Slovenia - adopting the Law on Alignment of Opportunities for Persons with Disabilities

Slovenia is in the process of adopting the Law on Alignment of Opportunities for Persons with Disabilities. The deadline for public debate and suggestions expired in January 2010.

The Law covers the following areas:

- Prohibition of discrimination on grounds of disability;

- Measures to equalize opportunities for persons with disabilities, setting grounds for their responsibilities and obligations;

- Procedures in disputing cases of discrimination based on disability;

- Database management and data protection;

- Penal provisions.

Levél az Egészségügyi Minisztériumnak

Terjed a szakmaiatlan hallókészülék kiszolgálás az országban miután rendezetlen a törvényi szabályozás. Gyógyszertárak, optikák sarkában kialakított, társalgókban „berendezett” helyiségekben fogadják a siket és nagyothalló ügyfeleket, ami akár káros következményekkel is járhat. Kósa Ádám ezért írásban fordult az Egészségügyi Minisztérium illetékes szakállamtitkárságához.

A néppárti európai parlamenti képviselő többek között azt kifogásolja, hogy a hallókészüléket forgalmazó szaküzlet számára nincsenek meghatározva a tárgyi és személyi feltételek, ezért a páciensek fogadása olyan körülmények között zajlik, ami megkérdőjelezi a szakmaiságot is.
„Szükséges előírás kellene, hogy legyen a páciensek külön helyiségben történő vizsgálata, illetve a hallókészülék illesztése, és az illesztés eredményességének ellenőrzése, valamint a szociális helységek megléte. Ezt azonban a jeleneg előírt 20 négyzetméteren korrekt módon biztosítani fizikai képtelenség” – fogalmazott Kósa Ádám.

Változó ujjlenyomat akadályozza az utazást

Gondot okoz az utazásban az ideiglenes útlevél azoknak, akik nem kaphatnak több évre szóló okmányt, mert az ujjnyomatuk betegség, fogyatékosság vagy a munkájuk miatt rögzíthetetlen.

Csupán egy évig érvényes, tehát ideiglenes útlevelet kaphatnak azok, akiknek az ujjnyomatát valamilyen betegség vagy fogyatékosság miatt nem lehet rögzíteni - írja a Népszabadság.

Ez bizonyos munkakörökben, valamint a beteg, illetve fogyatékkal élő személyek számára is hátrányos megkülönböztetést jelent. Egyes betegségek ugyanis az ujj bőrfodorszálait is károsíthatják és bizonyos szakmáknál a kéz a szokásosnál lényegesen nagyobb igénybevételnek lehet kitéve. Például egy kőműves vagy egy vegyész ujjai könnyen megsérülhetnek.

Brüsszelben már dolgoznak a jogszabály módosításán, de még várni kell arra, hogy a fogyatékkal élők is teljes értékű úti okmányt kapjanak.

Forrás: Népszabadság

Tömegintézményekben zsúfolódó fogyatékos emberek

Az Országgyűlés 12 éve azt a kötelezettséget iktatta törvénybe, hogy 2010. január 1-ig lebontja a fogyatékos embereket elzáró nagy létszámú tömegintézményeket, és a felhasználók számára emberléptékű lakhatási szolgáltatásokat alakít ki. 12 év alatt a kormányok azonban a reformhoz szükséges stratégiaalkotási munkálatokat sem végezték el. Ma ugyanannyi fogyatékos ember zsúfolódik össze az intézményekben, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A határidő lejárása miatt a Kormány az esélyegyenlőségi törvény és a szociális törvény  módosítását javasolja  az országgyűlésnek.

Módosító javaslat az egye szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvényköny hatálybalépésével összefügg ő módosításáról szóló T/11310. számú törvényjavaslathoz→

A Társaság a Szabadszágjogokért jogvédő szervezet álláspontja szerint a javaslat az abban található egyes pozitív elemek ellenére is súlyos aggályokat vet fel. Egyfelől a javaslat elismeri a tömegintézményekben uralkodó embertelen állapotokat, igyekszik megállítani az intézmények további növekedését, de nem kötelezné hazánkat arra, hogy minden ilyen intézményt szüntessen meg. Továbbá olyan adminisztratív kiskaput hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy az átalakításban ellenérdekelt fenntartók továbbra is tömegméretű intézményekben tartsák a fogyatékos állampolgárokat, és legalizálják a jelenleg törvényellenesen magas létszámokat és a sokszor embertelen zsúfoltságot.

