03/20100
Utasjogi charta a szabad mozgásért - dr. Kósa Ádám sajtóközleménye
Nem egységes az utasok védelme az Európai Unióban. Hiányzik az a keretrendszer, mely minden közlekedési ágban meghatározná a felelősségteljes intézkedést és a megkülönböztetés tilalmát tartalmazó alapelveket. Dr. Kósa Ádám néppárti, európai parlamenti képviselő hétfőn este szólalt fel a szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatát célzó plenáris vitában, Strasbourgban. Kósa Ádám az utasok jogainak érdekében, a spanyol elnökség által kiemelt és nevesített prioritásokkal összhangban érvelt.
Mintegy 136,2 millió (2005-ben mért adat) csökkent mozgásképességű személy számára jelent nehézséget általában a közlekedés az Európai Unió területén. Az utasokat csak általában, a fogyatékossággal élő utasokat pedig alig tájékoztatják, ha kritikus esemény történik a személyszállításban.
2008-ban valamennyi tagállam egyetértett abban, hogy az akadálymentesség javítása érdekében többet kellene tenni és több pénzt fordítani erre az ágazatra. Előrelépés közösségi szinten mégsem történt.
"Az európai állampolgárok legfőbb szabadságjoga a szabad mozgáshoz való jog, mely a korszerű közlekedésben ölthet testet" – idézte Kósa Ádám Siim Kallas a közlekedési biztos még jelöltként elhangzott szavait.
"Nem lehet kérdéses az EU számára a minden közlekedési ágazatra vonatkozó magatartási kódex megalkotása" – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve, az utasjogi chartának magában kell foglalnia a szervezett utazási formákra vonatkozó utasjogokat is.
"Az Európai Unió közlekedéspolitikájának része a legkiszolgáltatottabb utascsoport védelme, és épp itt az ideje, hogy tegyünk is értük" – mondta Kósa Ádám, fideszes képviselő.
03/20100
Javítani kellene a fogyatékkal élők foglalkoztatását
Míg Nyugat-Európában 60 százalékuk dolgozik, nálunk alig minden tizedik jut munkához. Magyarországon, illetve Kelet-Európában a fogyatékkal élők nem kapnak kellő megértést a társadalom részéről. Míg Nyugat-Európában vannak jól működő modellek, és ott 60 százalékuk dolgozik, nálunk alig minden tizedik jut munkához. A társadalom elfogadása nélkül nincs siker – közölte Kósa Ádám néppárti EP-képviselő a Heti Hírmondóban.
Az EU-ban mintegy 22 millió munkanélküli van, és az uniónak jelenleg ez az egyik legnagyobb problémája. Az Európai Bizottság nemrég beterjesztette 10 éves stratégiáját, melyhez az Európai Néppárt egy kiegészítést fogalmazott meg. Ebbe bekerült a magyar képviselő javaslata is. Eszerint a különböző társadalmi csoportok mellett javítani kell a különböző fogyatékossággal élők foglalkoztatását is - jelezte Kósa Ádám.
Fontos, hogy a munkáltató felismerje, hasznos lehet számára egy fogyatékkal élő alkalmazása – tette hozzá.
- Abban bízom, hogy a civil szervezetek bevonása mellett egy olyan rendszert lehet kialakítani, melyben az állami támogatások felhasználása hatékonyabban valósítható meg. Az Állami Számvevőszék 2009-ben ugyanis megállapította, hogy az állam dupla akkora összeget fordított a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, miközben feleannyi munkahelyet tudott létrehozni, mint korábban. Kósa Ádám szerint ezen a gyakorlaton változtatni kell.
