dr. Kósa Ádám

"Pozitív intézkedésre van szükség" - az ombudsmani jelentés nyomában

Hová tűnik a statisztikából 5000 autista fiatal? Miért lesznek magántanulók és miért titkolják el állapotukat szüleik? Véget ért az egy évvel ezelőtt indított ombudsmani vizsgálat, amelyet a közel 70 beérkezett panasz mellett az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) és egy kutatás is segített. Összeállításunkban a kutatás eredményeit és a jelenlegi helyzetet mutatjuk be, kérdéseinkre Borza Beáta, az ombudsmani Vizsgálati Főosztály vezetője válaszolt. Írta: Bálint István (Közelkép Hírügynökség) 

Az állampolgári jogok biztosa, Szabó  Máté 2008-ban indította el a "Méltóképpen Másképpen" című programot, hogy a fogyatékossággal élő emberek alkotmányos jogait tüzetesen megvizsgálja, így az oktatás, az egészségügyi és a munkaerőpiac területén, míg az uniós parlamenti választások kapcsán a szavazás visszásságaira hívta fel a figyelmet (az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy  alkotmánymódosításra és a választási jogszabályok megváltoztatására van szükség).

Hiányos adatok - hová tűnik 5000 autista gyermek?

Az ombudsman 2009 elejétől vizsgálta (szoros együttműködésben az AOSZ vezetőivel valamint az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar dékánjával és a szakma elismert kutatóival), miként juthatnak az autista gyermekek a megfelelő nevelési-oktatási intézményekbe, milyen lehetőségei vannak a fiatal felnőtteknek a felsőfokú képzésben való részvételre. "Konkrét, egyedi megkeresés, panasz közel 70 darab érkezett, azonban egy-egy beadvány több kérdéskört, területet is érintett" - tudtuk meg Borza Beátától, a Vizsgálati Főosztály vezetőjétől. "A kérdések azonban majd minden levélben a diagnózis felállításának körülményeit, az azutáni sokk miatti kétségbeesést és a kiút keresését érintették az oktatási rendszerben."

Az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) felmérése alapján a magyar közoktatásban a 2007/2008-as tanévben közel 7000 autizmussal élő gyermeknek kellett volna megjelenni, ezzel szemben az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) statisztikája szerint mindössze 1276 gyermek jelent meg. További problémát okoz, hogy Magyarországon nincs autizmus szakos képzés. 2009-ben ugyan elindult egy autizmus felsőfokú szakirányú továbbképzés a gyógypedagógusok számára (a már említett Bárczy-n), ám ők is csak 2011-re fognak végezni. Az AOSZ véleménye szerint azonban ez nem helyettesíti az autizmus gyógypedagógus alapképzést. Bár az 1998. évi XXVI. törvény garantálja a fogyatékossági ágak esetében az alapképzések elindítását, ez az autizmus esetében még nem valósult meg.  

Jelenleg az oktatásból mintegy 5000 autista gyermek hiányzik. Ennek legfőbb oka az, hogy az autista tanulókat jelenleg csak azok az oktatási intézmények látják el, amelyek alapító okiratában szerepel az autista gyermekek oktatása, a többi intézmény egyszerűen elutasítja őket. A szülőknek nem sok választása marad: vagy veszik a fáradságot és újabb intézményeket keresnek fel, vagy pedig magántanulóként taníttatják gyermeküket. A legtöbb szülő az utóbbi megoldást választja, amiben közrejátszik, hogy egyrészt nincsen hozzáférhető jegyzék a megfelelő iskolákról, másrészt az iskolák gyakran ajánlják a magántanulói státuszt, mivel ilyenkor csak heti tíz óra leadására kötelesek. A másik lehetséges ok, amiért a gyermekeket nem lehet fellelni a statisztikákban, az, hogy a szülők gyakran más diagnózist iratnak a szakvéleményre, vagy csak egyszerűen eltitkolják, hogy gyermekük autista, csakhogy az intézmény felvegye őket.

Országos nyomozás - megyéről megyére

Az ombudsmani vizsgálat középpontjában az emberi méltósághoz való jog áll. "Indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe kerülnek azonos korú, ép társaikhoz képest az olyan autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, akik számára az állam nem biztosítja lakókörnyezetükben az állapotuknak, képességeiknek megfelelő nevelési-oktatási intézményt" - összegez Borza. 

A hivatal álláspontja szerint az állam nem teljesíti  az alkotmány 70/A § (3) bekezdéséből következő, emellett az ENSZ Egyezményben, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben konkretizált, az esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó kötelezettségét. 

