25
02/2010
0

Szlovénia törvénybe iktatja a fogyatékos emberek jogait

Hamarosan Szlovénia is elfogadhatja a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről szóló törvényt, miután januárban lezajlott a jogszabály társadalmi vitája.

A törvény foglalkozik egyebek mellett azzal, hogy senkit nem lehet fogyatékossága miatt diszkriminálni és, hogy miként kell egyenlő esélyeket teremteni az élet különböző területein. A személyes adatok védelméről, de a büntetőeljárások során felmerülő kérdésekről is szó esik.
A diszkriminációmentesség tárgykörében a törvény az alábbi eseteket kezeli:
- a hivatali ügyintézések
- a vak emberekkel történő kommunikáció
- a közintézmények látogatása
- a tájékoztatási kötelezettség és megkülönböztető jelzések használata
- az oktatáshoz, az egészséghez, az információhoz, a kulturális javakhoz és a tömegközlekedéshez való hozzáférés joga

A törvény kiemelkedő jelentősége, hogy megfogalmazza, a fogyatékossággal élő emberek társadalmi beilleszkedését segítő eszközökhöz való jogot, ami garantált pénzbeli támogatást jelent.
A mozgáskorlátozott emberek számára például lehetővé válik, hogy hat évente támogatáshoz jussanak annak érdekében, hogy elavult kerekes székeiket felújítsák és így képessé váljanak az önálló közlekedésre.
A siket és nagyothalló emberek számára telefonközpontot hoznak létre, hogy a közintézményekkel kapcsolatot tudjanak fenntartani, és megkapják a szükséges vagy kívánt információkat.

A törvény létrejöttét szinte minden fogyatékosügyi szervezet üdvözli, ugyanakkor például egy ljubljanai szervezett (YHD-Association for Theory and Culture of Handicap) a jogszabálytervezet kidolgozatlanságát bírálta. Szerintük ugyanis az nem terjed ki az élet minden területére, nem kezeli péládul a jelnyelvi tolmácsok, az értelmileg akadályozott emberek segítőinek helyzetét.
 
Forrás: www.enil.hu
 

19
02/2010
0

Tömegintézményekben zsúfolódó fogyatékos emberek

Az Országgyűlés 12 éve azt a kötelezettséget iktatta törvénybe, hogy 2010. január 1-ig lebontja a fogyatékos embereket elzáró nagy létszámú tömegintézményeket, és a felhasználók számára emberléptékű lakhatási szolgáltatásokat alakít ki. 12 év alatt a kormányok azonban a reformhoz szükséges stratégiaalkotási munkálatokat sem végezték el. Ma ugyanannyi fogyatékos ember zsúfolódik össze az intézményekben, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A határidő lejárása miatt a Kormány az esélyegyenlőségi törvény és a szociális törvény  módosítását javasolja  az országgyűlésnek.

Módosító javaslat az egye szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvényköny hatálybalépésével összefügg ő módosításáról szóló T/11310. számú törvényjavaslathoz→

A Társaság a Szabadszágjogokért jogvédő szervezet álláspontja szerint a javaslat az abban található egyes pozitív elemek ellenére is súlyos aggályokat vet fel. Egyfelől a javaslat elismeri a tömegintézményekben uralkodó embertelen állapotokat, igyekszik megállítani az intézmények további növekedését, de nem kötelezné hazánkat arra, hogy minden ilyen intézményt szüntessen meg. Továbbá olyan adminisztratív kiskaput hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy az átalakításban ellenérdekelt fenntartók továbbra is tömegméretű intézményekben tartsák a fogyatékos állampolgárokat, és legalizálják a jelenleg törvényellenesen magas létszámokat és a sokszor embertelen zsúfoltságot.