Forrás: www.dunatv.hu
http://www.dunatv.hu/gazdasag/fogyatekkal_elok_foglalkoztatasa.html?query=K%C3%B3sa%20%C3%81d%C3%A1m
03/20100
A munkaerőpiaci integráció valódi eszközeiről
Az Európai Bizottság a mai napon hozza nyilvánosságra az Európai Unió 2020 stratégiáját, amely a Lisszaboni Stratégiát kívánja felváltani az elkövetkezendő évtizedre. A stratégia előkészítése kapcsán Kósa Ádám az Európai Néppárt munkacsoporti ülésén arról beszélt, be kell látni az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű alkalmazásához a fogyatékos emberek társadalmi és munkaerőpiaci integrációján keresztül vezet az út. Ehhez elengedhetetlen a kis-és középvállalkozások támogatása, illetve terheinek csökkentése. dr. Kósa Ádám sajtóközleménye
A foglalkoztathatóság nem képzelhető el társadalmi befogadás, illetve akadálymentesítés nélkül és ezzel a fejlődés alapjait nevezzük meg – állapította meg Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő, aki hangsúlyozta mind az idősebb, mind a fogyatékos emberek inaktivitásának elkerülésére több, nagyszerű tagállami példa is van, így például a célzott vállalati stratégiák az idősek továbbfoglalkoztatására (képzés, mediátori, fejlesztési, stb. tevékenységek ), beleértve a civil szervezetekben folytatott karrierek támogatását. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja ugyanakkor úgy látja, a kis- és középvállalkozások támogatása továbbra is elemi része a fejlődésnek, hiszen az újonnan létrejött és az utóbbi időben veszélybe került munkahelyek 80 százalékát ezek a vállalkozások adják.
Kizárólag az egyén támogatása és megerősítése vezethet ahhoz – mondta Kósa –, hogy a tudás révén történő értékteremtés, az emberek lehetőségeinek növelése, valamint a versenyképesebb, rugalmasabb gazdaság megteremtése valósággá váljon. A fogyatékosügy integrálását az EU 2020 stratégiába támogatja az Európai Néppárt.
Háttér adatok:
Az eredeti Lisszaboni Stratégia 2000-ben indult a globalizáció és az idősödő társadalom jelentette kihívásokra adandó válaszként. Az Európai Tanács a következőképpen határozta meg a stratégia célkitűzését: az Európai Uniót a „világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni 2010-re, mely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahelyet, szorosabb társadalmi összetartást, valamint a környezet tiszteletben tartását biztosítva”.
A gazdasági válság mély és tartós nyomokat hagyott Európa gazdaságain. 2009-ben a GDP 4%-kal csökkent. A munkanélküliség 10%-hoz közelít. Az államháztartások kiürültek: a hiány mára elérte a GDP 7%-át, az adósság mértéke pedig 20 százalékponttal nőtt az elmúlt két évben – mindezzel 20 év konszolidációs munkája veszett kárba.
03/20100
Tíz év politikai szemléletét határozzuk meg
Elveszítheti az Európai Unió annak lehetőséget, hogy a gyakorlatban is egyenlő esélyeket teremtsen állampolgárai között, ha nem ismeri fel, hogy az elkövetkezendő évtized politikáit meghatározó stratégiának része kell legyen az Európai Fogyatékosügyi Paktum. Ez ügyben dr. Kósa Ádám a Disability Intergroup elnöke, karöltve az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) vezetőjével, Yannis Vardakastanissal levelet írt az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének.
A fenntartható és fejlődő társadalom szoros összefüggésben van a fogyatékossággal élő emberek jogainak elismerésével, ezért nem kezelhető külön kérdésként – fogalmazott levelében dr. Kósa Ádám magyar néppárti európai parlamenti képviselő és Yannis Vardakastanis az EDF elnöke.
A fogyatékosságügy két érdekvédője azt szorgalmazza, hogy az Európai Fogyatékosügyi Paktum elfogadása után integrálják annak tartalmát az Európa 2020 stratégiába.
A levélben kifejtik, sürgősen cselekedni kell, hiszen az Európa 2020 stratégia az európai politikák számára egyfelől új cselekvési lehetőséget kínál, másrészt egyértelmű fejlődési irányokat határoz meg. Tartalmazniuk kell a fogyatékos emberek érdekeit figyelembevevő szemléletet – hangsúlyozzák.
Kósa és Vardakastanis közös megbeszélést szorgalmaz José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnökével és Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnökével.
Ahogy levelükben fogalmaztak, leköteleznék szervezeteiket és rajta keresztül 65 millió fogyatékos embert Európában, ha a stratégia kapcsán alkalom nyílna a tárgyalásra, és részt vehetnének a további munkafolyamatokban.
Az eredeti levél elérhető:
http://www.edf-feph.org/Page_Generale.asp?DocID=13855&thebloc=23873
Háttér:
Az Európai Fogyatékosügyi Paktum a 2003. és 2010. közötti időszakra vonatkozó Európai Fogyatékosügyi Stratégia folytatása, melyet emellett az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) és a parlamenten belül működő fogyatékosügyi frakcióközi csoport (Disablity Intergroup) az Európa 2020 stratégia szerves részének tart.