A TASZ azt javasolja a Kormánynak, hogy módosítsa az indítványt, és olyan javaslatot terjesszen az Országgyűlés elé, amely a bentlakásos intézmények reformjával kapcsolatban egyértelmű helyzetet teremt. Olyan jogalkotói munkára van szükség, amely érdemben tesz a fogyatékos személyek emberi jogainak tiszteletben tartása és minden, a fogyatékos embereket elzáró nagy létszámú intézmény megszüntetése, és egy a maihoz képest korszerűbb szolgáltatási rendszer kiépítése érdekében - hangsúlyozza a TASZ.

Forrás: Jogi Fórum / TASZ

Május 1-től megszűnhet az értelmi fogyatékossággal élők jogfosztottsága - ÉFOÉSZ a cselekvőképesség új szabályairól

2010. február 15-én az Országgyűlés ismételten elfogadta az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséhez és végrehajtásához szükséges törvényeket. Ez azt is jelenti, hogy 2010. május 1-től a gondnokoknak, gyámhatóságoknak és a bíróságoknak a megváltozott cselekvőképességi szabályoknak megfelelően kell eljárniuk.

Bevezetésre kerül a támogatott döntéshozatal jogintézménye, amely az önálló döntéshozásban akadályozott személyek számára - cselekvőképességük korlátozása nélkül – biztosít lehetőséget személyi támogatás igénybevételére. A támogató személy jelen lehet minden olyan élethelyzetben (pl. hivatalos ügyek intézésekor), ahol a támogatott személynek tanácsra, a különböző dokumentumok tartalmának megértésére, értelmezés megkönnyítésére van szüksége.

Az új szabályok a cselekvőképesség általános korlátozásának megszűntetésével és az árnyaltabbá váló cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési szabályokkal a célirányos segítségnyújtás biztosítására helyezik a hangsúlyt. Csak azokon a területeken kötik a gondnok jóváhagyásához a döntéseket, amelyeken azt az érintett személy érdekei feltétlenül megkívánják. A bíróságoknak alaposabban, több szakértő igénybevételével kell megvizsgálnia a fogyatékos személy képességeit, életviszonyait. Értékelnie kell továbbá, hogy a fogyatékos ember közvetlen környezetében fellelhető segítségnyújtási formák igénybevétele nem teszi-e elkerülhetővé a jogkorlátozást.

Magyarországon ma világviszonylatban is jelentős számú - egyes források szerint mintegy 45.000 - személy él cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt.

A kizáró gondnokság számukra azt jelenti, hogy sorsukról - véleményüket akár figyelmen kívül hagyva, a feladatok megoldásához szükséges képességek kifejlesztésének lehetőségét megtagadva – mások dönthetnek.

Az új Polgári Törvénykönyv megszünteti a kizáró gondnokság alá helyezés lehetőségét, de nem hagyja segítség nélkül a súlyos állapotú, kommunikációképtelen személyeket és családjaikat. A kiszolgáltatottság mértékét csökkentő, erős garanciális elemeket tartalmazó intézkedésekkel biztosítja a szükséges támogatás igénybevételének lehetőségét.

A nemzetközi fogyatékosügyi közösség által üdvözölt szabályok, a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel is összhangban lévő intézkedésekkel segíti, hogy a fogyatékossággal élő embereknek is lehetősége legyen úgy élni, mint bárki másnak.

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége és helyi szervezetei kiadványokkal, tájékoztatató fórumok szervezésével segíti az értelmi fogyatékos emberek, családtagjaik és az őket segítő szakemberek információhoz jutását. Az EFOESZ programjairól érdeklődhet az efoesz@efoesz.hu e-mail címen vagy tájékozódhat a www.efoesz.hu honlapon.

Forrás: Jogi Fórum / ÉFOÉSZ

Megállapodási tárgyalások a fogyatékos emberekért

Kedvezményekre számíthat a jövőben az a fogyatékossággal élő ember, akinek hivatalos okiratra van szüksége – ennek kidolgozásáról tárgyalt dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és dr. Parti Tamás a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke valamint dr. Kósa Ádám szerdán, Budapesten.

