dr. Kósa Ádám

Elnöki tisztségben

Az újraalakult Disability Intergroup elnökévé választották Kósa Ádámot december 16-án Strasbourgban. A fogyatékosügyi frakcióközi csoport az előző parlamenti ciklusban informális szereppel és jogkörrel rendelkezett, de a néppárti képviselő célja, hogy most jelentősebb szerephez jusson az Európai Parlamentben. Megválasztásának különlegessége, hogy első alkalommal fordult elő, hogy fogyatékossággal élő és ráadásul az Európai Parlamentben újként bekerült képviselő tölti be a posztot. A Disability Intergroup az egyetlen bizottság, amely kifejezetten a fogyatékossággal élőkre koncentrál.

Az eseményről készült képeinket megtekinthetik a www.kosaadam.hu oldalon a Képtárban.
 

Figyelemmel az akadálymentesítésre

Ma szavaz az unió a 2010 es büdzséről. Az idei költségvetés fő kérdése az volt, honnan teremtik elő a gazdaságélénkítési tervhez szükséges 2,4 milliárd eurót. A parlamenti vitában Kósa Ádám kedden szólalt fel a fogyatékossággal élő, és az idősek emberek érdekében.

Hasonlóan egy nemzeti parlamenti költségvetési vitához az Európai Parlament 2010. évi költségvetésének vitájában is szükséges egyértelművé tenni, hogy konkrétan mit is tartalmaz egy költségvetési javaslat, és ennek mi az üzenete a társadalom számára – fogalmazott Kósa Ádám kedden Strasbourgban.
Az európai parlamenti képviselő annak ellenére, hogy eddig az akadálymentesítés nem került szóba, felhívta a figyelmet, hogy az Általános Ügyek Tanácsa által november 26-án hozott döntés alapján az EU, mint regionális szervezet várhatóan csatlakozni fog a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményhez.
-  Nagyon fontos, hogy az építési és egyéb infrastrukturális beruházásoknál is megvalósuljon az akadálymentesítés az egyéb fontos követelmények (pl. energiatakarékosság, stb.) betartása mellett. Az utólagos költségek ugyanis mindig sokkal a magasabbak az akadálymentesítés esetében. Az Európai Uniónak a gyengénlátókra is gondolnia kell, hogy jól látható jelek, padlón is érzékelhető útkövetők kerüljenek használatra az épületek kialakításánál, és a használatbavételekor. Továbbá a nyelvi jogoknál fontosnak tartanám – magyarázta a képviselő – hogy az épületek megközelítésének lehetőségével párhuzamosan, az (elektronikus) dokumentumoknál is legyen megfelelő információ, hogy a látássérültek milyen módon férhetnek hozzá (melyek az ajánlott szoftverek).

Ha a parlament plenáris ülése jóváhagyja, a 2010-es költségvetés 141 milliárd 453 millió euró lesz a kötelezettségvállalásokat és 123 milliárd euró a kifizetéseket tekintve.
A főbb számokban még november 18-án egyezett meg az EP és a Tanács delegációja. A mostani az utolsó költségvetés, amelyet még a nizzai szerződés alapján fogadnak el. Eszerint a képviselőknek nem lenne hatáskörük a mezőgazdasági büdzsé módosítására.
Ezzel együtt sikerült elérni, hogy az EP kérésére bekerüljön a költségvetésbe egy 300 millió eurós összeg a tejtermelők támogatására. A jelentéstevő Surján László szerint ez már „Lisszabon szelleme”. A december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés szerint ugyanis a parlament hatásköre költségvetési kérdésekben teljessé vált.
 

Az Európai Tanács az egyenlő esélyekről

A fogyatékossággal élő emberek mellett az idős emberek jogai is csorbulnak azáltal, hogy a többségi társadalomhoz képest eltérő lehetőségeiket sem az állami, sem a piaci szolgáltatók nem veszik figyelembe. Ez ügyben tett fel kérdéseket az Európai Tanácsnak Kósa Ádám európai parlamenti képviselő december 16-án este.

A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elve volt a napirenden december 16-án Strasbourgban.
Kósa Ádám arra volt kíváncsi, tervezi-e a Tanács egységes, kivételeket nem ismerő alapok létrehozását a megkülönböztetés elleni politika számára (például árucikkek tervezése, gyártása terén) a fenntartható társadalom megteremtése érdekében.
Cecilia Malmström Európa-ügyi miniszter elismerte a hozzáférhetőség kulcsfontosságát a megkülönböztetés ellen irányuló harcban, és ígéretet tett, hogy a január végéig tartó svéd EU-elnökség alatt figyelemmel lesznek a szóban forgó javaslatra.
Figyelembe véve, hogy az infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés sokszor az országokban ténylegesen kihívás, elfogadhatatlan, hogy a tagállamok 10 vagy 20 évvel halasztják el az (új) infrastruktúra és az (új) szolgáltatások könnyebb és valódi elérhetőségét célzó új szabályok elfogadását – magyarázta Kósa.
A képviselő kérdésére válaszolva Malmström elmondta azt is, bár korábban már megfogalmazódott az egységes, kivételeket nem ismerő alapok létrehozásának terve, mely a megkülönböztetés elleni politika számára elengedhetetlen, erről további egyeztetésekre van szükség.
Malmström, aki a II. Barroso Bizottság belügyért felelős biztos-jelöltje is, kiemelte ugyanakkor a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, a Lisszaboni Szerződést, és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mint nélkülözhetetlen dokumentumokat.