A két szervezet szoros együttműködésben 2010. január 27-én indította útjára egyik legfontosabb kampányát, melynek célja, hogy a parlament legkésőbb 2011 tavaszán elfogadja a Fogyatékosügyi Paktumot. Míg az EDF 65 millió fogyatékos ember érdekképviseletét látja el európai szinten, addig a Disability Intergroup közel száz parlamenti képviselő támogatását bírja.
Az Európai Fogyatékosügyi Paktum célkitűzései között szerepel, hogy:
- az európai politikák és jogszabályok a fogyatékos emberek szempontjait is tükrözzék
- elérhető, és egyértelmű célkitűzéseket fogalmazzon meg a foglalkoztatás, a szociális ellátás és a szociális védőháló kiépítése terén
- az ellenőrzés és a hatásvizsgálat szükségességét a különböző programokban
- a tagállamok és az EU intézmények közötti együttműködés biztosítása a fogyatékosságügy kapcsán
- bevonják az érdekvédelmi szervezeteket a döntéshozói folyamatokba
03/20100
Frakcióközi munkacsoportok: vitafórumok vagy lobbicsoportok?
A hivatalos plenáris, szakbizottsági, frakció- és delegációs üléseken túl a képviselők pártokon átívelő tematikus csoportokban, úgy nevezett „intergroup”‑okban is üléseznek. Az Európai Parlamenten belül 27 hivatalosan bejegyzett frakcióközi munkacsoport létezik; ezek például az őshonos nemzeti kisebbségek, a fogyatékkal élők, a rasszizmus elleni küzdelem vagy az éghajlatváltozás témakörével foglalkoznak.
Mivel az Európai Parlamentben 27 ország közel kétszáz politikai pártjából ülnek képviselők, szinte szükségszerű, hogy az EP hét frakciójának politikai határvonalain túlmutató kérdések kapcsán félhivatalos csoportosulások jöjjenek létre. Hogy csak néhány további példát említsünk: a bioetika, az egészség- és fogyasztóvédelem, a hagyományos nemzeti kisebbségek, valamint homoszexuálisok és leszbikusok jogainak védelme érdekében is alakult frakcióközi munkacsoport.
A munkacsoportok befolyásolhatják a jogalkotást
De hoznak-e újat, többet a frakcióközi munkacsoportok az EP jogalkotói, politikai munkájához? „Természetesen igen” – mondja a román, liberális Ramona Nicole Mănescu az egyik legújabban megalakult, az ifjúsággal foglalkozó munkacsoportok vezetője.
„Következő rendezvényünkön fel szeretnénk térképezni az ifjúság legsürgősebb igényeit e válságos időszakban. A mi felelősségünk egy jogalkotói kezdeményezésben ölthet testet; míg az Európai Bizottság képviselőjének felelőssége egy új ifjúsági jelentéshez, értékeléshez vagy programhoz vezethet” – tette hozzá.
Az ír, néppárti Jim Higgins, az EP frakcióközi munkacsoportjainak szabályozásáért is felelős kvesztora szerint „A munkacsoportok rendkívül értékesek, különösen a különböző szervezetek szereplői és a politikusok közötti együttműködés létrehozásának szempontjából”.
Magyarok a frakcióközi munkacsoportokban
A magyar EP-képviselők is számos frakcióközi munkacsoport tevékenységében vesznek részt. Tavaly decemberben Kósa Ádám fideszes néppárti képviselőt választották a fogyatékosügyi frakcióközi csoport elnökévé. Ezzel első alkalommal választott fogyatékkal élő elnököt az EP e testülete. A munkacsoport egyik alelnöke Göncz Kinga magyar szocialista képviselő lett.
Gál Kinga néppárti politikust lett az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó frakcióközi munkacsoport egyik társelnöke. A jelenleg öt parlamenti frakció támogatását élvező munkacsoport előzőleg Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő vezetése alatt működött.
Őry Csaba néppárti, fideszes EP-képviselőt pedig a közérdekű szociális szolgáltatások (SSGI) kapcsán újonnan megalakult európai parlamenti intergroup egyik alelnökévé választották. A munkacsoportban tizenhárom tagállamból és hat különböző európai parlamenti frakcióból érkező mintegy ötven EP-képviselő vesz részt.
Hogyan működnek az intergroupok?
