24
11/2009
0

Kósa Ádám: Ez nem jobb vagy baloldaliság kérdése!

Dr. Kósa Ádám a Fidesz EP-listájának 12. helyén álló -siket- jelöltje. Kósa, aki egyben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) és a Fogyatékossággal Élők Szövetségének Tanácsa (FESZT) elnöke, azonban függetlenként, párton kívüliként méretteti meg magát. Az EurActiv-nak adott interjúban hangsúlyozta, az EP-képviselőként nem egy ideológiát, hanem a fogyatékossággal élő embereket szolgáló szemléletváltást fogja képviselni.

Volt korábban együttműködés Ön és a Fidesz között? Ennek keretében érkezett Önhöz a felkérés, hogy vegyen részt a párt EP-listáján?

2005 óta vagyok a SINOSZ elnöke. Ennek a szervezetnek nagyon sok olyan célja van, melyeknek az eléréséhez szükség van a politikával való együttműködésre, vagyis a parlamenti pártok mindegyikével jó kapcsolatokat ápolunk. Így épült ki a SINOSZ, jómagam és a Fidesz között is a jó kapcsolat, de ugyanez igaz a többi pártra is. Arra a kérdésre, hogy miért esett rám a választás, nem tudok válaszolni.

Ezek szerint meglepte a felkérés?

Meglepett. Azt gondoltam, hogy első körben a magyar országgyűlésbe kell bejuttatni egy hallássérült vagy más fogyatékossággal élő képviselőt. De hogy éppen az Európai Parlamentbe lesz lehetőségem esetleg bejutni, arra nem számítottam.

Nyilván tudja, hogy jelenleg nincsen siket képviselő az EP-ben.

Valóban nincsen. Kerekes székes van; egy ír képviselő. Korábban is voltak fogyatékossággal élők, de úgy tudom, ők vagy kerekes székesek, vagy látássérültek voltak. Siket biztos, hogy nem volt.

Ez az akadálymentesítés új formáját veti majd fel...

Igen, ez nagy feladat lesz a Parlament számára.

Egyeztetett már erről a Parlamenttel?

Még nem. De azt gondolom, hogy ebből nem lehet probléma. Ez logisztikai kérdés.

Gyakran fogalmazzák meg azt a kritikát az EP-vel szemben, hogy nagyon költséges az a 23 nyelvről, 23 nyelvre való tolmácsolás. Ennyi hivatalos nyelve van ugye jelenleg az Uniónak. A jeltolmácsolás ehhez adódna hozzá. Mik a tervei? Ön fogja megoldani a problémát, vagy szeretné, ha központilag gondoskodnának az ülések jeltolmácsolásáról?

Szerintem az a normális, ha a Parlament - mint munkahely - biztosítja az akadálymentes hozzáférést a munkához. A jelnyelv lehet az EU 24. hivatalos nyelve.

Ön beszéli a magyar és a nemzetközi jelnyelvet. Ez utóbbiról azt olvashatjuk, hogy nem feltétlenül egyezik az egyes országokban. Igaz ez?

Ez egy egyezményes, mesterséges nyelv. Nem tudja mindenki használni, de aki benne van a nemzetközi életben, az igen. Segít, hogy a különböző országokból érkező siketek megértsék egymást, hiszen az egyes országokban használt jelnyelvek nem azonosak, bár a kontinensen belül többnyire hasonlítanak egymásra. Talán olyan, mint a német nyelv: aki tud egy kicsit németül, az a legtöbb német nyelvjárású országban megérteti magát, bár a hasonló nyelvek különbözőségét mutatja az a tény, hogy még egy északi német se érti meg a bajort...

Milyen a fogyatékossággal élők helyzete most Magyarországon, és milyen az Unióban?

