25
11/2009
0

Éjféli vita a jelnyelvről és a szlovákiai magyarokról

2009. november 25.

A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség része – ezzel a felütéssel vont Kósa Ádám egyperces felszólalásában párhuzamot a siketek és a szlovákiában élő magyarok helyzete között. Az igencsak parázs vitában az Európai Unió többnyelvűségért felelős biztosa most kiállt a nyelvi sokszínűség mellett.
 

Az Európai Unió tagállamai közül eddig kilenc országban ismerték el hivatalosan a jelnyelvet, legutóbb 2009. november 9-én éppen hazámban, Magyarországon, ahol kimondták, hogy a siketeket nemcsak megilleti anyanyelvük, a jelnyelv használata, de elismerik azt és védik a jelnyelven alapuló siketkultúrát – kezdte felszólalását Kósa Ádám.
A néppárti európai parlamenti képviselő kijelentette, az Európában élő siket és nagyothalló polgárok nyelvi kisebbséget alkotnak, ezért nagyon fontos ennek elismerése és védelme.
Kósa, aki külön üdvözölte, hogy az Európai Parlament napirendre tűzte ezt a témát, felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák jelnyelv 1995 óta államilag is elismert nyelv.
– Ebben élen járt Szlovákia, viszont sajnos az ott élő magyar kisebbség magyar nyelvhasználata tekintetében éppenséggel visszafejlődés tapasztalható – mondta a képviselő, aki határozottan tiltakozott a kettős mérce ellen, mert ha Szlovákiában a jelnyelvet szabadon lehet használni – emelte meg hangját – akkor ugyanúgy a magyar kisebbségi nyelvet is szabadon lehessen használni!
A vita elsősorban a szlovák nyelvtörvényről folyt, de a képviselők szót kértek a wales-i, a katalán, a baszk kisebbség védelmében is.
Az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa, Leonard Orban ezúttal - korábbi semlegesebb álláspontjánál - jóval keményebb hangnemet ütött meg és kiállt a kulturális és nyelvi sokszínűség mellett.

24
11/2009
0

Elfogadták a világ legkomplexebb jelnyelvi törvényét Magyarországon

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) büszkén értesít minden érdeklődőt: 2009. november 9-én, 17.10 perckor a Magyar Országgyűlés, kéthónapos törvénykezési eljárás után egyhangúlag, 369 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadta a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről szóló törvényt.

2009. november 9.

A törvényben – az Európai Unió tagországai közül Finnország után másodikként – kimondják, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség, a siketvak személyek jogait pedig először rögzítik Magyarországon törvényben.