A TASZ azt javasolja a Kormánynak, hogy módosítsa az indítványt, és olyan javaslatot terjesszen az Országgyűlés elé, amely a bentlakásos intézmények reformjával kapcsolatban egyértelmű helyzetet teremt. Olyan jogalkotói munkára van szükség, amely érdemben tesz a fogyatékos személyek emberi jogainak tiszteletben tartása és minden, a fogyatékos embereket elzáró nagy létszámú intézmény megszüntetése, és egy a maihoz képest korszerűbb szolgáltatási rendszer kiépítése érdekében - hangsúlyozza a TASZ.

Forrás: Jogi Fórum / TASZ

17
02/2010
0

Megállapodási tárgyalások a fogyatékos emberekért

Kedvezményekre számíthat a jövőben az a fogyatékossággal élő ember, akinek hivatalos okiratra van szüksége – ennek kidolgozásáról tárgyalt dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és dr. Parti Tamás a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke valamint dr. Kósa Ádám szerdán, Budapesten.

Kötelező kedvezmény illetné meg a fogyatékossággal élő embereket a tervek szerint, miután sok esetben kerülnek anyagi és jogi hátrányba, mert a közjegyzői irodák fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése nem megoldott – került szóba dr. Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő dr. Tóth Ádám és dr. Parti Tamás a témában tartott megbeszélésén.
Előfordul, hogy egy mozgássérült ügyfél lakására kell kimennünk a hagyatéki eljárás lefolytatása végett, mert a közjegyzői iroda alkalmatlan arra, hogy valaki kerekesszékkel bejusson – említette példaként a MOKK elnöke.
Ebből kifolyólag gyakori probléma a fogyatékos emberek számára a közjegyző kiszállásának díja, amit akkor is meg kell fizetniük, ha önhibájukon kívül nem tudják felkeresni az irodát. De akadnak olyan esetek is, melyekben a gyengénlátó ügyfélnek van szüksége speciális körülményekre ahhoz, hogy a hivatalos okirat elkészüljön.
A helyzet megoldása végett dr. Tóth Ádám a kedvezményes díjak bevezetését, és közel ezer munkatársuk továbbképzését javasolta, mely így a mozgássérült, siket, nagyothalló, értelmi fogyatékos, vak és gyengénlátó, valamint az autizmussal élő ügyfeleknek könnyítené a hivatalos eljárást.
Kósa Ádám üdvözölte a MOKK nyitottságát, és kiemelte az érzékenyítő tréningek fontosságát, melyek során a közjegyzői apparátusban dolgozók saját tapasztalatot szerezhetnének fogyatékos embertársaikról, és oldódhatna a nem ismeretből fakadó feszültség. „A megállapodás létrejöttével a közjegyzői eljárásokban érvényesülhetnek azok a jogok, melyeket a magyar állam a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény ratifikálásával ismert el papíron, de a gyakorlatban eddig nem tükröződtek” – fogalmazott Kósa, akinek közreműködésével a közeljövőben felmérik a különböző fogyatékossági csoportoknál jelentkező problémákat és azok lehetséges megoldását a szóban forgó területen.
A kidolgozott megállapodás várhatóan az elkövetkezendő fél évben elkészül, míg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a fogyatékosüggyel foglalkozó Kósa Ádámot hosszú távú együttműködési szándékáról is biztosította.
 
 

20
01/2010
0

Ébresztőt fújnak az üzleti világnak / Sounded the reveille for the business world

Az államnak meg kell védenie az emberi jogokat az üzleti világgal szemben, a vállalatoknak társadalmi felelősséget kell vállalniuk és a munkavállalók kezét nyugdíjba vonulásuk után sem szabad elengedni – mindez össztársadalmi érdek. Többek között ezekről esett szó a parlament szerdai ülésén, ahol a témában Kósa Ádám a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja is felszólalt.

