03/20100
A munkaerőpiaci integráció valódi eszközeiről
Az Európai Bizottság a mai napon hozza nyilvánosságra az Európai Unió 2020 stratégiáját, amely a Lisszaboni Stratégiát kívánja felváltani az elkövetkezendő évtizedre. A stratégia előkészítése kapcsán Kósa Ádám az Európai Néppárt munkacsoporti ülésén arról beszélt, be kell látni az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű alkalmazásához a fogyatékos emberek társadalmi és munkaerőpiaci integrációján keresztül vezet az út. Ehhez elengedhetetlen a kis-és középvállalkozások támogatása, illetve terheinek csökkentése. dr. Kósa Ádám sajtóközleménye
A foglalkoztathatóság nem képzelhető el társadalmi befogadás, illetve akadálymentesítés nélkül és ezzel a fejlődés alapjait nevezzük meg – állapította meg Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő, aki hangsúlyozta mind az idősebb, mind a fogyatékos emberek inaktivitásának elkerülésére több, nagyszerű tagállami példa is van, így például a célzott vállalati stratégiák az idősek továbbfoglalkoztatására (képzés, mediátori, fejlesztési, stb. tevékenységek ), beleértve a civil szervezetekben folytatott karrierek támogatását. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja ugyanakkor úgy látja, a kis- és középvállalkozások támogatása továbbra is elemi része a fejlődésnek, hiszen az újonnan létrejött és az utóbbi időben veszélybe került munkahelyek 80 százalékát ezek a vállalkozások adják.
Kizárólag az egyén támogatása és megerősítése vezethet ahhoz – mondta Kósa –, hogy a tudás révén történő értékteremtés, az emberek lehetőségeinek növelése, valamint a versenyképesebb, rugalmasabb gazdaság megteremtése valósággá váljon. A fogyatékosügy integrálását az EU 2020 stratégiába támogatja az Európai Néppárt.
Háttér adatok:
Az eredeti Lisszaboni Stratégia 2000-ben indult a globalizáció és az idősödő társadalom jelentette kihívásokra adandó válaszként. Az Európai Tanács a következőképpen határozta meg a stratégia célkitűzését: az Európai Uniót a „világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni 2010-re, mely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahelyet, szorosabb társadalmi összetartást, valamint a környezet tiszteletben tartását biztosítva”.
A gazdasági válság mély és tartós nyomokat hagyott Európa gazdaságain. 2009-ben a GDP 4%-kal csökkent. A munkanélküliség 10%-hoz közelít. Az államháztartások kiürültek: a hiány mára elérte a GDP 7%-át, az adósság mértéke pedig 20 százalékponttal nőtt az elmúlt két évben – mindezzel 20 év konszolidációs munkája veszett kárba.
03/20100
Tíz év politikai szemléletét határozzuk meg
Elveszítheti az Európai Unió annak lehetőséget, hogy a gyakorlatban is egyenlő esélyeket teremtsen állampolgárai között, ha nem ismeri fel, hogy az elkövetkezendő évtized politikáit meghatározó stratégiának része kell legyen az Európai Fogyatékosügyi Paktum. Ez ügyben dr. Kósa Ádám a Disability Intergroup elnöke, karöltve az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) vezetőjével, Yannis Vardakastanissal levelet írt az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének.
A fenntartható és fejlődő társadalom szoros összefüggésben van a fogyatékossággal élő emberek jogainak elismerésével, ezért nem kezelhető külön kérdésként – fogalmazott levelében dr. Kósa Ádám magyar néppárti európai parlamenti képviselő és Yannis Vardakastanis az EDF elnöke.
A fogyatékosságügy két érdekvédője azt szorgalmazza, hogy az Európai Fogyatékosügyi Paktum elfogadása után integrálják annak tartalmát az Európa 2020 stratégiába.
A levélben kifejtik, sürgősen cselekedni kell, hiszen az Európa 2020 stratégia az európai politikák számára egyfelől új cselekvési lehetőséget kínál, másrészt egyértelmű fejlődési irányokat határoz meg. Tartalmazniuk kell a fogyatékos emberek érdekeit figyelembevevő szemléletet – hangsúlyozzák.
Kósa és Vardakastanis közös megbeszélést szorgalmaz José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnökével és Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnökével.
Ahogy levelükben fogalmaztak, leköteleznék szervezeteiket és rajta keresztül 65 millió fogyatékos embert Európában, ha a stratégia kapcsán alkalom nyílna a tárgyalásra, és részt vehetnének a további munkafolyamatokban.
Az eredeti levél elérhető:
http://www.edf-feph.org/Page_Generale.asp?DocID=13855&thebloc=23873
Háttér:
Az Európai Fogyatékosügyi Paktum a 2003. és 2010. közötti időszakra vonatkozó Európai Fogyatékosügyi Stratégia folytatása, melyet emellett az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) és a parlamenten belül működő fogyatékosügyi frakcióközi csoport (Disablity Intergroup) az Európa 2020 stratégia szerves részének tart.
