01
07/2010
0

Mától élre tör a jelnyelv

Mától lép hatályba a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény azon része, mely egyrészt a televíziós műsorok feliratozását írja elő, másrészt bevezeti a jelnyelvhez való tanulás jogát. 

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) üdvözli, hogy a jelnyelvi törvény megszületésével régóta várt szemléletváltozás indult meg a magyar társadalomban. Mind a jogalkotók, mind a politikai pártok aktív és konszenzuson alapuló együttműködésére volt szükség ahhoz, hogy ma beteljesüljön a siket és nagyothalló, valamint a siketvak emberek több évtizedes követelése. 

23
06/2010
0

Minőségi előrelépés az uniós érdekérvényesítésben - A fogyatékkal élő emberek tényleges döntéshozói szerepbe kerülhetnek

Az európai fogyatékosságügyi politika a jövőben nemcsak a fogyatékkal élő emberekért és részvételével, hanem általuk is alakulhat, miután az e területen is minőségi változást hozó Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően Kósa Ádám európai parlamenti képviselő (Fidesz) koordinálása alatt több fogyatékosságügyi témában is megindult az európai döntéshozatali intézmények közötti párbeszéd. "Fontos előrelépés ez a 14 éve várt esemény, melynek következtében az Európai Parlament szerepe a fogyatékosságügyi jogalkotásban is növekedni fog" - emelte ki Kósa Ádám, a Fogyatékosságügyi Munkacsoport (Disability Intergroup) elnöke, a spanyol és belga uniós elnökség képviselőinek jelenlétében a témában rendezett brüsszeli konferencián. dr. Kósa Ádám sajtóközleménye

Kósa Ádám eltökélt szándéka, hogy a soros spanyol–belga–magyar uniós elnökség bemutatkozásakor, illetve annak leköszönésekor az Európai Parlament Fogyatékosságügyi Munkacsoportja, az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság képviselői közösen tekintsék át a fogyatékossággal élő emberek helyzetét. „Ebben a szellemben az újfajta párbeszéd nem csak arról szól, hogy a fogyatékos emberek érdekében, a fogyatékos emberek bevonásával, hanem a fogyatékos emberekkel, mint döntéshozókkal történik ezentúl a párbeszéd. Ennek formája, hogy a Fogyatékosságügyi Munkacsoport elnöke egyidejűleg együttműködik az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselőivel” – hangsúlyozta Kósa Ádám.

Visszatekintve az Európai Parlament munkájára a néppárti politikus elmondta, hogy a valódi párbeszéd előmozdítása érdekében már 1996-ban született határozat arról, hogy a fogyatékossággal élő embereket be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba, ez a diskurzus azonban a mai napig csupán formális volt az Európai Parlamentben.

Mind a leköszönő spanyol, mind a soron következő belga soros elnökséget képviselő kormányzati tisztviselők hangsúlyozták, hogy az október végén megjelenő, a fogyatékos emberek érdekében készülő új, tíz éves uniós gazdaságpolitikai stratégiát a fogyatékos emberek szervezeteivel érdemben kívánják egyeztetni, összhangban a jövőre tervezett európai szegénység évének prioritásaival is. Ezt a szándékot az Európai Bizottság megbeszélésen jelen lévő képviselője is megerősítette.

A konferencián fontos vállalást tett az Európai Bizottság, miszerint az új fogyatékosságügyi stratégia összhangban lesz a Lisszaboni Stratégia (2000-2010) helyébe lépő következő tíz éves uniós gazdaságpolitikai, ún. EU2020-as stratégiával.
 

31
05/2010
0

Melyik cég kaphat „fogyatékosság-barát munkahely” elismerést?

Először kaphatnak a szervezetek „fogyatékosság-barát munkahely” elismerést Magyarországon: a munkáltatók így jelezhetik, hogy nyitottak a fogyatékos munkaerő alkalmazására.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület és a Salva Vita Alapítvány közösen hozta létre a „fogyatékosság-barát munkahely” elismerést azért, hogy az álláskereső fogyatékos személyek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találjanak. A „Positive about disability” logót Angliában 1990-ben vezették be, Magyarországon most kaphatják meg először a szervezetek.