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása volt az Európai Parlament szerdai plenáris ülésének egyik fő témája Strasbourgban. Az Európai Tanácshoz intézett kérdések órájában Harlem Désir francia képviselő felelevenítette, hogy 2007 márciusában az Európai Parlament annak a gyakorlatnak a bevezetését kérte, amely megkönnyíti a vállalatok által elkövetett visszaélések áldozatai számára a kártérítési keresetek európai bíróságokhoz történő benyújtását, kiterjeszti a vállalatvezetők azon felelősségét, hogy minimálisra csökkentsék vállalataik környezetre és emberi jogokra gyakorolt negatív hatását, valamint pontosan meghatározott beszámolási standardokat hoz létre nemzetközi szinten.
A Tanács korábban tett nyilatkozatában kiemelte ugyan az elmúlt két év eredményeit, ugyanakkor azt is sürgette, hogy egy olyan közös megállapodás keretei jöjjenek létre, amely kimondottan előírja az állam védelmi kötelezettségét, és biztosítja, hogy az üzleti világ tiszteletben tartsa az emberi jogokat, ellenkező esetben pedig szankcionálható legyen.
Kósa Ádám európai parlamenti képviselő a témához kapcsolódva kifejtette, véleménye szerint a vállalatok a nyugdíjas kollegák szaktudását még a civil szférában is hasznosítani tudnák, ahelyett, hogy sorsukra hagyják őket. Mivel Európa öregedő társadalom – mondta Kósa – fontos, hogy a vállaltok figyelmet fordítsanak nyugdíjba vonuló kollegáikra, hogy azok nyugdíjas éveikben is aktívak maradhassanak.
A Spanyol Elnökség tanácsi képviselője, Diego LÓPEZ GARRIDO a Kósa Ádám felvetését külön üdvözölte, utalva arra, hogy a kérdés a tavaly novemberben Stockholmban megrendezett konferencián is fontos volt. (E rendezvény kapcsán felszólította fel a Spanyol Elnökség az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy mutassanak példát a vállalatok társadalmi felelősségvállalása terén.)

Sounded the reveille for the business world

The state have to protect the human rights against buisness world, companies have to take an corporate social responsibility and we are not allowed to release the employees' hand after retiring – this is all social interest. Among other things these were mentioned ont he parliaments Wednesday seat where the memeber of the Committee on Employment and Social Affairs Adam Kósa had a speech.
One of the seeded topics of the parliamentary session on Wednesday was corporate social responsibility. In the Question Time for the Council french MEP Harlem Désir conjured it up, that the European Parliament asked the introduction of practice in March 2007 that facilitates handing for the victims to bring a lawsuit to European Courts about compensations. Extends the responsibility of the executives to stop their companies' negative effect on environment and human rights. And it  creates clearly defined standards on an international level.
The Council has made a declaration wherein the achievements of the last two years were mentioned, but also pressed that the framework of an common agreement should come into existance which prescribes the state’s defensive obligation and ensures that the business world have to respect the human rights, or can be sanctioned.
MEP Kósa Ádám said, the companies would be able to utilize their pensioner colleagues experience even in the civil sphere, instead of left their to their fate.
Since Europe is an aging society –said Kósa – it is important to the companies to take attention on retiring colleagues, so they will be able to stay active in their years left.
That is good for the economy and good for the people.

18
12/2009
0

"Pozitív intézkedésre van szükség" - az ombudsmani jelentés nyomában

Hová tűnik a statisztikából 5000 autista fiatal? Miért lesznek magántanulók és miért titkolják el állapotukat szüleik? Véget ért az egy évvel ezelőtt indított ombudsmani vizsgálat, amelyet a közel 70 beérkezett panasz mellett az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) és egy kutatás is segített. Összeállításunkban a kutatás eredményeit és a jelenlegi helyzetet mutatjuk be, kérdéseinkre Borza Beáta, az ombudsmani Vizsgálati Főosztály vezetője válaszolt. Írta: Bálint István (Közelkép Hírügynökség) 

Az állampolgári jogok biztosa, Szabó  Máté 2008-ban indította el a "Méltóképpen Másképpen" című programot, hogy a fogyatékossággal élő emberek alkotmányos jogait tüzetesen megvizsgálja, így az oktatás, az egészségügyi és a munkaerőpiac területén, míg az uniós parlamenti választások kapcsán a szavazás visszásságaira hívta fel a figyelmet (az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy  alkotmánymódosításra és a választási jogszabályok megváltoztatására van szükség).