Kötelező kedvezmény illetné meg a fogyatékossággal élő embereket a tervek szerint, miután sok esetben kerülnek anyagi és jogi hátrányba, mert a közjegyzői irodák fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése nem megoldott – került szóba dr. Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő dr. Tóth Ádám és dr. Parti Tamás a témában tartott megbeszélésén.
Előfordul, hogy egy mozgássérült ügyfél lakására kell kimennünk a hagyatéki eljárás lefolytatása végett, mert a közjegyzői iroda alkalmatlan arra, hogy valaki kerekesszékkel bejusson – említette példaként a MOKK elnöke.
Ebből kifolyólag gyakori probléma a fogyatékos emberek számára a közjegyző kiszállásának díja, amit akkor is meg kell fizetniük, ha önhibájukon kívül nem tudják felkeresni az irodát. De akadnak olyan esetek is, melyekben a gyengénlátó ügyfélnek van szüksége speciális körülményekre ahhoz, hogy a hivatalos okirat elkészüljön.
A helyzet megoldása végett dr. Tóth Ádám a kedvezményes díjak bevezetését, és közel ezer munkatársuk továbbképzését javasolta, mely így a mozgássérült, siket, nagyothalló, értelmi fogyatékos, vak és gyengénlátó, valamint az autizmussal élő ügyfeleknek könnyítené a hivatalos eljárást.
Kósa Ádám üdvözölte a MOKK nyitottságát, és kiemelte az érzékenyítő tréningek fontosságát, melyek során a közjegyzői apparátusban dolgozók saját tapasztalatot szerezhetnének fogyatékos embertársaikról, és oldódhatna a nem ismeretből fakadó feszültség. „A megállapodás létrejöttével a közjegyzői eljárásokban érvényesülhetnek azok a jogok, melyeket a magyar állam a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény ratifikálásával ismert el papíron, de a gyakorlatban eddig nem tükröződtek” – fogalmazott Kósa, akinek közreműködésével a közeljövőben felmérik a különböző fogyatékossági csoportoknál jelentkező problémákat és azok lehetséges megoldását a szóban forgó területen.
A kidolgozott megállapodás várhatóan az elkövetkezendő fél évben elkészül, míg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a fogyatékosüggyel foglalkozó Kósa Ádámot hosszú távú együttműködési szándékáról is biztosította.
 
 

Szocialisták a fogyatékos emberek ellen

A szocialisták elmúlt nyolc éve csak kudarcként jellemezhető. A fogyatékos emberek ahelyett, hogy támogatást kaptak volna, mindenhol megvonást szenvedtek el - hangzott el Soltész Miklós és Kósa Ádám sajtótájékoztatóján.

2005 óta folyamatosan csökken azon intézmények normatív támogatása, ahol fogyatékossággal élőkkel foglalkoznak. 2005-ben még 820.600 forint volt a támogatása ezen bentlakásos intézményekben élőknek, 2010-ben ez az összeg 710.650 forintra csökkent. 30 százalékos csökkentést szenvedtek el azon fogyatékos szervezetek is, akik kiállnak a fogyatékos emberekért, és sokszor vállalnak át állami feladatot - sorolta Soltész Miklós.

A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a 28.500 forintos öregségi nyugdíjminimum értékét harmadik éve nem emelik a szocialisták, aminek kihatása van az ápolási díjra és fogyatékossági támogatásra is.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője leszögezte: a szocialisták elmúlt nyolc éve csak kudarcként jellemezhető. A fogyatékos emberek ahelyett, hogy támogatást kaptak volna, mindenhol megvonást szenvedtek el.

A megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos emberek foglalkoztatását támogatni kell. Amíg az általuk előállított termékek nem kapnak támogatást, amíg például a minisztériumok nem az őket foglalkoztató cégektől vásárolnak irodaszereket, addig ezek a cégek tönkremennek, a megváltozott munkaképességű dolgozókat pedig elbocsátják - fejtette ki a kereszténydemokrata képviselő. Soltész Miklós azt is elmondta, ha a Fidesz-KDNP kormányra kerül, a fogyatékkal élőket segítő szervezetek vissza fogják kapni azt a támogatási mértéket, amelyet 2009-ben megkaptak.
 Kósa Ádám aláhúzta: az elmúlt nyolc év csalódást jelentett a fogyatékosoknak. Az akadálymentesítés határidejét folyamatosan elhalasztották. Példaként említette, hogy 2010. december 31-ig kellene akadálymentesíteni a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ám jól látható, hogy a hátralevő egy év alatt képtelenség bármilyen eredményt elérni ezen a téren.