Nagy-Britanniában jelenleg 4700 munkáltató használja a logót, ami a munkavállalók és a társadalom számára is azt jelenti, hogy az adott szervezet elkötelezett a fogyatékos emberek foglalkoztatása, megtartása és képzése iránt - mondta Anna Maria Hosford, a Jobcenter Plus munkatársa a brit modell kapcsán. A hazai feltételekre adaptált koncepciót a brit tapasztalatok alapján a Salva Vita Alapítvány dolgozta ki. A minősítés szempontjai Magyarországon a következők: a szervezet legyen elkötelezett és vállalja a folyamatos fejlődést a fogyatékos személyek toborzása, foglalkoztatása, megtartása, illetve a szervezet dolgozóinak érzékenyebbé tétele a fogyatékos munkatársak, ügyfelek, vásárlók iránti területeken. A minősítésre - amely két évig használható, majd megújítható - bármely magyarországi szervezet pályázhat az üzleti, a non-profit és az állami szektorból. A munkáltatókat az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány (EFQM) Kiválóság Modellje mentén vizsgálják.

hvg.hu
 

20
02/2010
0

Változó ujjlenyomat akadályozza az utazást

Gondot okoz az utazásban az ideiglenes útlevél azoknak, akik nem kaphatnak több évre szóló okmányt, mert az ujjnyomatuk betegség, fogyatékosság vagy a munkájuk miatt rögzíthetetlen.

Csupán egy évig érvényes, tehát ideiglenes útlevelet kaphatnak azok, akiknek az ujjnyomatát valamilyen betegség vagy fogyatékosság miatt nem lehet rögzíteni - írja a Népszabadság.

Ez bizonyos munkakörökben, valamint a beteg, illetve fogyatékkal élő személyek számára is hátrányos megkülönböztetést jelent. Egyes betegségek ugyanis az ujj bőrfodorszálait is károsíthatják és bizonyos szakmáknál a kéz a szokásosnál lényegesen nagyobb igénybevételnek lehet kitéve. Például egy kőműves vagy egy vegyész ujjai könnyen megsérülhetnek.

Brüsszelben már dolgoznak a jogszabály módosításán, de még várni kell arra, hogy a fogyatékkal élők is teljes értékű úti okmányt kapjanak.

Forrás: Népszabadság

19
02/2010
0

Május 1-től megszűnhet az értelmi fogyatékossággal élők jogfosztottsága - ÉFOÉSZ a cselekvőképesség új szabályairól

2010. február 15-én az Országgyűlés ismételten elfogadta az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséhez és végrehajtásához szükséges törvényeket. Ez azt is jelenti, hogy 2010. május 1-től a gondnokoknak, gyámhatóságoknak és a bíróságoknak a megváltozott cselekvőképességi szabályoknak megfelelően kell eljárniuk.

Bevezetésre kerül a támogatott döntéshozatal jogintézménye, amely az önálló döntéshozásban akadályozott személyek számára - cselekvőképességük korlátozása nélkül – biztosít lehetőséget személyi támogatás igénybevételére. A támogató személy jelen lehet minden olyan élethelyzetben (pl. hivatalos ügyek intézésekor), ahol a támogatott személynek tanácsra, a különböző dokumentumok tartalmának megértésére, értelmezés megkönnyítésére van szüksége.

Az új szabályok a cselekvőképesség általános korlátozásának megszűntetésével és az árnyaltabbá váló cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési szabályokkal a célirányos segítségnyújtás biztosítására helyezik a hangsúlyt. Csak azokon a területeken kötik a gondnok jóváhagyásához a döntéseket, amelyeken azt az érintett személy érdekei feltétlenül megkívánják. A bíróságoknak alaposabban, több szakértő igénybevételével kell megvizsgálnia a fogyatékos személy képességeit, életviszonyait. Értékelnie kell továbbá, hogy a fogyatékos ember közvetlen környezetében fellelhető segítségnyújtási formák igénybevétele nem teszi-e elkerülhetővé a jogkorlátozást.

Magyarországon ma világviszonylatban is jelentős számú - egyes források szerint mintegy 45.000 - személy él cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt.

A kizáró gondnokság számukra azt jelenti, hogy sorsukról - véleményüket akár figyelmen kívül hagyva, a feladatok megoldásához szükséges képességek kifejlesztésének lehetőségét megtagadva – mások dönthetnek.

Az új Polgári Törvénykönyv megszünteti a kizáró gondnokság alá helyezés lehetőségét, de nem hagyja segítség nélkül a súlyos állapotú, kommunikációképtelen személyeket és családjaikat. A kiszolgáltatottság mértékét csökkentő, erős garanciális elemeket tartalmazó intézkedésekkel biztosítja a szükséges támogatás igénybevételének lehetőségét.