Hiányos adatok - hová tűnik 5000 autista gyermek?

Az ombudsman 2009 elejétől vizsgálta (szoros együttműködésben az AOSZ vezetőivel valamint az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar dékánjával és a szakma elismert kutatóival), miként juthatnak az autista gyermekek a megfelelő nevelési-oktatási intézményekbe, milyen lehetőségei vannak a fiatal felnőtteknek a felsőfokú képzésben való részvételre. "Konkrét, egyedi megkeresés, panasz közel 70 darab érkezett, azonban egy-egy beadvány több kérdéskört, területet is érintett" - tudtuk meg Borza Beátától, a Vizsgálati Főosztály vezetőjétől. "A kérdések azonban majd minden levélben a diagnózis felállításának körülményeit, az azutáni sokk miatti kétségbeesést és a kiút keresését érintették az oktatási rendszerben."

Az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) felmérése alapján a magyar közoktatásban a 2007/2008-as tanévben közel 7000 autizmussal élő gyermeknek kellett volna megjelenni, ezzel szemben az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) statisztikája szerint mindössze 1276 gyermek jelent meg. További problémát okoz, hogy Magyarországon nincs autizmus szakos képzés. 2009-ben ugyan elindult egy autizmus felsőfokú szakirányú továbbképzés a gyógypedagógusok számára (a már említett Bárczy-n), ám ők is csak 2011-re fognak végezni. Az AOSZ véleménye szerint azonban ez nem helyettesíti az autizmus gyógypedagógus alapképzést. Bár az 1998. évi XXVI. törvény garantálja a fogyatékossági ágak esetében az alapképzések elindítását, ez az autizmus esetében még nem valósult meg.  

Jelenleg az oktatásból mintegy 5000 autista gyermek hiányzik. Ennek legfőbb oka az, hogy az autista tanulókat jelenleg csak azok az oktatási intézmények látják el, amelyek alapító okiratában szerepel az autista gyermekek oktatása, a többi intézmény egyszerűen elutasítja őket. A szülőknek nem sok választása marad: vagy veszik a fáradságot és újabb intézményeket keresnek fel, vagy pedig magántanulóként taníttatják gyermeküket. A legtöbb szülő az utóbbi megoldást választja, amiben közrejátszik, hogy egyrészt nincsen hozzáférhető jegyzék a megfelelő iskolákról, másrészt az iskolák gyakran ajánlják a magántanulói státuszt, mivel ilyenkor csak heti tíz óra leadására kötelesek. A másik lehetséges ok, amiért a gyermekeket nem lehet fellelni a statisztikákban, az, hogy a szülők gyakran más diagnózist iratnak a szakvéleményre, vagy csak egyszerűen eltitkolják, hogy gyermekük autista, csakhogy az intézmény felvegye őket.

Országos nyomozás - megyéről megyére

Az ombudsmani vizsgálat középpontjában az emberi méltósághoz való jog áll. "Indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe kerülnek azonos korú, ép társaikhoz képest az olyan autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, akik számára az állam nem biztosítja lakókörnyezetükben az állapotuknak, képességeiknek megfelelő nevelési-oktatási intézményt" - összegez Borza. 

A hivatal álláspontja szerint az állam nem teljesíti  az alkotmány 70/A § (3) bekezdéséből következő, emellett az ENSZ Egyezményben, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben konkretizált, az esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó kötelezettségét. 

