dr. Kósa Ádám

Döbbent csend a Házban! „Felszólalt” a parlament első hallássérült képviselője

Tapolczai Gergely fideszes képviselő jelnyelvi tolmács segítségével szólalt fel a parlamentben
 

"A magyar parlament történetében én vagyok az első hallássérült képviselő. Fantasztikus érzés itt állni és elmondani, hogy Európában négy siket képviselő van, egy osztrák, egy belga és két magyar. Erről beszél az egész európai siket közösség" - közölte jelnyelvi tolmács segítségével Tapolczai Gergely (Fidesz) képviselő.

Petíciók: előtérben a fogyatékkal élők jogai

Mintegy 50 millió európai polgár él valamilyen fogyatékkal. Jóllehet jogaikat garantálja a megkülönböztetésmentességi uniós irányelv, sokak szerint mégis szükség lenne egy a fogyatékkal élők jogaival külön foglalkozó uniós jogszabály elfogadására. Néhány az Európai Parlamenthez beérkezett petíció kapcsán erről tájékoztatták az érintettek a képviselőket az EP petíciós szakbizottságának április végi ülésén.

Egy biztosító társaság, amely nem hajlandó munkanélküli ellátást fizetni egy fogyatékkal élő személynek; egy autista fiú, akit kizártak az iskolából; és egy kerekesszékkel nem hozzáférhető nyilvános busz – a fogyatékkal élők jogait érintő e három jogszabálysértési esetet vitatta meg az EP petíciós szakbizottsága április 26‑án Brüsszelben. Ugyanazon valóság három különböző arca; a cél mindhárom esetben megszüntetni a fogyatékkal élőket érő diszkriminatív gyakorlatot.

Európai Fogyatékosügyi Fórum

A probléma megoldásának egyik lehetséges módja egy külön a fogyatékkal élők jogainak védelméről szóló uniós jogszabály elfogadása lehetne, amint azt az Európai Fogyatékosügyi Fórum egyik korábbi petíciójában javasolta. A petíciót anno 1,3 millió, az EU különböző tagállamaiból származó uniós polgár írta alá.

Erre válaszul az EP petíciós szakbizottsága úgy határozott, hogy szóbeli kérdést intéz az európai kormányokhoz arra kérve őket: biztosítsanak szabad utat a megkülönböztetésmentességi irányelv lehető leghamarabbi elfogadása előtt. Felkérték ugyanakkor az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságát is, hogy mondjon véleményt a szóban forgó külön jogszabály megalkotásáról.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beadvány kérelmezőinek sikerült felhívnia az uniós jogalkotók figyelmét egy egyedi területet érintő uniós jogszabály hiányára. Most a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e ilyen külön törvényre.

Mik azok a petíciók?

Minden európai polgár joga, hogy bármikor – akár a saját nevében, akár másokkal együtt – petíciót nyújtson be az Európai Parlamenthez az EU tevékenységi körébe tartozó, és a nevezett személyeket közvetlenül érintő tárgyban.

Petíciók – néhány példa

    * Az Oroszországot Németországgal összekötő balti-tengeri gázvezeték elleni petíciót közel 30 ezer fő írta alá
    * Equitable Life Assurance Society angol biztosítótársaság válsága ügyében a kérelmezők elérték, hogy az Európai Parlament felszólítsa a brit kormányt a befektetők kártalanítására



Forrás: www.europarl.europa.eu

Megváltoztak az uniós munkanélküli ellátás szabályai

Május elsejétől azok a magyar állampolgárok, akik egy másik tagállamban végeztek munkát, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a munkaviszony megszűnése után ellátásért folyamodni az adott tagállamban, mint annak állampolgárai - hívja fel a figyelmet az Állami Foglalkoztatási Szolgálat.

Lengyelné Varga Nóra, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU-integrációs kirendeltségének vezetője az MTI-nek elmondta: az Európai Bizottság tavaly fogadta el a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló szabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletet, így 2010. május elsejétől megváltoztak az uniós munkanélküli ellátás szabályai is.

Azok a magyar állampolgárok, akik egy másik tagállamban végeztek munkát, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a munkaviszony megszűnése után ellátásért folyamodni az adott tagállamban, mint annak állampolgárai, feltéve, ha az volt az utolsó munkavégzés helye - mondta Lengyelné Varga Nóra. Hangsúlyozta: ha valaki az utolsó munkavégzés helye szerinti tagállamban jogosult munkanélküli ellátásra, akkor mindenképpen érdemes ott igényelnie azt.

Minden országban más szabályok vonatkoznak a munkanélküli ellátásokra, a jogosultság általában attól függ, hogy a munkanélkülivé válást megelőzően mennyi időt töltött az illető munkaviszonyban, vagy mennyi volt az átalagkeresete.
Németország és Ausztria azok az uniós tagállamok, amelyek még nem nyitották meg teljesen munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt, így ezekben a tagállamokban lehetséges, hogy - munkavállalási engedéllyel dolgozó munkavállalók esetén �nem igényelhető a munkanélküli ellátás.

Speciális szabályok vonatkoznak a határmenti ingázókra, illetve a hazatérő munkavállalókra.

Határmenti ingázónak számít az, aki munkáját nem a lakóhelye szerinti országban végzi, hanem másik tagállamban, de hetente legalább egyszer hazautazik. Az ingázó az ellátását csak a lakóhelye szerinti államban tudja igénybe venni.

Hazatérő munkavállaló az, aki másik tagállamban dolgozott és élt, de miután munkaviszonya megszűnt, nem kíván ott maradni, ahol dolgozott, hanem inkább hazatér, és Magyarország lesz újból a lakóhelye. Ebben az esetben választhat, hogy az ellátását attól az országtól szeretné igényelni, ahol addig a foglalkoztatása volt, vagy Magyarországtól.

Forrás: MTI, Hr portál