12/20090
Emberi jogokat a klímaegyezménybe
Egy lehetséges klímaegyezményben fontos szerepet kell kapnia az emberi jogok biztosításának is a fejlődő országokban, különösen a veszélyeztetett társadalmi és etnikai csoportok esetében.
Erre emlékeztetett az Emberi Jogok Dániai Intézete, amely a konferencia háttéranyagainak tanulmányozása után azt a következtetést vonta le, hogy pontatlan és félreérthető kifejezések használata veszélybe sodorhatja a megegyezés sikerét.
„Jó oka van annak, hogy az emberi jogokat sokkal határozottabban kellene integrálni a tárgyalási dokumentumokba, majd végül a megegyezésbe is”. Jonas Christofferson, az intézet elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a „dokumentumban szereplő emberi jogokra tett utalások nem kellőképpen precízek.” Az intézmény értelmezése szerint, amennyiben a pontos megfogalmazása az alapvető emberi jogoknak kimarad a megegyezés végső szövegéből, várhatóan a legsebezhetőbb társadalmi csoportok emberi jogi védelme nehezen biztosítható.
„Ha például – mondja az intézet vezetője – a szöveg nem tartalmazza az egészséghez való jogot, akkor hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a megfelelő (társadalmi, gazdasági) szereplők mozgósíthatók, amikor az éghajlatváltozás következményei veszélyeztetik az emberek egészségét, és ellehetetlenítik megélhetésüket?” – kérdezi Christoffferson.
Az intézet vezetője ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megfelelő lépések megtétele, a jogok biztosítás elsősorban az egyes aláíró államok felelőssége, ugyanakkor olyan ENSZ intézményeknek, mint amilyen a WHO, határozott jogkörökkel kellene rendelkezniük arra az esetre, ha az említett jogokat fenyegetik.
„Ha ezek a részletek kimaradnak a megállapodásból, nem lesznek valós kötelezettségek, és ezért felelősségre sem vonható majd senki. Mindez azt is jelenti, hogy elszalasztjuk az alkalmat arra, hogy fontos információkat és tudást gyűjtsünk ezen a területen, beleértve azt is, hogy a veszélyeztetettek esetleg eltűnnek a látókörünkből“ - figyelmeztetett a dániai intézet vezetője.
Forrás: en.cop15.dk
12/20090
Pellengéren a kormány, csorbítják az utasok jogait
Európában cél, hogy arányaiban a vasúti közlekedés más közlekedési módokhoz képest növekedjen. Magyarországon nem. Európában cél, hogy az utasok alapvető jogai megvalósuljanak, itthon legfeljebb üres frázis. Amikor december 3-án életbe lépett az Európai Parlament és Tanács rendelete, mely új jogokkal ruházza fel a vasúttal utazókat, már gyanakodhattunk. A kormány intézkedési tükrében, mi leszünk az elsők, akik mentességet kérünk a rendelet hatálya alól.
Fónagy János és Kósa Ádám sajtóközleménye
Ha már a közlekedési reformot is csak több száz, több ezer oldalnyi szakmai anyag, tervezet, előterjesztés megrendelésében látja a kormány, nem kell abban reménykedni, hogy bármi is pozitív irányba változik. Hogyan készülünk most az utasjogi rendelet céljait megvalósítani?
12/20090
Ma van az emberi jogok nemzetközi napja
"Ha választanom kell béke és igazság közt, az igazságot választom."
Az ENSZ Közgyűlése 55 évvel ezelőtt szavazta meg, hogy december 10. - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1948-ban történt elfogadásának emlékére - az emberi jogok napja legyen. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, s megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt. Bár a dokumentumot a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti előírásait.
Soha nem lehetünk elégedettek az elsimert emberi jogok kapcsán, hiszen amíg a gyakorlatban nem tapasztaljuk, és a társadalom szövetében nem érezzük az emberi jogok tiszteletét, feladatunk van - vélekedik Kósa Ádám, akinek munkája elsősorban terjed ki az emberi jogok védelmére, és azok elsimertetésére. Mind a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése, mind a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény ratifikálása ügyében tett lépések kulcsfontosságúak a képviselő szerint. Az európai uniós és nemzetközi egyezmények, szerződések ugyanis kényszerítő erővel bírnak a nemzetállamok életében is. Magyarországon például a magyar jelnyelvi törvény komplexitása rejlik abban, hogy azt a Magyar Köztársaság a Fogyatékkal Élők Jogairól szóló ENSZ Egyezmény rendelkezéseire tekintettel fogadta el.
Ahhoz, hogy az emberi jogok megvalósulhassanak, szükség van egyrészt arra, hogy valós társadalmi párbeszéddel, főként hiteles – az államtól független – civil szervezetek közvetítésével jusson el az információ az emberekhez. A mindenkori hatalomnak fel kell vállalnia, hogy jogtudatos, tájékozott állampolgárokat „neveljen”. Másrészt jogtudatos, jogkövető állampolgárokra van szükség, akik így kevésbé válnak manipulálhatóvá.
Az emberi jogok érvényesülésében Theodore Roosevelt szavait követve mindenkor szem előtt kell tartanunk: Ha választanunk kell béke és igazság közt, az igazságot válasszuk.