Az autizmussal élő gyermekek fejlesztése 1990-ben kezdődött el az úgynevezett kísérleti csoportok indításával, de az autizmus felismerése és kezelése a kilencvenes években sem jelent meg kellő hangsúllyal. Akkoriban a kutatók az autizmus előfordulási gyakoriságát két ezrelékre becsülték, míg a mai becsült arány 5-6 ezrelék körül van. Az országban az első, nemzetközi mércével is korszerű iskolai tagozat az autisták számára 1992-ben Székesfehérváron szerveződött meg, az 1993-as közoktatási törvény pedig az autizmust a különleges gondozásra való jogosultságot megalapozó fogyatékosságok között említi. A Közoktatási törvény 2003-tól az autizmust a sajátos nevelési igényre jogosultak önálló csoportjaként határozza meg és többlet-órakeretet biztosít. Mindemellett az Oktatási és Kulturális Minisztérium kidolgozott egy intézmények által választható vagy adaptálható minta-tantervet. 

Az ombudsman vizsgálata során nyolc tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságot kérdezett meg, melyek különböző megyék állapotáról nyújtottak információt. A szakértői vélemények alapján kiderült, hogy az ország megyéiben nagyon eltérőek az ellátás feltételei, és az is, hogy a legtöbb autista tanuló a közép-dunántúli és a dél-alföldi régióra jut, míg a legkevesebb a dél dunántúli régióra. Borza Berta tájékoztatása szerint  a bizottságok számos esetben azért nem tudnak az autista diagnózissal rendelkező gyermek számára megfelelő nevelési, oktatási intézményt találni, mert a rendelkezésére álló intézményi jegyzék nem tartalmaz ilyet, nem csoda, hogy a bizottságok vezetői kivétel nélkül kifogásolták az autizmussal élő gyermekeket ellátó intézmények alacsony számát (még Hajdú-Bihar megyében is, ahol egyébként mindenkit el tudnak látni). Éppen ezért szükség van az utazó gyógypedagógusi hálózat kiépítésére minden megyében, amely a sajátos nevelési igényű gyermekeknek biztosít habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokat tanórán és tanórán kívül. 

Ami az ügy további kimenetelét illeti, a vizsgálati eredményeket  az ombudsman az egészségügyi, a szociális, és az oktatási miniszterek figyelmébe ajánlotta és felszólította a tárcavezetőket a helyzet mielőbbi orvoslására.

 

11
12/2009
0

Emberi jogokat a klímaegyezménybe

Egy lehetséges klímaegyezményben fontos szerepet kell kapnia az emberi jogok biztosításának is a fejlődő országokban, különösen a veszélyeztetett társadalmi és etnikai csoportok esetében.
 

Erre emlékeztetett az Emberi Jogok Dániai Intézete, amely a konferencia háttéranyagainak tanulmányozása után azt a következtetést vonta le, hogy pontatlan és félreérthető kifejezések használata veszélybe sodorhatja a megegyezés sikerét.

„Jó oka van annak, hogy az emberi jogokat sokkal határozottabban kellene integrálni a tárgyalási dokumentumokba, majd végül a megegyezésbe is”. Jonas Christofferson, az intézet elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a „dokumentumban szereplő emberi jogokra tett utalások nem kellőképpen precízek.” Az intézmény értelmezése szerint, amennyiben a pontos megfogalmazása az alapvető emberi jogoknak kimarad a megegyezés végső szövegéből, várhatóan a legsebezhetőbb társadalmi csoportok emberi jogi védelme nehezen biztosítható.

„Ha például – mondja az intézet vezetője – a szöveg nem tartalmazza az egészséghez való jogot, akkor hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a megfelelő (társadalmi, gazdasági) szereplők mozgósíthatók, amikor az éghajlatváltozás következményei veszélyeztetik az emberek egészségét, és ellehetetlenítik megélhetésüket?” – kérdezi Christoffferson.

Az intézet vezetője ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megfelelő lépések megtétele, a jogok biztosítás elsősorban az egyes aláíró államok felelőssége, ugyanakkor olyan ENSZ intézményeknek, mint amilyen a WHO, határozott jogkörökkel kellene rendelkezniük arra az esetre, ha az említett jogokat fenyegetik.