Magyarország helyzete elmaradottabb a nyugat-európai országokhoz képest. Jellemző példa, hogy Magyarországon csak minden tizedik fogyatékossággal élőnek van csak munkahelye, míg tőlünk nyugatabbra, minden negyedik-ötödiknek van. A két arány között óriási a szakadék.

Az európai parlamenti munkával két dolgot lehet elérni. Európai szinten lehet erősíteni a fogyatékosügyi politikai célok megjelenését, illetve érvényesíteni lehet ezeket Magyarországra rávetítve is.

De mondok egy konkrét példát is. Magyarország 1998-ban elfogadta a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségéről szóló törvényt. Ebben voltak határidők, amelyek előírták, meddig kell akadálymentesíteni a közintézményeket, a tömegközlekedési járműveket, stb. Két évvel ezelőtt az országgyűlés ezt a határidőt meghosszabbította 2013-ig. Attól tartunk, hogy továbbra is hosszabbítgatni fogják, ezért szükségesnek tartjuk egy egységes európai szintű követelményrendszer kidolgozását.

Szülessen egy olyan átfogó és nem csak az épületek akadálymentesítését szolgáló jogi norma, amelyik valamennyi ember érdekét szolgálja. Fontos ez azért is, hogy valóban minden tagállam ténylegesen legyen elkötelezett az akadálymentesítés terén (pl. Brüsszelben sem akadálymentesek a villamosok), legyenek konkrét feladatok és célok, és akkor egyik tagállam sem tud állandóan halasztani, késleltetni ebbéli erőfeszítéseit. Az Egyesült Királyság például különösen az info-kommunikációs akadálymentesítés területén nagyon szép eredményekkel büszkélkedhet.

Született már erre kezdeményezés? Tart ez a folyamat valahol?

Sajnos még nincsen ilyen. Arra vannak kezdeményezések, hogy az egyes területeken milyen esélyegyenlőségi elveket érvényesítsenek. Már előkészítették például a légiközlekedés szabályait, de általános elveket még nem dolgoztak ki. Születtek szabályok a vonatközlekedés területén, de ezek csak a nemzetközi vonalakat érintik.

Maga a fogyatékosság, mint társadalmi probléma sem tudatosult még az emberek fejében, pedig nemcsak a Magyarországon élő 600.000 fogyatékos emberről van szó. Ha a rokonaikat is hozzávesszük, akik nyilván szintén együtt kell éljenek a családtagjuk fogyatékosságával, akkor óriási számot kapunk. Másrészt a fogyatékosság relatív: a későbbi életszakaszokban gyakrabban jelennek meg kisebb-nagyobb fogyatékosságok, csak amig az ember fiatal, ezekkel nem szeret foglalkozni...

Magyar politikus európai szinten még nem foglalkozott a kérdéssel. Érintőlegesen természetesen felmerülnek ide kapcsolható problémák, de ami igazán hiányzik, az a globális megközelítés. Én ebben nyújthatok újat, és ha sikerem lesz, a fogyatékosügyi politika európai érvényesítése Magyarország érdeme lehetne, hasonlóan a 2000-ben, a nemzeti fogyatékosügyi jogszabályalkotás terén elért eredményeként hazánk által elnyert nemzetközi Roosevelt-díj hírnevéhez.

Nyilván nem csak a hallássérültek, hanem a fogyatékossággal élők érdekeit fogja képviselni Brüsszelben, ha megválasztják.

Természetesen. A felkérés nem mint siket embernek szólt, hanem, mint fogyatékossággal élőnek, mint érintettnek. Nekem az lesz a feladatom, hogy minden fogyatékossági csoportnak a problémáját felvállaljam.

Felvette már a kapcsolatot más érdekképviseletekkel?

Pillanatnyilag én vagyok a FESZT elnöke. Ez a Fogyatékossággal Élők Szövetségének Tanácsa.

Ez egy ernyőszervezet. Tagja a SINOSZ, a MEOSZ (Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége), az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége) és a nagyobb szervezetek, kivéve a látássérülteket.