1. az élethez való jog
2. a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog
3. a törvény előtti egyenlőséghez való jog
4. a diszkrimináció tilalma
5. a tényleges jogorvoslathoz való jog
6. a megfelelő eljáráshoz való jog
7. a kínzás tilalma
8. a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem tilalma
9. a magánéletbe történő önkényes beavatkozás tilalma
10. a mozgás szabadságához való jog
11. a gondolat, lelkiismereti- és a vallásszabadsághoz való jog
12. a szólásszabadsághoz való jog
13. a gyülekezés és egyesülési szabadságához való jog
14. a tulajdonhoz való jog
15. a szabad házasságkötéshez való jog
16. az általános, egyenlő és titkos szavazáshoz való jog
17. a munkaválasztás szabadságához való jog
18. a szociális biztonsághoz való jog
19. a pihenéshez való jog
20. az általános oktatáshoz való jog
21. tanszabadság.
12/20090
Tisztújító kongresszust tart az Európai Néppárt
A német egység helyreállításával, valamint az európai integrációval kapcsolatos történelmi döntések helyszínén, a korábbi bonni parlament épületében tartja tisztújító kongresszusát az Európai Néppárt (EPP).
Az európai kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő néppárt szerdán kezdődő kétnapos tanácskozásán a tagpártok képviseletében 13 uniós tagország állam-, illetve kormányfője vesz részt, továbbá 6 nem uniós tagállam miniszterelnöke, valamint számos pártvezető, köztük Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is.
A kereken 1500 küldött a kongresszuson megválasztja az Európai Néppárt elnökségét, így az elnököt és a 10 alelnököt, valamint az EPP több más tisztségviselőjét is. Az MTI értesülése szerint a volt belga miniszterelnöknek, Wilfried Martensnek ezúttal sincs riválisa az elnöki tisztségre, mint ahogy biztosra vehető, hogy Orbán Viktort is újraválasztják az alelnökök egyikének.
(MTI)
12/20090
Embertelen körülmények, az ombudsman jelentése
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése szerint a rendőrségi fogdák nem alkalmasak a fogyatékossággal élők elhelyezésére: az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) mind a börtönkórház, mind a pszichiátria hátrányait hordozza - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala kedden az MTI-vel.
Az országos rendőrfőkapitány egy panaszügyben arról tájékoztatta Szabó Máté országgyűlési biztost, hogy a megfelelő felszereltség és a fogdaőrség speciális képzettségének hiánya miatt a rendőrségi fogdák nem alkalmasak a fogyatékossággal élők befogadására. Az ombudsman álláspontja szerint jogszabály-módosításra lenne szükség, hogy őket csak megfelelően felszerelt büntetés-végrehajtási intézetbe lehessen befogadni.
12/20090
Népszámlálás 2011: Fogyatékosügyi adatokat is gyűjtenek
A fogyatékosságról is gyűjtenek adatokat a 2011-es népszámláláson, így szavaztak a képviselők december 7-én a parlamentben. A törvény zárószavazása várhatóan 21-én lesz.
A képviselők 190 igen, 158 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadták el a jogszabályt, amely alapján 2011 októberében veszik fel a lakosok adatait.
A fogyatékosság is felkerült azok közé az adatkörök közzé, amelyekre rákérdeznek a 2011-es népszámláláson. A parlament december 7-én módosításokkal ismét elfogadta a Sólyom László köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényt.
A törvény zárószavazást két héttel halasztották el, mert az MSZP még egyeztetett a fogyatékos szervezetek képviselőivel arról, hogy a népszámláláson, vagy a kormány javaslata alapján egy külön adatgyűjtésen mérjék fel a fogyatékosságot. Végül mindkét alternatíva bekerült a javaslatba, így külön felmérés is lesz. A vallásra vonatkozóan továbbra sem gyűjtenének adatokat; ezt korábban kifogásolta az államfő.
A népszámlálás várhatóan 2011. október 1-je és november 30-a között lesz, ami uniós kötelezettség is, hiszen ennek végrehajtásáról egy tavalyi EK-rendelet is intézkedik.
Emlékezetes Kósa Ádám november 3-án kiadott közleménye a népszámlálás kockázatairól. Ebben az európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: a törvényben szerepelnie kell a fogyatékosügyi adatok gyűjtésére felhatalmazó rendelkezésnek, abból a célból, hogy a 2001. évi eredmények összehasonlíthatóak legyenek, és hogy a különböző fejlesztések folytatódhassanak az új statisztikák alapján.
Ha ezen adatok nem lesznek a birtokunkban - mondta a képviselő - a magyar fogyatékosügy fejlődését saját kezűleg fojtjuk vissza!
Kapcsolódó cikk: www.kosaadam.hu/hu/cikk/36/
12/20090
Nyomás a MÁV-on: bővülnek az utasjogok
Hatékonyabb tájékoztatás, a fogyatékkal élők igényeinek figyelembevétele, késések esetén kártérítés fizetése – csak néhány azon új jogok közül, melyek a december 3-án életbe lépett Európai Parlament és Tanács rendelete értelmében megilletik a vasúttal utazókat. A magyar állam szemlélete e téren, ahogy azt a vonalbezárások, a menetjegy drágulások, és a szolgáltatások stagnáló színvonala mutatja, nem egyezik a rendelet célkitűzéseivel. Élni fogunk a mentességi kérelemmel?
2009. december 07.
Cél a vasúti személyszállítási szolgáltatások minőségének és eredményességének javítása annak érdekében, hogy a vasúti szállítás aránya az egyéb szállítási módokhoz képest növekedjen – így hangzik a december 3-tól életbe lépő utasjogi rendelet fő passzusa.