„Ha ezek a részletek kimaradnak a megállapodásból, nem lesznek valós kötelezettségek, és ezért felelősségre sem vonható majd senki. Mindez azt is jelenti, hogy elszalasztjuk az alkalmat arra, hogy fontos információkat és tudást gyűjtsünk ezen a területen, beleértve azt is, hogy a veszélyeztetettek esetleg eltűnnek a látókörünkből“ - figyelmeztetett a dániai intézet vezetője.

Forrás: en.cop15.dk

10
12/2009
0

Ma van az emberi jogok nemzetközi napja

"Ha választanom kell béke és igazság közt, az igazságot választom."
 

Az ENSZ Közgyűlése 55 évvel ezelőtt szavazta meg, hogy december 10. - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1948-ban történt elfogadásának emlékére - az emberi jogok napja legyen. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, s megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt. Bár a dokumentumot a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti előírásait.


Soha nem lehetünk elégedettek az elsimert emberi jogok kapcsán, hiszen amíg a gyakorlatban nem tapasztaljuk, és a társadalom szövetében nem érezzük az emberi jogok tiszteletét, feladatunk van - vélekedik Kósa Ádám, akinek munkája elsősorban terjed ki az emberi jogok védelmére, és azok elsimertetésére. Mind a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése, mind a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény ratifikálása ügyében tett lépések kulcsfontosságúak a képviselő szerint. Az európai uniós és nemzetközi egyezmények, szerződések ugyanis kényszerítő erővel bírnak a nemzetállamok életében is. Magyarországon például a magyar jelnyelvi törvény komplexitása rejlik abban, hogy azt a Magyar Köztársaság a Fogyatékkal Élők Jogairól szóló ENSZ Egyezmény rendelkezéseire tekintettel fogadta el.

Ahhoz, hogy az emberi jogok megvalósulhassanak, szükség van egyrészt arra, hogy valós társadalmi párbeszéddel, főként hiteles – az államtól független – civil szervezetek közvetítésével jusson el az információ az emberekhez. A mindenkori hatalomnak fel kell vállalnia, hogy jogtudatos, tájékozott állampolgárokat „neveljen”. Másrészt jogtudatos, jogkövető állampolgárokra van szükség, akik így kevésbé válnak manipulálhatóvá.

Az emberi jogok érvényesülésében Theodore Roosevelt szavait követve mindenkor szem előtt kell tartanunk: Ha választanunk kell béke és igazság közt, az igazságot válasszuk.


Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában védett jogok:

   1. az élethez való jog
   2. a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog
   3. a törvény előtti egyenlőséghez való jog
   4. a diszkrimináció tilalma
   5. a tényleges jogorvoslathoz való jog
   6. a megfelelő eljáráshoz való jog
   7. a kínzás tilalma
   8. a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem tilalma
   9. a magánéletbe történő önkényes beavatkozás tilalma
  10. a mozgás szabadságához való jog
  11. a gondolat, lelkiismereti- és a vallásszabadsághoz való jog
  12. a szólásszabadsághoz való jog
  13. a gyülekezés és egyesülési szabadságához való jog
  14. a tulajdonhoz való jog
  15. a szabad házasságkötéshez való jog
  16. az általános, egyenlő és titkos szavazáshoz való jog
  17. a munkaválasztás szabadságához való jog
  18. a szociális biztonsághoz való jog
  19. a pihenéshez való jog
  20. az általános oktatáshoz való jog
  21. tanszabadság.
08
12/2009
0

Embertelen körülmények, az ombudsman jelentése

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése szerint a rendőrségi fogdák nem alkalmasak a fogyatékossággal élők elhelyezésére: az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) mind a börtönkórház, mind a pszichiátria hátrányait hordozza - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala kedden az MTI-vel.

Az országos rendőrfőkapitány egy panaszügyben arról tájékoztatta Szabó Máté országgyűlési biztost, hogy a megfelelő felszereltség és a fogdaőrség speciális képzettségének hiánya miatt a rendőrségi fogdák nem alkalmasak a fogyatékossággal élők befogadására. Az ombudsman álláspontja szerint jogszabály-módosításra lenne szükség, hogy őket csak megfelelően felszerelt büntetés-végrehajtási intézetbe lehessen befogadni.