A munkacsoportok leggyakrabban a strasbourgi plenáris ülésszak hetében ülnek össze, és üléseiket a nagyközönség is látogathatja. Ezek során általában magas tisztséget betöltő vendégszónokok szólalnak fel, a munkacsoport tagjai pedig szakpolitikai dokumentumokat állítanak össze, parlamenti jelentéseket és állásfoglalásokat készítenek elő, valamint különféle rendezvényeket szerveznek.
Méretüktől függően egyes frakcióközi munkacsoportok adminisztratív ügyeit valamelyik frakció titkársága segíti, de léteznek olyan csoportosulások is, amelyeknek saját ügyvezetésük van.
Egy új frakcióközi munkacsoport megalapításához legalább három frakció támogatására van szükség. A munkacsoportok nem tüntethetik fel magukat az EP szerveként (ellentétben például a parlamenti bizottságokkal és küldöttségekkel), és arra sincsenek felhatalmazva, hogy a Parlament nevében hivatalosan állást foglaljanak. Az EP logóját sem használhatják, és „nem kezdhetnek olyan tevékenységekbe, amelyek az Európai Parlament hivatalos tevékenységeivel esetleg összekeverhetők”.
Forrás: www.europarl.europa.eu
03/20100
A már meglévő forrásokra támaszkodhat csak a Duna-stratégia
Egyelőre nem számíthat külön uniós forrásokra a formálódó Duna-stratégia – derült ki az elmúlt napokban Budapesten tartott egyeztetéseken. Igaz, Balázs Péter külügyminiszter nem zárta ki azt sem, hogy ha a kezdeményezés bebizonyítja „életképességét”, lehetőség nyílik további források bevonására.
Két nagyszabású rendezvénynek is a készülő Duna-stratégia volt a fő témája az elmúlt napokban Budapesten: míg a Magyar Tudományos Akadémián tartott és az Európai Bizottság által szervezett konferencián egyebek között a nem-kormányzati szféra, európai parlamenti képviselők és az önkormányzatok hallathatták hangjukat, addig a parlamentben tartott Duna-csúcson az érintett tagállamok politikai döntéshozói vették górcső alá a lehetőségeket. Ez utóbbi találkozón a résztvevők egy nyilatkozatot fogadtak el, amely a többi között célként jelöli meg, hogy a majdani Duna-stratégia megalkotása révén erősítsék meg az együttműködést és a megértést a régió országai és állampolgárai között.
A dokumentumot Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányainak képviselői fogadták el, és a deklaráció csatlakozásra nyitva áll a nem uniós tagok, így Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna számára is. Balázs Péter külügyminiszter a csütörtöki találkozót követően elmondta, hogy a stratégiával kapcsolatban rengeteg ötlet, javaslat merült fel: ezek közül kiemelkedik a Duna-völgyi közlekedés fejlesztése (ezek közé tartozik a vízi közlekedés előmozdítása, a vasút- és autópályaépítések, a hidak építése, valamint az olyan intermodális megoldások felhasználása, melyek már megtalálhatók az EU politikáiban, gyakorlatában).
Megkerülhetetlen téma még a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a víztisztaság biztosítása, és fontos szerephez juthat egyebek között a vidékfejlesztés, a migráció, a turizmus, az élelmiszerbiztonság témaköre is. A nyilatkozat megfogalmazása szerint a „Duna-medencét a természeti erőforrások gondos és ésszerű felhasználásával, az emberi egészség, a természet és a környezet védelme mellett kell használni”.
A Duna-stratégia megalkotói előtt jó példaként a Balti-tengeri stratégia lebeghet. Balázs Péter a BruxInfo kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy annak idején a Balti-tengeri stratégia létrehozói sem tűzték zászlajukra új pénzforrások bevonását, sokkal inkább a már meglévő eszközök átcsoportosítása mellett kötelezték el magukat. „A Duna-stratégia is ezt a nyomvonalat követi” – húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy „nem lesz új sor a költségvetésben”, így a meglévő forrásokra kell összpontosítani (például a strukturális és kohéziós alapok vagy a közlekedés, a szomszédságpolitika területén), ezeket kell hatékonyabban felhasználni. A nyilatkozat is úgy fogalmaz, hogy a stratégia megalkotásakor nem további források allokációjára törekednek, leszögezve egyúttal, hogy a kezdeményezés révén „a kohéziós politika sem alakul át”.