Az autizmussal élő gyermekek fejlesztése 1990-ben kezdődött el az úgynevezett kísérleti csoportok indításával, de az autizmus felismerése és kezelése a kilencvenes években sem jelent meg kellő hangsúllyal. Akkoriban a kutatók az autizmus előfordulási gyakoriságát két ezrelékre becsülték, míg a mai becsült arány 5-6 ezrelék körül van. Az országban az első, nemzetközi mércével is korszerű iskolai tagozat az autisták számára 1992-ben Székesfehérváron szerveződött meg, az 1993-as közoktatási törvény pedig az autizmust a különleges gondozásra való jogosultságot megalapozó fogyatékosságok között említi. A Közoktatási törvény 2003-tól az autizmust a sajátos nevelési igényre jogosultak önálló csoportjaként határozza meg és többlet-órakeretet biztosít. Mindemellett az Oktatási és Kulturális Minisztérium kidolgozott egy intézmények által választható vagy adaptálható minta-tantervet. 

Az ombudsman vizsgálata során nyolc tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságot kérdezett meg, melyek különböző megyék állapotáról nyújtottak információt. A szakértői vélemények alapján kiderült, hogy az ország megyéiben nagyon eltérőek az ellátás feltételei, és az is, hogy a legtöbb autista tanuló a közép-dunántúli és a dél-alföldi régióra jut, míg a legkevesebb a dél dunántúli régióra. Borza Berta tájékoztatása szerint  a bizottságok számos esetben azért nem tudnak az autista diagnózissal rendelkező gyermek számára megfelelő nevelési, oktatási intézményt találni, mert a rendelkezésére álló intézményi jegyzék nem tartalmaz ilyet, nem csoda, hogy a bizottságok vezetői kivétel nélkül kifogásolták az autizmussal élő gyermekeket ellátó intézmények alacsony számát (még Hajdú-Bihar megyében is, ahol egyébként mindenkit el tudnak látni). Éppen ezért szükség van az utazó gyógypedagógusi hálózat kiépítésére minden megyében, amely a sajátos nevelési igényű gyermekeknek biztosít habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokat tanórán és tanórán kívül. 

Ami az ügy további kimenetelét illeti, a vizsgálati eredményeket  az ombudsman az egészségügyi, a szociális, és az oktatási miniszterek figyelmébe ajánlotta és felszólította a tárcavezetőket a helyzet mielőbbi orvoslására.

Elnöki tisztségben

Az újraalakult Disability Intergroup elnökévé választották Kósa Ádámot december 16-án Strasbourgban. A fogyatékosügyi frakcióközi csoport az előző parlamenti ciklusban informális szereppel és jogkörrel rendelkezett, de a néppárti képviselő célja, hogy most jelentősebb szerephez jusson az Európai Parlamentben. Megválasztásának különlegessége, hogy első alkalommal fordult elő, hogy fogyatékossággal élő és ráadásul az Európai Parlamentben újként bekerült képviselő tölti be a posztot. A Disability Intergroup az egyetlen bizottság, amely kifejezetten a fogyatékossággal élőkre koncentrál.

Az eseményről készült képeinket megtekinthetik a www.kosaadam.hu oldalon a Képtárban.
 

Figyelemmel az akadálymentesítésre

Ma szavaz az unió a 2010 es büdzséről. Az idei költségvetés fő kérdése az volt, honnan teremtik elő a gazdaságélénkítési tervhez szükséges 2,4 milliárd eurót. A parlamenti vitában Kósa Ádám kedden szólalt fel a fogyatékossággal élő, és az idősek emberek érdekében.

Hasonlóan egy nemzeti parlamenti költségvetési vitához az Európai Parlament 2010. évi költségvetésének vitájában is szükséges egyértelművé tenni, hogy konkrétan mit is tartalmaz egy költségvetési javaslat, és ennek mi az üzenete a társadalom számára – fogalmazott Kósa Ádám kedden Strasbourgban.
Az európai parlamenti képviselő annak ellenére, hogy eddig az akadálymentesítés nem került szóba, felhívta a figyelmet, hogy az Általános Ügyek Tanácsa által november 26-án hozott döntés alapján az EU, mint regionális szervezet várhatóan csatlakozni fog a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményhez.
-  Nagyon fontos, hogy az építési és egyéb infrastrukturális beruházásoknál is megvalósuljon az akadálymentesítés az egyéb fontos követelmények (pl. energiatakarékosság, stb.) betartása mellett. Az utólagos költségek ugyanis mindig sokkal a magasabbak az akadálymentesítés esetében. Az Európai Uniónak a gyengénlátókra is gondolnia kell, hogy jól látható jelek, padlón is érzékelhető útkövetők kerüljenek használatra az épületek kialakításánál, és a használatbavételekor. Továbbá a nyelvi jogoknál fontosnak tartanám – magyarázta a képviselő – hogy az épületek megközelítésének lehetőségével párhuzamosan, az (elektronikus) dokumentumoknál is legyen megfelelő információ, hogy a látássérültek milyen módon férhetnek hozzá (melyek az ajánlott szoftverek).