A FESZT pedig tagja a legnagyobb európai fogyatékosügyi szervezetnek, az EDF-nek (European Disability Forum), amelynek nagyon erős érdekvédelmi tevékenységgel rendelkezik. Az Európai Unió által erőteljesen támogatott szervezetről van szó, amely viszonylag nagy büdzséből gazdálkodik és kívülről próbál lobbizni. Az egyik fő célom, hogy az EDF-el együttműködve az ő céljaikat is be tudjam vinni az EP-be.

Vannak továbbá specifikus európai szervezetek, mint az Európai Siketek Szövetsége, az Európai Vakok Uniója, vagy az Inclusion Europe (az értelmi fogyatékosok európai szervezete). Velük nem vettem még fel a kapcsolatot, kivéve az Európai Siketek Szövetségét, ahol a jogi bizottság tagja vagyok.

Milyen más politikaterületen szeretne aktív lenni a fogyatékossággal élők képviseletén kívül?

Minden, ami az esélyegyenlőséggel és az emberi jogokkal kapcsolatos. Jelenleg az EP-ben nincsen olyan bizottság, ami csak a fogyatékosokkal foglalkozna. Ezeket a kérdéseket az esélyegyenlőségi és nőjogi bizottságon belül kezelik. Ebben szívesen részt vennék. Van azonban egy köztes bizottság, a disability intergroup (fogyatékosügyi frakcióközi csoport), amely kifejezetten a fogyatékossággal élőkre koncentrál, azonban ez a csoport jelenleg informális szereppel és jogkörrel rendelkezik. Megválasztásom esetén mindenképpen szeretnék abban közreműködni, hogy ez a munkacsoport első lépésben jelentősebb szerephez jusson az EP-n belül.

Mikor kezdődik a Fidesz-kampány és mik a főbb politikai üzenetek?

A Fidesz rövid és takarékos kampányra készül, ami nyilvánvalóan a június 7-i választást megelőző hetekben ér majd a legintenzívebb szakaszba. A párt egyébként már januárban elindította az európai parlamenti választásokra készülő programjának vitasorozatát, amely konferenciákból, szakmai egyeztetésekből épül fel.

Annyi bizonyos, hogy az engem felkérő párt független jelöltként kezel engem, úgy tekint rám, mint egy érintettre, aki képviselőként felvállalja a fogyatékos sorstársainak problémáit és próbál tenni értük.

Ugyanakkor a Fidesz már most kinyilvánította, be kívánja bizonyítani, hogy az én felkérésem nem csak egy PR-fogás, hanem az egész pártot alkalmassá akarják tenni arra, hogy a fogyatékos emberek problémáit felvállalja. Én ezt nagyon szimpatikusnak találom és remélem, hogy a többi pártnak is jó példa lesz a későbbiekben.

Én magam nagyon ügyelek arra, hogy független maradjak. Van is egy szlogenem: A fogyatékosügyi politika nem jobb vagy baloldaliság kérdése!

Növelheti az EP-választások részvételi arányát az Ön szerepvállalása?

Én remélem, hogy a fogyatékossággal élő emberek nagyobb ösztönzést kapnak a választási részvétel tekintetében. Nem magam miatt, hanem, hogy végre kinyilvánítsák azt, hogy az ő szavuk is számít.

Az EDF nemrég kiadott egy közleményt, amelyben felszólítja az EU tagállamait, segítsék elő, hogy a fogyatékos emberek minél nagyobb számban vegyenek részt a választásokon, és ehhez minden szükséges segítséget megkapjanak. Ezek alapvető célok, és én ezt a manifesztót szeretném érvényesíteni Magyarországon is.

(euractiv.hu)

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://kosaadam.blog.hu/api/trackback/id/tr921549326

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: website laten maken 2018.07.22. 05:11:01

Schwinn Csepel kerékpár - Bicikli bolt

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.