Forrás: BruxInfo Portál
02/20100
Pazarol az állam
Hazánkban 600 ezer – 1 millió ember él fogyatékkal, elhelyezkedési esélyeik egyre kisebbek. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya mindössze fele, harmada a nyugat-európai átlagnak, pedig segítésük – a Fidesz szerint, sokszor csak hozzáállás kérdése.
A párt népjóléti kabinetjének vezetője úgy látja: bár a kormány csaknem 1 millió forintra emelte a munkaadók által fizetendő rehabilitációs járulék összegét, a jelenlegi szabályozás nem szolgálja a kitűzött célokat. Mint Soltész Miklós fogalmazott: „Összesen 10 milliárdot tüntettek el erről a területről, aminek a következménye az, hogy kürölbelül 10 ezer ember ember veszítheti el a munkáját az elkövetkezendő hónapokban, illetve hát ebben az évben.” A fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek ellátása a segélyezésre épül, ezt kell munka- és foglalkoztatás-központúvá tenni azok esetében, akiknek rehabilitációja eredményes lehet – vallja a Fidesz. Szalay Ferenc, a párt országgyűlési képviselő-jelöltje szerint: „Sokkal, de sokkal többet kéne ezzel a problémakörrel foglalkozni. Addig, ameddig kormányzati szintről elvonások jelentkeznek az ő foglalkoztatási kérdéseikben, az ő munkahelyeik megteremtése kapcsán, addig ez elég nehéz, ezért úgy gondoljuk, hogy tavasszal ebben a kérdésben is mélyreható változások kellenek, hogy bekövetkezzenek.”
Kósa Ádám, az Európai Parlament első hallássérült képviselője úgy látja, pazarol az állam, hiszen 7 év alatt duplájára emelték a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatását, mégis a felére csökkent a munkahelyek száma.
forrás: www.szolnoktv.hu
02/20100
Szlovénia törvénybe iktatja a fogyatékos emberek jogait
Hamarosan Szlovénia is elfogadhatja a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről szóló törvényt, miután januárban lezajlott a jogszabály társadalmi vitája.
A törvény foglalkozik egyebek mellett azzal, hogy senkit nem lehet fogyatékossága miatt diszkriminálni és, hogy miként kell egyenlő esélyeket teremteni az élet különböző területein. A személyes adatok védelméről, de a büntetőeljárások során felmerülő kérdésekről is szó esik.
A diszkriminációmentesség tárgykörében a törvény az alábbi eseteket kezeli:
- a hivatali ügyintézések
- a vak emberekkel történő kommunikáció
- a közintézmények látogatása
- a tájékoztatási kötelezettség és megkülönböztető jelzések használata
- az oktatáshoz, az egészséghez, az információhoz, a kulturális javakhoz és a tömegközlekedéshez való hozzáférés joga
A törvény kiemelkedő jelentősége, hogy megfogalmazza, a fogyatékossággal élő emberek társadalmi beilleszkedését segítő eszközökhöz való jogot, ami garantált pénzbeli támogatást jelent.
A mozgáskorlátozott emberek számára például lehetővé válik, hogy hat évente támogatáshoz jussanak annak érdekében, hogy elavult kerekes székeiket felújítsák és így képessé váljanak az önálló közlekedésre.
A siket és nagyothalló emberek számára telefonközpontot hoznak létre, hogy a közintézményekkel kapcsolatot tudjanak fenntartani, és megkapják a szükséges vagy kívánt információkat.
A törvény létrejöttét szinte minden fogyatékosügyi szervezet üdvözli, ugyanakkor például egy ljubljanai szervezett (YHD-Association for Theory and Culture of Handicap) a jogszabálytervezet kidolgozatlanságát bírálta. Szerintük ugyanis az nem terjed ki az élet minden területére, nem kezeli péládul a jelnyelvi tolmácsok, az értelmileg akadályozott emberek segítőinek helyzetét.
Forrás: www.enil.hu
02/20100
Slovenia - adopting the Law on Alignment of Opportunities for Persons with Disabilities
Slovenia is in the process of adopting the Law on Alignment of Opportunities for Persons with Disabilities. The deadline for public debate and suggestions expired in January 2010.
The Law covers the following areas:
- Prohibition of discrimination on grounds of disability;
- Measures to equalize opportunities for persons with disabilities, setting grounds for their responsibilities and obligations;
- Procedures in disputing cases of discrimination based on disability;
- Database management and data protection;
- Penal provisions.