A nemzetközi fogyatékosügyi közösség által üdvözölt szabályok, a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel is összhangban lévő intézkedésekkel segíti, hogy a fogyatékossággal élő embereknek is lehetősége legyen úgy élni, mint bárki másnak.

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége és helyi szervezetei kiadványokkal, tájékoztatató fórumok szervezésével segíti az értelmi fogyatékos emberek, családtagjaik és az őket segítő szakemberek információhoz jutását. Az EFOESZ programjairól érdeklődhet az efoesz@efoesz.hu e-mail címen vagy tájékozódhat a www.efoesz.hu honlapon.

Forrás: Jogi Fórum / ÉFOÉSZ

12
02/2010
0

A fogyatékosság ügye a közszolgálati médiában

2010. február 9-én lezajlott A fogyatékosság ügye a közszolgálati médiában szakmai tanácskozás. A fórumon részt vett többek között a Magyar Televízió, a Duna Televízió, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, az Országos Rádió és Televízió Testület, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, valamint a Helyi Rádiók Országos Egyesülete.

Bevezetőjében Liling Tamás, a Nonprofit Média Központ Alapítvány ügyvezetője felidézte a 2009 decemberében a Magyar Rádió elnökéhez intézett nyílt levelet, melyet 141 magánszemély és 60 szervezet írt alá. A nyílt levél az Élhető világ c. műsorrovat megszüntetése kapcsán a Magyar Rádiónak a fogyatékosság ügyének megjelenítésével kapcsolatos elképzeléseire, terveire kérdezett rá. A szakmai fórum résztvevői elolvashatták a tanácskozáson magát sajnos nem képviseltető Magyar Rádió elnöke, dr. Such György levelét, melyben a BBC gyakorlatára hivatkozva a fogyatékosság és a fogyatékossággal élő emberek integrált megjelenítése mellett foglalt állást.

Dr. Gubucz Ágnes, az MTV ombudsmanja részletesen ismertette a vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint néhány, az MTV által is elfogadott alapelvet: műsorokat a fogyatékossággal élő emberekről nekik is kell készíteni, kiemelt cél az integráció fokozása, valamint a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának biztosítása. Az ombudsman kitért az MTV konkrét gyakorlatára is. Eszerint szakmai (szegregált vagy koncentrált) műsort sugároz - Sorstársak -, de emellett a reggeli, illetve délutáni stúdióműsorok integráltan is foglalkoznak a fogyatékossággal élő embereket érintő témákkal. Kiemelte, hogy az MTV az átlagot tekintve teljesíti a napi két óra feliratozott műsor közvetítésének követelményét, ugyanakkor hiányos és fejlesztendő területként említette a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását a Magyar Televízióban.

Nyuli Tamás, a Duna Telvízió elnökségi irodavezetője Magyarországon egyedülállónak nevezte a Duna TV feliratozási gyakorlatát. 2008 novembere óta a Duna Tv több mint 80 000 perc műsoridőt feliratozott, kezdetben filmeket és sorozatokat, később napi hírműsorokat és háttérműsorokat is. A hanganyagok begépelését az utóbbiak esetében vak munkatársak végzik. A Duna TV képviselője hangsúlyozta a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével fenntartott együttműködést, valamint a Felelet az életnek c. adás magas szakmai színvonalát.

Az Állampolgári Jogok Országggyűlési Biztosa Hivatalát képviselő dr. Borza Beáta főosztályvezető elmondta, hogy az elmúlt év folyamán az ombudsmani hivatal kiemelt projektben foglalkozott a fogyatékossággal élő emberek helyzetével. A főosztályvezető szerint valóban szükséges egyfajta struktúraváltás a közszolgálati médiumok műsorpolitikájában, ami biztosítja az integrált műsorok felé való elmozdulást. Véleménye szerint azonban ennek az útnak egyelőre az elején vagyunk, s amíg a pozitív diszkrimináció nem válik evidenciává a hazai társadalom valamennyi rétege számára, addig nem szabad csökkenteni a kommunikációt és az együttműködést, illetve a megértést segítő felületeket.