A fideszes európai parlamenti képviselő a foglalkoztatás kapcsán elmondta, hogy az unióban a fogyatékossággal élő emberek negyven százaléka munkalehetőséghez jut, míg hazánkban ez az arány tíz százalék. Felhívta a figyelmet, hogy a 2010-es költségvetésben 10 milliárd forintot vontak el a foglalkoztatás területéről.

Az elmúlt nyolc évet jól szemlélteti, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályán nem dolgozik fogyatékkal élő személy - jegyezte meg.

(fidesz.hu)

A fogyatékosság ügye a közszolgálati médiában

2010. február 9-én lezajlott A fogyatékosság ügye a közszolgálati médiában szakmai tanácskozás. A fórumon részt vett többek között a Magyar Televízió, a Duna Televízió, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, az Országos Rádió és Televízió Testület, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, valamint a Helyi Rádiók Országos Egyesülete.

Bevezetőjében Liling Tamás, a Nonprofit Média Központ Alapítvány ügyvezetője felidézte a 2009 decemberében a Magyar Rádió elnökéhez intézett nyílt levelet, melyet 141 magánszemély és 60 szervezet írt alá. A nyílt levél az Élhető világ c. műsorrovat megszüntetése kapcsán a Magyar Rádiónak a fogyatékosság ügyének megjelenítésével kapcsolatos elképzeléseire, terveire kérdezett rá. A szakmai fórum résztvevői elolvashatták a tanácskozáson magát sajnos nem képviseltető Magyar Rádió elnöke, dr. Such György levelét, melyben a BBC gyakorlatára hivatkozva a fogyatékosság és a fogyatékossággal élő emberek integrált megjelenítése mellett foglalt állást.

Dr. Gubucz Ágnes, az MTV ombudsmanja részletesen ismertette a vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint néhány, az MTV által is elfogadott alapelvet: műsorokat a fogyatékossággal élő emberekről nekik is kell készíteni, kiemelt cél az integráció fokozása, valamint a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának biztosítása. Az ombudsman kitért az MTV konkrét gyakorlatára is. Eszerint szakmai (szegregált vagy koncentrált) műsort sugároz - Sorstársak -, de emellett a reggeli, illetve délutáni stúdióműsorok integráltan is foglalkoznak a fogyatékossággal élő embereket érintő témákkal. Kiemelte, hogy az MTV az átlagot tekintve teljesíti a napi két óra feliratozott műsor közvetítésének követelményét, ugyanakkor hiányos és fejlesztendő területként említette a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását a Magyar Televízióban.

Nyuli Tamás, a Duna Telvízió elnökségi irodavezetője Magyarországon egyedülállónak nevezte a Duna TV feliratozási gyakorlatát. 2008 novembere óta a Duna Tv több mint 80 000 perc műsoridőt feliratozott, kezdetben filmeket és sorozatokat, később napi hírműsorokat és háttérműsorokat is. A hanganyagok begépelését az utóbbiak esetében vak munkatársak végzik. A Duna TV képviselője hangsúlyozta a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével fenntartott együttműködést, valamint a Felelet az életnek c. adás magas szakmai színvonalát.

Az Állampolgári Jogok Országggyűlési Biztosa Hivatalát képviselő dr. Borza Beáta főosztályvezető elmondta, hogy az elmúlt év folyamán az ombudsmani hivatal kiemelt projektben foglalkozott a fogyatékossággal élő emberek helyzetével. A főosztályvezető szerint valóban szükséges egyfajta struktúraváltás a közszolgálati médiumok műsorpolitikájában, ami biztosítja az integrált műsorok felé való elmozdulást. Véleménye szerint azonban ennek az útnak egyelőre az elején vagyunk, s amíg a pozitív diszkrimináció nem válik evidenciává a hazai társadalom valamennyi rétege számára, addig nem szabad csökkenteni a kommunikációt és az együttműködést, illetve a megértést segítő felületeket.