Ha a parlament plenáris ülése jóváhagyja, a 2010-es költségvetés 141 milliárd 453 millió euró lesz a kötelezettségvállalásokat és 123 milliárd euró a kifizetéseket tekintve.
A főbb számokban még november 18-án egyezett meg az EP és a Tanács delegációja. A mostani az utolsó költségvetés, amelyet még a nizzai szerződés alapján fogadnak el. Eszerint a képviselőknek nem lenne hatáskörük a mezőgazdasági büdzsé módosítására.
Ezzel együtt sikerült elérni, hogy az EP kérésére bekerüljön a költségvetésbe egy 300 millió eurós összeg a tejtermelők támogatására. A jelentéstevő Surján László szerint ez már „Lisszabon szelleme”. A december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés szerint ugyanis a parlament hatásköre költségvetési kérdésekben teljessé vált.
 

Az Európai Tanács az egyenlő esélyekről

A fogyatékossággal élő emberek mellett az idős emberek jogai is csorbulnak azáltal, hogy a többségi társadalomhoz képest eltérő lehetőségeiket sem az állami, sem a piaci szolgáltatók nem veszik figyelembe. Ez ügyben tett fel kérdéseket az Európai Tanácsnak Kósa Ádám európai parlamenti képviselő december 16-án este.

A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elve volt a napirenden december 16-án Strasbourgban.
Kósa Ádám arra volt kíváncsi, tervezi-e a Tanács egységes, kivételeket nem ismerő alapok létrehozását a megkülönböztetés elleni politika számára (például árucikkek tervezése, gyártása terén) a fenntartható társadalom megteremtése érdekében.
Cecilia Malmström Európa-ügyi miniszter elismerte a hozzáférhetőség kulcsfontosságát a megkülönböztetés ellen irányuló harcban, és ígéretet tett, hogy a január végéig tartó svéd EU-elnökség alatt figyelemmel lesznek a szóban forgó javaslatra.
Figyelembe véve, hogy az infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés sokszor az országokban ténylegesen kihívás, elfogadhatatlan, hogy a tagállamok 10 vagy 20 évvel halasztják el az (új) infrastruktúra és az (új) szolgáltatások könnyebb és valódi elérhetőségét célzó új szabályok elfogadását – magyarázta Kósa.
A képviselő kérdésére válaszolva Malmström elmondta azt is, bár korábban már megfogalmazódott az egységes, kivételeket nem ismerő alapok létrehozásának terve, mely a megkülönböztetés elleni politika számára elengedhetetlen, erről további egyeztetésekre van szükség.
Malmström, aki a II. Barroso Bizottság belügyért felelős biztos-jelöltje is, kiemelte ugyanakkor a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, a Lisszaboni Szerződést, és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mint nélkülözhetetlen dokumentumokat.

Délben: a 2009‑es gondolatszabadságért adományozott díj ünnepélyes átadása

Az EP emberi jogi elismerését, a Szaharov-díjat az idén Oleg Orlov, Szergej Kovaljev és Ljudmila Alekszejeva veheti át a Memorial nevű mozgalom és a többi orosz emberijog-védő képviseletében. A díjat december 16‑án, szerdán délben, ünnepélyes ülésen adja át Jerzy Buzek az Európai Parlament elnöke. December 17‑én, csütörtökön 9.00 és 10.30 között a képviselők rendkívüli bizottsági ülést tartanak az idei díjazottakkal.
 

A munkanélküliség továbbra is aggasztja az európaiakat

Az európaiak többsége szerint a gazdasági válság még nem érte el csúcspontját – derül ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. A megkérdezettek ötöde a krízis kezelésére leginkább az Európai Uniót tartja alkalmasnak.
 

Az év utolsó plenáris ülése

Az év utolsó plenáris ülésén az Európai Parlament szavaz az unió 2010‑es büdzséjéről, a képviselők értékelik a svéd EU‑elnökséget, valamint vitáznak az EU afganisztáni és pakisztáni szerepéről. Az ülésen átadják az EP emberi jogi elismerését, a Szaharov‑díjat a Memorial oroszországi emberi jogvédő szervezetnek. Vitát tartanak továbbá Jeruzsálem státuszáról és a közel-keleti helyzetről.