Dr. Timár János, az Országos Rádió és Televízió Testület tagja felszólalásában kiemelte a közmédiumok közműsorszolgáltatási szabályzatainak jelentőségét, illetve az ezek összehangolásából adódó lehetséges előnyöket. Kiemelte az ORTT szerepét egy viszonylag egységes rendszer biztosításában, ezen a területen azonban még számos tennivaló akad. Ugyancsak felhívta a figyelmet a közmédiumok mellett működő kuratóriumok szerepének, valamint a létező jogszabályi előírások betartatásának fontosságára. Timár János beszámolt arról, hogy az ORTT kiemelt figyelmet kíván szentelni a fogyatékossággal élő emberek ügyének, ezért saját szervezetén belül megtette a szükséges lépéseket a téma rendszeres és szervezett napirenden tartása érdekében.

dr. Hegedüs Lajos, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa elnöke szerint elsősorban nem jogszabályok érvényesülésének kikényszerítéséről, hanem társadalmi szemléletváltásról kellene beszélni. Kiemelte, hogy Magyarországon a lakosság mintegy 10%-a közvetlenül, 20-25%-a pedig közvetve, családtagként érintett a fogyatékosság kérdése által. Dr. Hegedüs Lajos szerint a réteg-, illetve integrált műsorok nem egymást kizáró elemei a közszolgálati médiának, s a rétegműsorok megtartása, illetve erősítése mellett számos érv sorakoztatható fel.

A Helyi Rádiók Országos Egyesülete nevében Virágh Ildikó (Vörösmarty Rádió, Székesfehérvár) fejtette ki a közösségi médiumok és a fogyatékossággal élő emberek szervezetei közti kommunikáció, illetve a lokális tájékoztatás jelentőségét.
A szakmai tanácskozáson jelen volt a Parlament Szociális, ifjúsági és családügyi bizottságának elnöke, Vidorné dr. Szabó Györgyi, illetve alelnöke Soltész Miklós is. Mindkét politikus hangsúlyozta a téma fontosságát, illetve a szegregált műsorok és a társadalmi szemléletváltás jelentőségét. A fórum hozzászólói egyetértettek abban, hogy a fogyatékosság ügyének jelenlegi hazai helyzete nem engedi a szegregált (koncentrált) műsorok feladását. Ehhez hosszú út vezet, melyen a magyar társadalom épp csak elindult. A fórum résztvevői kiemelték a fogyatékos emberek alkalmazására irányuló jelentős igényt, illetve ennek szimbolikus és anyagi jelentőségét. Ugyancsak szó esett a digitális technológiák adta lehetőségek kiaknázása, a médiatörvény ügyének előrevitele, a hallgatói visszacsatolások fokozott monitorozása és figyelembe vétele, a fogyatékos üggyel foglalkozó műsorok adásideje és a kuratóriumok szerepének jelentőségéről, valamint a hazai szakújságíró képzés mennyiségi és minőségi mutatóinak nagymértékű javítására irányuló igényekről.
A fórum résztvevői kifejezték az együttgondolkodásra és a közös szakmai munka folytatására irányuló szándékukat, így a közeljövőben létrejön az az egyeztető fórum, illetve műhelymunka-csoport, mely a fogyatékosság ügyének a közszolgálati médiumokban való előrevitelét tűzi ki célként.

Forrás: www.betegszoba.hu

10
02/2010
0

Új lehetőség a fogyatékos emberek életkörülményeinek javítására

Elmozdult holtpontjáról az európai uniós szabályozás, mely eddig gúzsba kötötte a fogyatékossággal élő embereket ellátó nagy állami intézmények ésszerű átalakítását. Az Európai Parlament február 9-én tárgyalta az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló (1080/2006/EK) rendelet szabályainak, a marginalizált közösségeket segítő, lakáscélú intézkedések támogathatóságával kapcsolatos módosítását.

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő a tegnap késő esti vitához fűzött hozzászólásában reményét fejezte ki, hogy a kérdéses rendelet módosítása új irányú fejlesztéseket indíthat meg. Véleménye szerint üdvözölendő, hogy mindezt az Európai Bizottság, és az Európai Tanács is támogatja.

A néppárti politikus felhívta a figyelmet, hogy a nagy állami intézményekben összezsúfolódott, nyomorgó értelmi és egyéb sérültek számára végre elérkezhet az idő, hogy javuljanak életkörülményeik. A képviselő véleménye szerint megvan az esély arra, hogy az ódon, fűthetetlen, lepusztult állapotban lévő kastélyépületekből kisebb, családiasabb, emberibb közösségi épületekbe költözhetnek.  "A fogyatékos embereket érintő fejlesztések tekintetében a magyar kormányzat eddigi átláthatatlan és hiteltelen pénzügyi politikája mellett eddig a jogi szabályozás is hátrányos volt" - hangsúlyozta.