Dr. Timár János, az Országos Rádió és Televízió Testület tagja felszólalásában kiemelte a közmédiumok közműsorszolgáltatási szabályzatainak jelentőségét, illetve az ezek összehangolásából adódó lehetséges előnyöket. Kiemelte az ORTT szerepét egy viszonylag egységes rendszer biztosításában, ezen a területen azonban még számos tennivaló akad. Ugyancsak felhívta a figyelmet a közmédiumok mellett működő kuratóriumok szerepének, valamint a létező jogszabályi előírások betartatásának fontosságára. Timár János beszámolt arról, hogy az ORTT kiemelt figyelmet kíván szentelni a fogyatékossággal élő emberek ügyének, ezért saját szervezetén belül megtette a szükséges lépéseket a téma rendszeres és szervezett napirenden tartása érdekében.

dr. Hegedüs Lajos, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa elnöke szerint elsősorban nem jogszabályok érvényesülésének kikényszerítéséről, hanem társadalmi szemléletváltásról kellene beszélni. Kiemelte, hogy Magyarországon a lakosság mintegy 10%-a közvetlenül, 20-25%-a pedig közvetve, családtagként érintett a fogyatékosság kérdése által. Dr. Hegedüs Lajos szerint a réteg-, illetve integrált műsorok nem egymást kizáró elemei a közszolgálati médiának, s a rétegműsorok megtartása, illetve erősítése mellett számos érv sorakoztatható fel.

A Helyi Rádiók Országos Egyesülete nevében Virágh Ildikó (Vörösmarty Rádió, Székesfehérvár) fejtette ki a közösségi médiumok és a fogyatékossággal élő emberek szervezetei közti kommunikáció, illetve a lokális tájékoztatás jelentőségét.
A szakmai tanácskozáson jelen volt a Parlament Szociális, ifjúsági és családügyi bizottságának elnöke, Vidorné dr. Szabó Györgyi, illetve alelnöke Soltész Miklós is. Mindkét politikus hangsúlyozta a téma fontosságát, illetve a szegregált műsorok és a társadalmi szemléletváltás jelentőségét. A fórum hozzászólói egyetértettek abban, hogy a fogyatékosság ügyének jelenlegi hazai helyzete nem engedi a szegregált (koncentrált) műsorok feladását. Ehhez hosszú út vezet, melyen a magyar társadalom épp csak elindult. A fórum résztvevői kiemelték a fogyatékos emberek alkalmazására irányuló jelentős igényt, illetve ennek szimbolikus és anyagi jelentőségét. Ugyancsak szó esett a digitális technológiák adta lehetőségek kiaknázása, a médiatörvény ügyének előrevitele, a hallgatói visszacsatolások fokozott monitorozása és figyelembe vétele, a fogyatékos üggyel foglalkozó műsorok adásideje és a kuratóriumok szerepének jelentőségéről, valamint a hazai szakújságíró képzés mennyiségi és minőségi mutatóinak nagymértékű javítására irányuló igényekről.
A fórum résztvevői kifejezték az együttgondolkodásra és a közös szakmai munka folytatására irányuló szándékukat, így a közeljövőben létrejön az az egyeztető fórum, illetve műhelymunka-csoport, mely a fogyatékosság ügyének a közszolgálati médiumokban való előrevitelét tűzi ki célként.

Forrás: www.betegszoba.hu

MEP Ádám Kósa speaks to Independent Living News!

Hungarian lawyer, Ádám Kósa, is the first deaf person and sign language user to be elected to the European Parliament. On top of this success in June 2009, he has also recently been nominated as President of the European Parliament's Disability Intergroup. The re-established Intergroup was launched with a New Year's Cocktail in Brussels on the 27th of January. At the launch, the Intergroup also presented the Disability Pact for 2011 - 2021, proposed by the European Disability Forum (EDF). MEP Ádám Kósa has answered the following questions for readers of Independent Living News!

What made you decide to pursue politics?

In January 2009, the Hungarian EPP- ED Group asked me if I would accept to be a candidate to the European Parliament or not. After a short pondering, I decided that this opportunity could not be missed in the name of the Hungarian community of disabled persons. But apart from this, my only aim has always been to represent disabled people (and of course, the deaf community) according to my best knowledge.