08
12/2009
0

Népszámlálás 2011: Fogyatékosügyi adatokat is gyűjtenek

A fogyatékosságról is gyűjtenek adatokat a 2011-es népszámláláson, így szavaztak a képviselők december 7-én a parlamentben. A törvény zárószavazása várhatóan 21-én lesz.

A képviselők 190 igen, 158 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadták el a jogszabályt, amely alapján 2011 októberében veszik fel a lakosok adatait.

A fogyatékosság is felkerült azok közé az adatkörök közzé, amelyekre rákérdeznek a 2011-es népszámláláson. A parlament december 7-én módosításokkal ismét elfogadta a Sólyom László köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényt.
A törvény zárószavazást két héttel halasztották el, mert az MSZP még egyeztetett a fogyatékos szervezetek képviselőivel arról, hogy a népszámláláson, vagy a kormány javaslata alapján egy külön adatgyűjtésen mérjék fel a fogyatékosságot. Végül mindkét alternatíva bekerült a javaslatba, így külön felmérés is lesz. A vallásra vonatkozóan továbbra sem gyűjtenének adatokat; ezt korábban kifogásolta az államfő.

A népszámlálás várhatóan 2011. október 1-je és november 30-a között lesz, ami uniós kötelezettség is, hiszen ennek végrehajtásáról egy tavalyi EK-rendelet is intézkedik.

Emlékezetes Kósa Ádám november 3-án kiadott közleménye a népszámlálás kockázatairól. Ebben az európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: a törvényben szerepelnie kell a fogyatékosügyi adatok gyűjtésére felhatalmazó rendelkezésnek, abból a célból, hogy a 2001. évi eredmények összehasonlíthatóak legyenek, és hogy a különböző fejlesztések folytatódhassanak az új statisztikák alapján.
Ha ezen adatok nem lesznek a birtokunkban - mondta a képviselő - a magyar fogyatékosügy fejlődését saját kezűleg fojtjuk vissza!

Kapcsolódó cikk: www.kosaadam.hu/hu/cikk/36/

02
12/2009
0

Öt év maradt?!

Sem a fogyatékossággal élő emberek, sem a fogyatékosügy kifejezés nem szerepel a 2015-ig kitűzött Millenniumi Fejlesztési Célokban, de még az erőfeszítések között sem bukkan fel e társadalmi csoportot érintő kérdések tisztázásának szándéka. Mivel az ENSZ tagállamai (köztük Magyarország) közös programot hirdettek 2000-ben többek között a globális szegénység csökkentéséért, a nők és a gyermekek esélyeinek növeléséért, kötelességünk élni azokkal az eszközökkel, melyek nekünk európai parlamenti képviselőknek megadatott.
 

02
12/2009
0

Megtáltosodott az EU – Emberi jogok mindenek felett

Jóváhagyta az Európai Unió Miniszterek Tanácsa november 26-án azt a döntést, miszerint az EU csatlakozik az ENSZ Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezményhez. Ha ez valóban létrejön, az történelmi jelentőségű esemény lenne, hiszen először fordul elő, hogy regionális szervezet ratifikál egy nemzetközi emberi jogi egyezményt.

A konvenció kijelöli azokat az egyértelmű irányokat, amely mentén növekszik a fogyatékossággal élők emberi jogi védelme, valamint erősödik annak tudatosítása.
Az EU Miniszterek Tanácsa ezen elhatározása fontos lépés az unió emberi jogi politikájában és egyben annak tanubizonysága is, hogy az EU elkötelezte magát a fogyatékossággal élők emberi jogai mellett.
Az Európai Unió az ENSZ egyezményt 2007. márciusában írta alá, a november 26-án született Miniszterek Tanácsa döntése azonban azt jelenti, hogy az EU a korábbi formális támogatását, amint arról intézményes megállapodás születik, a gyakorlatban is megerősíti.
24
11/2009
0

A népszámlálás kockázatairól

Felkérem a parlamenti pártok képviselőit, hogy Sólyom László köztársasági elnök üdvözölendő döntése után, mely szerint megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt (T/10105. számú törvényjavaslat), módosítsák annak tartalmát!