02/20100
Levél az Egészségügyi Minisztériumnak
Terjed a szakmaiatlan hallókészülék kiszolgálás az országban miután rendezetlen a törvényi szabályozás. Gyógyszertárak, optikák sarkában kialakított, társalgókban „berendezett” helyiségekben fogadják a siket és nagyothalló ügyfeleket, ami akár káros következményekkel is járhat. Kósa Ádám ezért írásban fordult az Egészségügyi Minisztérium illetékes szakállamtitkárságához.
A néppárti európai parlamenti képviselő többek között azt kifogásolja, hogy a hallókészüléket forgalmazó szaküzlet számára nincsenek meghatározva a tárgyi és személyi feltételek, ezért a páciensek fogadása olyan körülmények között zajlik, ami megkérdőjelezi a szakmaiságot is.
„Szükséges előírás kellene, hogy legyen a páciensek külön helyiségben történő vizsgálata, illetve a hallókészülék illesztése, és az illesztés eredményességének ellenőrzése, valamint a szociális helységek megléte. Ezt azonban a jeleneg előírt 20 négyzetméteren korrekt módon biztosítani fizikai képtelenség” – fogalmazott Kósa Ádám.
02/20100
Változó ujjlenyomat akadályozza az utazást
Gondot okoz az utazásban az ideiglenes útlevél azoknak, akik nem kaphatnak több évre szóló okmányt, mert az ujjnyomatuk betegség, fogyatékosság vagy a munkájuk miatt rögzíthetetlen.
Csupán egy évig érvényes, tehát ideiglenes útlevelet kaphatnak azok, akiknek az ujjnyomatát valamilyen betegség vagy fogyatékosság miatt nem lehet rögzíteni - írja a Népszabadság.
Ez bizonyos munkakörökben, valamint a beteg, illetve fogyatékkal élő személyek számára is hátrányos megkülönböztetést jelent. Egyes betegségek ugyanis az ujj bőrfodorszálait is károsíthatják és bizonyos szakmáknál a kéz a szokásosnál lényegesen nagyobb igénybevételnek lehet kitéve. Például egy kőműves vagy egy vegyész ujjai könnyen megsérülhetnek.
Brüsszelben már dolgoznak a jogszabály módosításán, de még várni kell arra, hogy a fogyatékkal élők is teljes értékű úti okmányt kapjanak.
Forrás: Népszabadság
02/20100
Tömegintézményekben zsúfolódó fogyatékos emberek
Az Országgyűlés 12 éve azt a kötelezettséget iktatta törvénybe, hogy 2010. január 1-ig lebontja a fogyatékos embereket elzáró nagy létszámú tömegintézményeket, és a felhasználók számára emberléptékű lakhatási szolgáltatásokat alakít ki. 12 év alatt a kormányok azonban a reformhoz szükséges stratégiaalkotási munkálatokat sem végezték el. Ma ugyanannyi fogyatékos ember zsúfolódik össze az intézményekben, mint egy évtizeddel ezelőtt.
A határidő lejárása miatt a Kormány az esélyegyenlőségi törvény és a szociális törvény módosítását javasolja az országgyűlésnek.
Módosító javaslat az egye szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvényköny hatálybalépésével összefügg ő módosításáról szóló T/11310. számú törvényjavaslathoz→
A Társaság a Szabadszágjogokért jogvédő szervezet álláspontja szerint a javaslat az abban található egyes pozitív elemek ellenére is súlyos aggályokat vet fel. Egyfelől a javaslat elismeri a tömegintézményekben uralkodó embertelen állapotokat, igyekszik megállítani az intézmények további növekedését, de nem kötelezné hazánkat arra, hogy minden ilyen intézményt szüntessen meg. Továbbá olyan adminisztratív kiskaput hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy az átalakításban ellenérdekelt fenntartók továbbra is tömegméretű intézményekben tartsák a fogyatékos állampolgárokat, és legalizálják a jelenleg törvényellenesen magas létszámokat és a sokszor embertelen zsúfoltságot.
A TASZ azt javasolja a Kormánynak, hogy módosítsa az indítványt, és olyan javaslatot terjesszen az Országgyűlés elé, amely a bentlakásos intézmények reformjával kapcsolatban egyértelmű helyzetet teremt. Olyan jogalkotói munkára van szükség, amely érdemben tesz a fogyatékos személyek emberi jogainak tiszteletben tartása és minden, a fogyatékos embereket elzáró nagy létszámú intézmény megszüntetése, és egy a maihoz képest korszerűbb szolgáltatási rendszer kiépítése érdekében - hangsúlyozza a TASZ.