Kósa Ádám szerint, a szóban forgó rendelet módosítása után a magyarországi múlt századbeli, lerobbant kúriák és ma már lakóépületnek is fenntarthatatlan ingatlanok új funkcióval tölthetők meg. "A korábban megbukott kastély-programok helyett, melyek során több száz, akár több ezer ember maradt máig előnytelen helyzetben, néhány éves távlatban új tervek és új fejlesztések születhetnek" - fogalmazott a fideszes képviselő.

A politikus kiemelte, hogy a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteinek régi követelése, hogy például turisztikai, vidékfejlesztési programok révén – és nem csak "szociális" célzatú fejlesztésekre – támogatáshoz lehessen jutni úgy, hogy a régi, de hasznosítható épületeteket valóban értékes funkcióval tölthessék meg, értelmes, a gazdaság számára is hozzáadott értékű, integrált szemléletű fejlesztési célokkal.

A néppárti képviselő reményét fejezte ki, hogy egy új fejlesztési politikával azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekre az Európai Regionális Fejlesztési Alap rendeletének várható módosításával lehetőség nyílik, a mindenkori magyar kormány felelősen kihasználja majd. "Ebben a kérdésben is számítok az összefogásra" - jelentette ki a Kósa Ádám.
 

25
01/2010
0

Támogat vagy behajt a kormány

Ellentmondó intézkedések következményeit érezhetik bőrükön a fogyatékossággal élő munkavállalók. A rehabilitációs járulék ötszörösére növekedett, miközben csökkent a bértámogatás és már második éve pályázati úton döntik el, kell-e egyáltalán támogató szolgálat. Jogosan merül fel a kérdés: Akkor most a magyar állam támogatja a megváltozott munkaképességűeket, vagy nem.

A hazai gazdaság teljesítésében meghatározó azoknak a cégeknek és munkavállalóknak az aránya, akikre hatással van a rehabilitációs járulék emelése. Több mint 60 000 munkavállalót és mintegy 23 000 céget érint, hogy január elsejétől ötszörösére, 177 600 Ft/20 fő/év összegről 964 500 Ft/20 fő/év összegre nőtt ennek az úgy nevezett kisadónak a mértéke.
Ettől az intézkedéstől a kormány mintegy 46 milliárd forint bevételt vár, azt azonban nem lehet tudni, valóban arra fordítják-e ezt az összeget, amire eredendően hivatott – munkahelyteremtésre.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium ugyanis tavaly például zárolta a Munkaerő-piaci Alap Rehabilitációs Alaprészének 2009. évi, mintegy 3,3 milliárd forintos keretét. Az indok a válság volt.

A rehabilitációs járulék emelésének adott esetben pozitív hatása is lehetne akkor, ha a húsz főnél több embert foglalkoztató cégek, alkalmazottjaik öt százalékát megváltozott munkaképességű emberek tennék ki.
Emellett azonban egyrészt a fogyatékos emberek támogató szolgálatainak finanszírozását már 2009-ben változtatták meg úgy, hogy többen ellátás nélkül maradtak. Akkor ugyanis döntött a kormány és a támogató szolgálatot nem kötelező önkormányzati feladatként, hanem pályázati úton szervezte meg. Ezzel a lépéssel közel kétmilliárd forintot vettek ki a rendszerből. (2008-ban nyolcmilliárd forintot, míg 2009-ben 6,2 milliárd forintot fordítottak erre a célra.)
2009. január elseje óta pedig 75 százalékra csökkent a megváltozott munkaképességűek bértámogatása.
Tehát bár egyik oldalon nőtt a rehabilitációs járulék, másik oldalon csökkent a fogyatékos emberek támogatása. Az egymással ellentétes lépések következményeként növekszik a munkanélküliség a fogyatékossággal élő emberek körében, akik amúgy is kétszer, háromszor gyorsabban szorulnak ki a munkaerő-piacról, mint mások.
Hazánkban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig 700 ezer főre (NYUFIG 2007) tehetjük. Az aktív korúak körében jelenleg 11 százalékos az állástalanság, míg a megváltozott munkaképességű embereknek mindössze 7-9 százaléka dolgozik. Ez utóbbi arány azt jelenti, hogy tíz fogyatékossággal élő emberből legjobb esetben is csak egy dolgozik ma Magyarországon.