21
01/2010
0

Határozott magyar álláspont a Duna Stratégiára vonatkozóan

Áder János az ivóvízbázis védelmét tartja a Duna Stratégia legfontosabb prioritásának, míg Kósa Ádám a folyó kultúrák összekapcsolásában betöltött szerepét hangsúlyozta az európai parlamenti vitában.
Áder János és Kósa Ádám sajtóközleménye

Az Európai Parlament tegnapi, késő éjszakába nyúló vitájában Áder János, az EP Környezetvédelmi Bizottságának fideszes tagja kiemelte, hogy a Duna Stratégia kialakítása során Magyarországnak elsődleges feladata az, hogy a Duna medre alatt található hatalmas édesvíz kincset megóvja. Minden egyéb, a stratégiára vonatkozó elképzelés megvalósítása, szállítás, gazdasági fejlődés, turizmus csak ezután következhet.

A néppárti képviselő már most világossá tette, hogy amint a Duna Stratégiával kapcsolatos jelenlegi konzultáció túllép az elvi kérdéseken és a részleteken kezdenek majd vitázni, egy dologból biztosan nem fog engedni: A Dunán csak olyan beavatkozások, fejlesztések valósíthatók meg, amelyek nem veszélyeztetik az ivóvíz-bázisokat, hiszen a mi felelősségünk, hogy a gyermekeink, unokáink tiszta vizet ihassanak. "A Földet nem nagyszüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön." emlékeztetett Áder János a közismert mondásra.

Kósa Ádám, az EP Közlekedési és Turisztikai Bizottságának fideszes póttagja beszédében kiemelte, hogy a Duna Magyarország és az Európai Unió szerves része, ezért a tervezett területközi együttműködések során azokat a területeket is szem előtt kell tartanunk, amelyekben gazdasági lehetőség rejlik, így a közlekedésügyet és a turizmust, kiemelve a környezetbarát idegenforgalmat, valamint az oktatás és társadalmi befogadást erősítő programok támogatását.

A néppárti politikus szerint kiemelten fontos a TEN-hálózat és az ökoturizmus fejlesztése, mint a gazdasági növekedés egyik eszköze. Ugyanakkor Kósa Ádám azt is jelezte, hogy a realitásokat kell figyelembe venni annak érdekében, hogy megvalósítható legyen a stratégia. Hangsúlyozta: a Duna összeköti a kultúrákat, ami pedig egyben az Európai Unió egyik sarokköve. Már az 1830-as évektől nemzetek feletti együttműködés jellemezte a Dunával kapcsolatos fejlesztéseket - köszönhetően gróf Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak is -, így Kósa azzal zárta beszédét: bízik abban, hogy most is nemzetek közötti összefogás keretében valósulnak meg a stratégia céljai.

Oli Rehn biztos, az Európai Bizottság képviseletében válaszában elmondta, hogy mind az ivóvízkészlet védelme, mind pedig az együttműködés kiemelten fontos és örömmel nyugtázta, hogy ezen a vitán a képviselők felkészültségről adtak tanúbizonyságot, ami biztató a stratégia sorsát illetően.

Háttér: Az Európai Tanács 2009. júniusi döntésével megbízta az Európai Bizottságot, hogy 2010 végére készítse el a Duna-térség makro-regionális szintű stratégiájára vonatkozó javaslatát. A leendő Duna Stratégia célja, hogy a területi, gazdasági és szociális kohézió erősítésével elősegítse a Duna menti régiók fenntartható fejlődését. A stratégia jelentőségét növeli, hogy a Duna Bizottság központja Budapesten van és a program végrehajtása a magyar elnökség prioritásai között szerepel.  Az Európai Duna Bizottság jelenlegi helyszíne Budapesten van.

A bejegyzés trackback címe:

https://kosaadam.blog.hu/api/trackback/id/tr421689780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.