What has been the biggest challenge for you as a deaf person in your career?

To finish university!

How did it feel to be the first person to address the European Parliament in sign language?

It was great and as it was historical in its own way, it made me think over my life.

European 112 Day celebrated all over Europe

11th February 2010 marks the second edition of the European 112 Day. The emergency number 112 is common to all 27 countries of the European Union and is used to contact emergency services free of charge. MEP Adam Kósa also attracts attention to the service of the association.

While the surveys have shown that more than 9 out of 10 Europeans are positive towards the creation and existence of this life saving number, still 3 out of 4 are unaware of these 3 digits that could save their lives when in need of reaching the police, ambulance or fire services. Therefore, events to promote the knowledge and good use of 112 are organised today in several European cities from Portugal to Finland and from Belgium to Bulgaria.

The European Parliament has been launching a series of initiatives* to disseminate the information during the last months and is also celebrating the European 112 Day. “Having access to the European Emergency Number 112 is every European citizen’s right; informing about this right is my role as Member of the European Parliament who was elected to represent the voice and work for the best interest of citizens”, commented Adam Kosa, Member of the European Parliament and President of the Disability Intergroup.

Additionally, a three-year project named REACH112, partially funded by the European Commission, is running in five countries. It will deploy a new text/voice/video communication solution to allow thousands of people to communicate in video, voice and text simultaneously, with special focus on disabled people.  The project will also offer access to relay services to help connect users with different abilities to others and will also provide access to the emergency services. "The REACH 112 project initiative will provide modes of communication to find a way to communicate in each situation, may it be with a live real-time text conversation, with sign language, with lip reading, with voice or with any simultaneous combination of these modes. This will also be a major step ahead for persons with disabilities in the equality to access emergency services in a society designed for all", he added.
“Please remember to teach 112 to your children: 112 is 1 mouth, 1 nose and 2 eyes!”, he concluded.

 

Új lehetőség a fogyatékos emberek életkörülményeinek javítására

Elmozdult holtpontjáról az európai uniós szabályozás, mely eddig gúzsba kötötte a fogyatékossággal élő embereket ellátó nagy állami intézmények ésszerű átalakítását. Az Európai Parlament február 9-én tárgyalta az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló (1080/2006/EK) rendelet szabályainak, a marginalizált közösségeket segítő, lakáscélú intézkedések támogathatóságával kapcsolatos módosítását.

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő a tegnap késő esti vitához fűzött hozzászólásában reményét fejezte ki, hogy a kérdéses rendelet módosítása új irányú fejlesztéseket indíthat meg. Véleménye szerint üdvözölendő, hogy mindezt az Európai Bizottság, és az Európai Tanács is támogatja.

A néppárti politikus felhívta a figyelmet, hogy a nagy állami intézményekben összezsúfolódott, nyomorgó értelmi és egyéb sérültek számára végre elérkezhet az idő, hogy javuljanak életkörülményeik. A képviselő véleménye szerint megvan az esély arra, hogy az ódon, fűthetetlen, lepusztult állapotban lévő kastélyépületekből kisebb, családiasabb, emberibb közösségi épületekbe költözhetnek.  "A fogyatékos embereket érintő fejlesztések tekintetében a magyar kormányzat eddigi átláthatatlan és hiteltelen pénzügyi politikája mellett eddig a jogi szabályozás is hátrányos volt" - hangsúlyozta.

Kósa Ádám szerint, a szóban forgó rendelet módosítása után a magyarországi múlt századbeli, lerobbant kúriák és ma már lakóépületnek is fenntarthatatlan ingatlanok új funkcióval tölthetők meg. "A korábban megbukott kastély-programok helyett, melyek során több száz, akár több ezer ember maradt máig előnytelen helyzetben, néhány éves távlatban új tervek és új fejlesztések születhetnek" - fogalmazott a fideszes képviselő.

A politikus kiemelte, hogy a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteinek régi követelése, hogy például turisztikai, vidékfejlesztési　programok révén – és nem csak "szociális"　célzatú fejlesztésekre – támogatáshoz lehessen jutni úgy, hogy a régi, de hasznosítható épületeteket valóban értékes funkcióval tölthessék meg, értelmes, a gazdaság számára is hozzáadott értékű, integrált szemléletű fejlesztési célokkal.

