05
01/2010
0

Bölcsek tanácsa alakul a válság kezelésére

Az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztét betöltő Spanyolország a "bölcsek tanácsa" megalakítására készül. A szakértői testület feladata a gazdasági válság elleni stratégia kidolgozása lesz - írta hétfői számában az El Pais. 

 
A madridi lap szerint Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök kedden jelenti be, hogy megalakítja az európai bölcsek tanácsát. A testületbe meghívja többek között Jacques Delors-t, az Európai Bizottsági korábbi elnökét, Pedro Solbes egykori spanyol gazdasági minisztert, és az unió jövőképének megalkotásával megbízott úgynevezett reflexiós csoport elnökét, Felipe Gonzalez volt spanyol kormányfőt. Zapatero a brüsszeli bizottság spanyol tagját, Joaquín Almuniát is szívesen látná a testületben, a jelenlegi pénzügyi biztos azonban valószínűleg nem tud majd részt venni a munkában, mert ő a versenypolitikai tárca várományosa a következő hetekben megalakuló új bizottságban. A lap beszámolójában bölcsek tanácsának nevezett testület a tervek szerint rendszeresen ülésezik majd a spanyol elnökség idején, 2010 első félévében. Egyik fő feladata annak kimunkálása lesz, hogy miként hangolható össze a tagországok gazdaság- és foglalkoztatás-politikája a válság közepette. Zapatero az adópolitika és a pénzügyi rendszer szabályozásának reformjára vonatkozó stratégiai javaslatok kidolgozására is felkéri a tanácsot - írta az El Pais. Az ibériai ország 1986-os uniós csatlakozása óta negyedik spanyol elnökség egyik kiemelt témaköre a gazdasági válság elleni küzdelem, és egy új európai gazdasági modell alapjainak kidolgozása. Ez utóbbit a 2010-ig szóló, úgynevezett Lisszaboni stratégiát felváltó "EU 2020" munkacímet viselő program foglalja majd össze. Az új stratégia sarokpontjai a fenntartható fejlődés, a termelékenység és a munkaerő-piaci rugalmasság növelése, és a kutatás-fejlesztés ösztönzése - írta a madridi lap.
 
Origo
02
01/2010
0

Ez vár az Európai Unióra 2010-ben

A közép-európai választások, az uniós válságkezelés, és az új intézményi struktúra is nehezíteni fogja az Európai Unió működését jövőre. 

Az unió kritikusai is elismerően szólnak a december 31-ével leköszönő svéd soros elnökségről. Stockholm vezetésével ugyanis az Európai Unió sikeresen levezényelte az európai parlamenti választásokat, a tagállamok kijelölték az Európai Bizottság tagjait, és a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével minimális vita után hivatalba lépett az állam- és kormányfői tanács elnöke, valamint az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Nem dőlhetnek viszont hátra az EU vezetői. Január elsején Spanyolország veszi át a soros elnöki stafétát a svédektől, és a most kezdődő trióelnökség harmadik tagjaként Magyarországra is hárulnak már feladatok - mondta az InfoRádiónak a magyar külügyminiszter. Balázs Péter hangsúlyozta: a spanyol soros elnökség a gazdaság talpra állítását, a Lisszaboni Szerződés gyakorlati átültetését, a polgárok fokozottabb köz- és jogbiztonságát, valamint "igazi, globális európai külpolitika" hatékony megjelenését tekinti prioritásának. Madrid ezzel felismerte az azonnali feladatok szükségességét, és nem akarja saját kedvenceit felvenni a napirendre. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense is lényegében ezeket jelölte meg 2010 legfontosabb teendőinek. Mint mondta, a fő kérdés az, hogy az intézményi reformok lezárulta után az Európai Unió mennyire lesz képes azzal foglalkozni, amiért létrejött: az integráció mélyítésével, a bürokrácia csökkentésével, és az európai élet megkönnyítésével. Az új Európai Bizottság január végén vagy februárban állhat fel, és kezdheti el a munkát továbbra is José Manuel Barroso vezetésével. Szakértők lényeges elmozdulást nem várnak 2010-ben sem. A Lisszaboni Szerződés viszont további jogköröket biztosít az Európai Parlamentnek, és a nemzeti parlamenteknek, tehát az EU-tagállamok kormánya fölött erősebb kontroll lesz, a legtöbben így emberközelibb uniós jogszabályokat várnak. Kiemelt téma lesz 2010-ben is a klímavédelem, Koppenhága után ugyanis Mexikóban gyűlnek össze a világ országai, hogy megállapodjanak egy kötelező érvényű kibocsátáscsökkentési tervben. A decemberi kudarc után nagyobb nyomás nehezedhet az országokra. 2010-ben kell felülvizsgálni a 2007-2013 közötti uniós költségvetés eddigi teljesülését és esetleges módosításait. Ezzel rendre sok pénz kerül ki egy-egy ágazatból. És nagy kérdés, hogy a bővítés terén mennyire tud előrelépni az Európai Unió. Horvátország várhatóan már csak 2011-ben lehet a közösség tagja.

InfoRadio Nagy Tamás

süti beállítások módosítása