Forrás: Jogi Fórum / TASZ
02/20100
Május 1-től megszűnhet az értelmi fogyatékossággal élők jogfosztottsága - ÉFOÉSZ a cselekvőképesség új szabályairól
2010. február 15-én az Országgyűlés ismételten elfogadta az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséhez és végrehajtásához szükséges törvényeket. Ez azt is jelenti, hogy 2010. május 1-től a gondnokoknak, gyámhatóságoknak és a bíróságoknak a megváltozott cselekvőképességi szabályoknak megfelelően kell eljárniuk.
Bevezetésre kerül a támogatott döntéshozatal jogintézménye, amely az önálló döntéshozásban akadályozott személyek számára - cselekvőképességük korlátozása nélkül – biztosít lehetőséget személyi támogatás igénybevételére. A támogató személy jelen lehet minden olyan élethelyzetben (pl. hivatalos ügyek intézésekor), ahol a támogatott személynek tanácsra, a különböző dokumentumok tartalmának megértésére, értelmezés megkönnyítésére van szüksége.
Az új szabályok a cselekvőképesség általános korlátozásának megszűntetésével és az árnyaltabbá váló cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési szabályokkal a célirányos segítségnyújtás biztosítására helyezik a hangsúlyt. Csak azokon a területeken kötik a gondnok jóváhagyásához a döntéseket, amelyeken azt az érintett személy érdekei feltétlenül megkívánják. A bíróságoknak alaposabban, több szakértő igénybevételével kell megvizsgálnia a fogyatékos személy képességeit, életviszonyait. Értékelnie kell továbbá, hogy a fogyatékos ember közvetlen környezetében fellelhető segítségnyújtási formák igénybevétele nem teszi-e elkerülhetővé a jogkorlátozást.
Magyarországon ma világviszonylatban is jelentős számú - egyes források szerint mintegy 45.000 - személy él cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt.
A kizáró gondnokság számukra azt jelenti, hogy sorsukról - véleményüket akár figyelmen kívül hagyva, a feladatok megoldásához szükséges képességek kifejlesztésének lehetőségét megtagadva – mások dönthetnek.
Az új Polgári Törvénykönyv megszünteti a kizáró gondnokság alá helyezés lehetőségét, de nem hagyja segítség nélkül a súlyos állapotú, kommunikációképtelen személyeket és családjaikat. A kiszolgáltatottság mértékét csökkentő, erős garanciális elemeket tartalmazó intézkedésekkel biztosítja a szükséges támogatás igénybevételének lehetőségét.
A nemzetközi fogyatékosügyi közösség által üdvözölt szabályok, a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel is összhangban lévő intézkedésekkel segíti, hogy a fogyatékossággal élő embereknek is lehetősége legyen úgy élni, mint bárki másnak.
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége és helyi szervezetei kiadványokkal, tájékoztatató fórumok szervezésével segíti az értelmi fogyatékos emberek, családtagjaik és az őket segítő szakemberek információhoz jutását. Az EFOESZ programjairól érdeklődhet az efoesz@efoesz.hu e-mail címen vagy tájékozódhat a www.efoesz.hu honlapon.
Forrás: Jogi Fórum / ÉFOÉSZ
02/20100
Megállapodási tárgyalások a fogyatékos emberekért
Kedvezményekre számíthat a jövőben az a fogyatékossággal élő ember, akinek hivatalos okiratra van szüksége – ennek kidolgozásáról tárgyalt dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és dr. Parti Tamás a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke valamint dr. Kósa Ádám szerdán, Budapesten.
Kötelező kedvezmény illetné meg a fogyatékossággal élő embereket a tervek szerint, miután sok esetben kerülnek anyagi és jogi hátrányba, mert a közjegyzői irodák fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése nem megoldott – került szóba dr. Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő dr. Tóth Ádám és dr. Parti Tamás a témában tartott megbeszélésén.
Előfordul, hogy egy mozgássérült ügyfél lakására kell kimennünk a hagyatéki eljárás lefolytatása végett, mert a közjegyzői iroda alkalmatlan arra, hogy valaki kerekesszékkel bejusson – említette példaként a MOKK elnöke.