A néppárti képviselő reményét fejezte ki, hogy egy új fejlesztési politikával azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekre az Európai Regionális Fejlesztési Alap rendeletének várható módosításával lehetőség nyílik, a mindenkori magyar kormány felelősen kihasználja majd. "Ebben a kérdésben is számítok az összefogásra" - jelentette ki a Kósa Ádám.
 

Újra munkában Európa

Az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának sajtóközleménye A Fidesz európai néppárti képviselői támogatták az Európai Bizottság kollégiumának mai, európai parlamenti jóváhagyását. Ezzel a megerősítéssel a második Barroso-bizottság hivatalosan is megkezdheti munkáját. Az Európai Parlament mai döntésével valamint a Lisszaboni Szerződés tavaly decemberi hatályba lépésével az Európai Unió egy új, aktív és dinamikus korszakába léphet.

Az intézményi viták lezárultak, Európa így minden erejével az európai polgárok valós problémáira kell, hogy koncentráljon. Vissza kell nyerni a polgárok bizalmát az európai szolidaritás erősítésével.

A fideszes európai parlamenti képviselők szerint a Bizottság legfontosabb feladata a munkahelyteremtés előmozdítása valamint a kis- és közepes vállalkozások hatékony támogatása kell, hogy legyen. Ezen célok megvalósítása, valamint gazdasági válságból való kilábalás és a globális kihívások kezelése érdekében, akárcsak Magyarországnak, Európának is egységes és erős vezetésre van szüksége.

A Fidesz Európai Néppárti Képviselőcsoportja üdvözli, hogy az elkövetkező, Európai Unió jövőbeni gazdasági arculatát meghatározó időszakban az Európai Néppárt vezető szerepet játszik. Mindhárom uniós csúcsintézmény, az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke is néppárti politikus. A második Barroso-bizottság 27 tagja közül 13 szintén európai jobbközép pártok delegáltja.

Tekintettel a jobbközép pártok vezető európai szerepére, a tavaszi országgyűlési választások után várhatóan felálló Fidesz-kormány révén különös lehetőség nyílik Magyarország számára uniós kapcsolatrendszerének erősítésében és a nemzeti érdekeinek eddiginél hatékonyabb védelmében.
 

Ma szavaznak a képviselők a Bizottságról

A biztosi kollégium bemutatásával és annak programjával kezdődik ma az Európai Parlament strasbourgi ülése. A képviselők délután szavaznak az új Bizottságról, melyben Magyarországot Andor László a foglalkoztatás- és szociális-ügyi biztos jelölt képviseli.

Ma délután kettő órakor szavaz az Európai Parlament az új Európai Bizottság megerősítéséről Starsbourgban. A Parlamentben a leadott szavazatok egyszerű többségére (50 százalék + 1 szavazatra) lesz szükség a Bizottság jóváhagyásához.

Jean Marinescu román néppárti képviselő egy február 3-i sajtóbeszélgetésen azt jósolta, hogy a második Barroso-bizottság az elnöknél is nagyobb többséggel fog majd átmenni a jövő heti parlamenti szavazáson. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy a nagy frakciók kívánságai teljesültek a Bizottság összetételével kapcsolatban, így nincs okuk rá, hogy elhúzzák a procedúrát.

José Manuel Barroso ma reggel mutatja be a biztosi kollégium tagjait és annak programját az Európai Parlament plenáris ülésén, és külön kitér a Parlamenttel a napokban megkötött intézményközi megállapodásra is. Az erről a megállapodásról szóló parlamenti határozat megszavazását követően a plenáris egy órára felfüggeszti ülését, hogy időt adjon a szavazás előtti konzultációkra a frakcióknak, mielőtt sor kerülne a Bizottság jóváhagyásáról tartandó voksolásra.

„A biztos jelöltek meghallgatása legszebb fényében mutatta meg az európai parlamenti demokráciát. A biztosi testületről tartandó parlamenti szavazással rendkívül fontos pillanathoz érkezünk” – jelentette ki múlt héten Jerzy Buzek, a Parlament elnöke.

BruxInfo Portál/ kosaadam.hu