01
03/2010
0

A már meglévő forrásokra támaszkodhat csak a Duna-stratégia

Egyelőre nem számíthat külön uniós forrásokra a formálódó Duna-stratégia – derült ki az elmúlt napokban Budapesten tartott egyeztetéseken. Igaz, Balázs Péter külügyminiszter nem zárta ki azt sem, hogy ha a kezdeményezés bebizonyítja „életképességét”, lehetőség nyílik további források bevonására.

Két nagyszabású rendezvénynek is a készülő Duna-stratégia volt a fő témája az elmúlt napokban Budapesten: míg a Magyar Tudományos Akadémián tartott és az Európai Bizottság által szervezett konferencián egyebek között a nem-kormányzati szféra, európai parlamenti képviselők és az önkormányzatok hallathatták hangjukat, addig a parlamentben tartott Duna-csúcson az érintett tagállamok politikai döntéshozói vették górcső alá a lehetőségeket. Ez utóbbi találkozón a résztvevők egy nyilatkozatot fogadtak el, amely a többi között célként jelöli meg, hogy a majdani Duna-stratégia megalkotása révén erősítsék meg az együttműködést és a megértést a régió országai és állampolgárai között.

A dokumentumot Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányainak képviselői fogadták el, és a deklaráció csatlakozásra nyitva áll a nem uniós tagok, így Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna számára is. Balázs Péter külügyminiszter a csütörtöki találkozót követően elmondta, hogy a stratégiával kapcsolatban rengeteg ötlet, javaslat merült fel: ezek közül kiemelkedik a Duna-völgyi közlekedés fejlesztése (ezek közé tartozik a vízi közlekedés előmozdítása, a vasút- és autópályaépítések, a hidak építése, valamint az olyan intermodális megoldások felhasználása, melyek már megtalálhatók az EU politikáiban, gyakorlatában).

Megkerülhetetlen téma még a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a víztisztaság biztosítása, és fontos szerephez juthat egyebek között a vidékfejlesztés, a migráció, a turizmus, az élelmiszerbiztonság témaköre is. A nyilatkozat megfogalmazása szerint a „Duna-medencét a természeti erőforrások gondos és ésszerű felhasználásával, az emberi egészség, a természet és a környezet védelme mellett kell használni”.

A Duna-stratégia megalkotói előtt jó példaként a Balti-tengeri stratégia lebeghet. Balázs Péter a BruxInfo kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy annak idején a Balti-tengeri stratégia létrehozói sem tűzték zászlajukra új pénzforrások bevonását, sokkal inkább a már meglévő eszközök átcsoportosítása mellett kötelezték el magukat. „A Duna-stratégia is ezt a nyomvonalat követi” – húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy „nem lesz új sor a költségvetésben”, így a meglévő forrásokra kell összpontosítani (például a strukturális és kohéziós alapok vagy a közlekedés, a szomszédságpolitika területén), ezeket kell hatékonyabban felhasználni. A nyilatkozat is úgy fogalmaz, hogy a stratégia megalkotásakor nem további források allokációjára törekednek, leszögezve egyúttal, hogy a kezdeményezés révén „a kohéziós politika sem alakul át”.

Forrás: BruxInfo Portál