02
12/2009
0

Miért jó a Lisszaboni Szerződés a fogyatékossággal élő embereknek?

Az utóbbi időben sok minden elhangzott a 2009. december 1-én hatályba lépő Lisszaboni Szerződésről, a médiában gyakran a reformszerződés legfőbb erényeként a benne foglalt Alapjogi Kartát emlegetik. Ahhoz, hogy ezt meg is értsük, fontos látnunk: mi vezetett el idáig.
 

Az anyagot összeállította: Dr. Lovászy László, szakmai tanácsadó



Az Alapjogi Karta születésének körülményei

Kétezer decemberében, Nizzában az európai csúcson elfogadták az Európai Szociális Menetrendet (European Social Agenda). Ezzel megfogalmazták a hat legfontosabb célt a szociális és társadalmi befogadás területén, amelyek közül kettő kiemelkedően fontosnak bizonyult: a szegénység és a diszkrimináció minden formája elleni küzdelem és a társadalmi integráció ösztönzése.
 

30
11/2009
0

Hamarosan lehet Európát tárcsázni

2009. november 27.

Kecskemét – Az Európai Unió új erőre kap, ha december elsején hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, így nem véletlen, hogy a november 27-én tartott sajtószeminárium témája is a reformszerződés volt. Kósa Ádám, mint Bács-Kiskun megye európai parlamenti képviselője, úgy véli,
 

Magyarországon a politikai kultúra még nem tart ott, hogy fontosnak tartsa az európai parlamenti képviselők munkáját, ami abban mutatkozik meg, hogy tágabb kitekintésben nem folyik párbeszéd a belföldi problémákról, mert azokat kizárólag itthon akarják megoldani, miközben a válaszokat európai szintéren is keresni kell, hiszen csak így lehetünk sikeresek – mondta Kósa Ádám, aki Kecskeméten tartott előadást. Bács-Kiskun megyében, amely az európai parlamenti képviselő választó körzete egyben, aktív érdeklődés övezte a sajtószemináriumként aposztrofált eseményt, melyen terítékre került a Lisszaboni Szerződés várható következménye is.

24
11/2009
0

Új időszámítás

Ezentúl a biztosítók nem tagadhatják meg egy biztosítás megkötését, mert valaki - akár tudtán kívüli is - genetikai betegségben szenved, mert társadalomban élünk, és nem pedig az egymásról nem is tudó egyének sokaságaként – mondta dr. Kósa Ádám a parlament strasbourgi plenáris ülésén.

2009. november 23.

Az európai parlamenti képviselő, aki szerint a Lisszaboni Szerződéssel új időszámítás kezdődik az Európai Unióban, egyperces felszólalásában a Reformszerződés és az Európai Unió Alapvető Jogokról szóló Kartája által biztosított jogokról beszélt.

- Senkit nem lehet még akár közvetetten is hátrányosan megkülönböztetni, mert fogyatékossággal élő családtagja, vagy fogyatékos gyermeke van – hangsúlyozta Kósa Ádám, majd úgy folytatta: az EU az alapvető keresztény és emberi jogi értékek mellett áll ki a fogyatékossággal élők tekintetében, így az élet és az emberi méltóság védelmében. 

Kitért arra is, hogy genetikai tulajdonságai alapján senkit nem lehet diszkriminálni, ez pedig egy radikálisan új megközelítés alapja lehet a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem területén.

Kósa Ádám a fent említett elvek betartása mellett arra kérte képviselőtársait, hogy támogassák a Disability Intergroup újralakítását, mely fogyatékosügyi frakcióközi csoportként az előző ciklusban informális szereppel és jogkörrel rendelkezett. A képviselő eltökélt célja, hogy ez a munkacsoport jelentősebb szerephez jusson az Európai Parlamenten belül. Amennyiben a többi képviselő is támogatja a Disability Intergroup újralakítását, úgy erről a következő napokban születhet megállapodás.

24
11/2009
0

Klaus aláírta a Lisszaboni Szerződést

Václav Klaus cseh államfő aláírta a Lisszaboni Szerződést, így hatályba léphet az Európai Unió intézményrendszerét megreformáló dokumentum.

2009. november 3.

Az uniós tagállamok sorában utolsóként így Csehország is ratifikálta a lisszaboni szerződést, miután az ország alkotmánybírósága elutasította a Václav Klaus államfőhöz hű szenátorok egy csoportja által benyújtott panaszt.

Az alkotmánybíróság mai egyhangú határozatban utasította el azokat az érveket, amelyek szerint a lisszaboni szerződés aláásná Csehország nemzeti szuverenitását. Klaus korábban azt is felhozta a tervezett reformok ellen, hogy azok révén az EU egy csekély demokratikus ellenőrzés alatt álló "szuperállammá" válna.

Az államfő legutolsó manővere az volt, hogy a múlt heti EU-csúcson felmentést szerzett országának az unió alapjogi chartája alól; erre szerinte azért volt szükség, mert az a Benes-dekrétumok érvénytelenítésével kártérítési perek sorát indíthatta volna el a II. világháború után kitelepített németek és leszármazottaik részéről.

A cseh ratifikáció nyomán még az idén életbe léphet az EU intézményi reformjának alapjait lefektető dokumentum.

Szerző: Világgazdaság Online