Ebből kifolyólag gyakori probléma a fogyatékos emberek számára a közjegyző kiszállásának díja, amit akkor is meg kell fizetniük, ha önhibájukon kívül nem tudják felkeresni az irodát. De akadnak olyan esetek is, melyekben a gyengénlátó ügyfélnek van szüksége speciális körülményekre ahhoz, hogy a hivatalos okirat elkészüljön.
A helyzet megoldása végett dr. Tóth Ádám a kedvezményes díjak bevezetését, és közel ezer munkatársuk továbbképzését javasolta, mely így a mozgássérült, siket, nagyothalló, értelmi fogyatékos, vak és gyengénlátó, valamint az autizmussal élő ügyfeleknek könnyítené a hivatalos eljárást.
Kósa Ádám üdvözölte a MOKK nyitottságát, és kiemelte az érzékenyítő tréningek fontosságát, melyek során a közjegyzői apparátusban dolgozók saját tapasztalatot szerezhetnének fogyatékos embertársaikról, és oldódhatna a nem ismeretből fakadó feszültség. „A megállapodás létrejöttével a közjegyzői eljárásokban érvényesülhetnek azok a jogok, melyeket a magyar állam a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény ratifikálásával ismert el papíron, de a gyakorlatban eddig nem tükröződtek” – fogalmazott Kósa, akinek közreműködésével a közeljövőben felmérik a különböző fogyatékossági csoportoknál jelentkező problémákat és azok lehetséges megoldását a szóban forgó területen.
A kidolgozott megállapodás várhatóan az elkövetkezendő fél évben elkészül, míg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a fogyatékosüggyel foglalkozó Kósa Ádámot hosszú távú együttműködési szándékáról is biztosította.
02/20100
Szocialisták a fogyatékos emberek ellen
A szocialisták elmúlt nyolc éve csak kudarcként jellemezhető. A fogyatékos emberek ahelyett, hogy támogatást kaptak volna, mindenhol megvonást szenvedtek el - hangzott el Soltész Miklós és Kósa Ádám sajtótájékoztatóján.
2005 óta folyamatosan csökken azon intézmények normatív támogatása, ahol fogyatékossággal élőkkel foglalkoznak. 2005-ben még 820.600 forint volt a támogatása ezen bentlakásos intézményekben élőknek, 2010-ben ez az összeg 710.650 forintra csökkent. 30 százalékos csökkentést szenvedtek el azon fogyatékos szervezetek is, akik kiállnak a fogyatékos emberekért, és sokszor vállalnak át állami feladatot - sorolta Soltész Miklós.
A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a 28.500 forintos öregségi nyugdíjminimum értékét harmadik éve nem emelik a szocialisták, aminek kihatása van az ápolási díjra és fogyatékossági támogatásra is.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője leszögezte: a szocialisták elmúlt nyolc éve csak kudarcként jellemezhető. A fogyatékos emberek ahelyett, hogy támogatást kaptak volna, mindenhol megvonást szenvedtek el.
A megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos emberek foglalkoztatását támogatni kell. Amíg az általuk előállított termékek nem kapnak támogatást, amíg például a minisztériumok nem az őket foglalkoztató cégektől vásárolnak irodaszereket, addig ezek a cégek tönkremennek, a megváltozott munkaképességű dolgozókat pedig elbocsátják - fejtette ki a kereszténydemokrata képviselő. Soltész Miklós azt is elmondta, ha a Fidesz-KDNP kormányra kerül, a fogyatékkal élőket segítő szervezetek vissza fogják kapni azt a támogatási mértéket, amelyet 2009-ben megkaptak.
Kósa Ádám aláhúzta: az elmúlt nyolc év csalódást jelentett a fogyatékosoknak. Az akadálymentesítés határidejét folyamatosan elhalasztották. Példaként említette, hogy 2010. december 31-ig kellene akadálymentesíteni a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ám jól látható, hogy a hátralevő egy év alatt képtelenség bármilyen eredményt elérni ezen a téren.
A fideszes európai parlamenti képviselő a foglalkoztatás kapcsán elmondta, hogy az unióban a fogyatékossággal élő emberek negyven százaléka munkalehetőséghez jut, míg hazánkban ez az arány tíz százalék. Felhívta a figyelmet, hogy a 2010-es költségvetésben 10 milliárd forintot vontak el a foglalkoztatás területéről.
Az elmúlt nyolc évet jól szemlélteti, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályán nem dolgozik fogyatékkal élő személy - jegyezte meg.
(fidesz.hu)