2009. november 3.

A törvényben szerepelnie kell a fogyatékosügyi adatok gyűjtésére felhatalmazó rendelkezésnek, abból a célból, hogy a 2001. évi eredmények összehasonlíthatóak legyenek, és hogy a különböző fejlesztések folytatódhassanak az új statisztikák alapján.

Ha ezen adatok nem lesznek a birtokunkban a magyar fogyatékosügy fejlődését saját kezűleg fojtjuk vissza!

24
11/2009
0

Hallássérült diák a nyelvvizsgán

Nem teremti meg a tényleges egyenjogúságot, ha a fogyatékossággal élő embert csak formálisan kezelik egyenlőként. A valódi egyenlőség érdekében pozitív intézkedések kellenek, hogy kiegyenlítsék a fogyatékos emberek jogérvényesítését korlátozó tényezőket - jelentette ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy diák panaszügyének vizsgálatában.

2009. november 2.

 A diák az utóbbi évben többször is sikertelenül próbálta letenni a középfokú nyelvvizsgát, mert a beszédértés felmérésére szolgáló résznél - évek óta fennálló hallásproblémája miatt, a megfelelő tájékoztatás, valamint a speciális vizsgázási mód hiányában - nem értette a magnóról lejátszott szöveget.
Az ügyben különös jelentősége van annak, hogy egyes személyek esetében már megállapítható a fogyatékosság, azonban az nem olyan mértékű, hogy jogosultságot adna a jogszabályban biztosított kedvezményekre. Ilyen kedvezmény a nyelvvizsga alóli mentesülés lehetősége. A fogyatékossággal élő emberek vonatkozásában a nyelvvizsgáztatási eljárások módszertana nem egységes, a vizsgákról szóló tájékoztatók nem megfelelőek, nem hozzáférhetőek és nem teljesítik a könnyen érthetőség kritériumát, ezzel pedig sérül a jogbiztonság - derült ki a biztos vizsgálata során.
Az ombudsman jelentésében hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetben lévő embereket, közöttük a fogyatékossággal élőket csak formálisan kezelik egyenlőként, az nem teremti meg a tényleges egyenjogúságukat. A valódi egyenlőség érdekében pozitív intézkedésre van szükség. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az állam nem teljesíti az Alkotmányban, az ENSZ Egyezményben és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségét, amennyiben nem teremti meg a fogyatékossággal élők objektív jogérvényesítési korlátozottságát oldó feltételeket.
Az ombudsman megkeresésének hatására a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ vezetője felkérte az akkreditált vizsgaközpontokat, hogy belső működési rendjükben fogalmazzák meg, tájékoztató anyagaikban hirdessék ki, miként segítenek a fogyatékossággal élő vizsgázóknak annak érdekében, hogy egyenlő esélyeik lehessenek a nyelvvizsgán. Az intézkedés előremutató, hiszen az esélyegyenlőség követelménye azt jelenti, hogy függetlenül a speciális eljárást igénybevevők számától, adott esetben egy már kidolgozott, gyakorlott módszer álljon a fogyatékossággal élő vizsgázó rendelkezésére - vonta le a következtetést az ombudsman.
A módszer folyamatos monitorozása pedig garanciális jelentőséggel bír - állapította meg jelentésében Szabó Máté. Felhívta az Oktatási Hivatal vezetőjének figyelmét arra, hogy a nyelvvizsgaközpontok akkreditációs felülvizsgálatai során fordítson fokozott figyelmet a fogyatékossággal élők vizsgaeljárásában alkalmazott alternatív módszertani megoldásokra, valamint az azokról adott tájékoztatás betartására.

Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala

süti beállítások módosítása