A két szervezet szoros együttműködésben 2010. január 27-én indította útjára egyik legfontosabb kampányát, melynek célja, hogy a parlament legkésőbb 2011 tavaszán elfogadja a Fogyatékosügyi Paktumot. Míg az EDF 65 millió fogyatékos ember érdekképviseletét látja el európai szinten, addig a Disability Intergroup közel száz parlamenti képviselő támogatását bírja.
Az Európai Fogyatékosügyi Paktum célkitűzései között szerepel, hogy:
- az európai politikák és jogszabályok a fogyatékos emberek szempontjait is tükrözzék
- elérhető, és egyértelmű célkitűzéseket fogalmazzon meg a foglalkoztatás, a szociális ellátás és a szociális védőháló kiépítése terén
- az ellenőrzés és a hatásvizsgálat szükségességét a különböző programokban
- a tagállamok és az EU intézmények közötti együttműködés biztosítása a fogyatékosságügy kapcsán
- bevonják az érdekvédelmi szervezeteket a döntéshozói folyamatokba
03/20100
Frakcióközi munkacsoportok: vitafórumok vagy lobbicsoportok?
A hivatalos plenáris, szakbizottsági, frakció- és delegációs üléseken túl a képviselők pártokon átívelő tematikus csoportokban, úgy nevezett „intergroup”‑okban is üléseznek. Az Európai Parlamenten belül 27 hivatalosan bejegyzett frakcióközi munkacsoport létezik; ezek például az őshonos nemzeti kisebbségek, a fogyatékkal élők, a rasszizmus elleni küzdelem vagy az éghajlatváltozás témakörével foglalkoznak.
Mivel az Európai Parlamentben 27 ország közel kétszáz politikai pártjából ülnek képviselők, szinte szükségszerű, hogy az EP hét frakciójának politikai határvonalain túlmutató kérdések kapcsán félhivatalos csoportosulások jöjjenek létre. Hogy csak néhány további példát említsünk: a bioetika, az egészség- és fogyasztóvédelem, a hagyományos nemzeti kisebbségek, valamint homoszexuálisok és leszbikusok jogainak védelme érdekében is alakult frakcióközi munkacsoport.
A munkacsoportok befolyásolhatják a jogalkotást
De hoznak-e újat, többet a frakcióközi munkacsoportok az EP jogalkotói, politikai munkájához? „Természetesen igen” – mondja a román, liberális Ramona Nicole Mănescu az egyik legújabban megalakult, az ifjúsággal foglalkozó munkacsoportok vezetője.
„Következő rendezvényünkön fel szeretnénk térképezni az ifjúság legsürgősebb igényeit e válságos időszakban. A mi felelősségünk egy jogalkotói kezdeményezésben ölthet testet; míg az Európai Bizottság képviselőjének felelőssége egy új ifjúsági jelentéshez, értékeléshez vagy programhoz vezethet” – tette hozzá.
Az ír, néppárti Jim Higgins, az EP frakcióközi munkacsoportjainak szabályozásáért is felelős kvesztora szerint „A munkacsoportok rendkívül értékesek, különösen a különböző szervezetek szereplői és a politikusok közötti együttműködés létrehozásának szempontjából”.
Magyarok a frakcióközi munkacsoportokban
A magyar EP-képviselők is számos frakcióközi munkacsoport tevékenységében vesznek részt. Tavaly decemberben Kósa Ádám fideszes néppárti képviselőt választották a fogyatékosügyi frakcióközi csoport elnökévé. Ezzel első alkalommal választott fogyatékkal élő elnököt az EP e testülete. A munkacsoport egyik alelnöke Göncz Kinga magyar szocialista képviselő lett.
Gál Kinga néppárti politikust lett az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó frakcióközi munkacsoport egyik társelnöke. A jelenleg öt parlamenti frakció támogatását élvező munkacsoport előzőleg Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő vezetése alatt működött.
Őry Csaba néppárti, fideszes EP-képviselőt pedig a közérdekű szociális szolgáltatások (SSGI) kapcsán újonnan megalakult európai parlamenti intergroup egyik alelnökévé választották. A munkacsoportban tizenhárom tagállamból és hat különböző európai parlamenti frakcióból érkező mintegy ötven EP-képviselő vesz részt.
Hogyan működnek az intergroupok?
A munkacsoportok leggyakrabban a strasbourgi plenáris ülésszak hetében ülnek össze, és üléseiket a nagyközönség is látogathatja. Ezek során általában magas tisztséget betöltő vendégszónokok szólalnak fel, a munkacsoport tagjai pedig szakpolitikai dokumentumokat állítanak össze, parlamenti jelentéseket és állásfoglalásokat készítenek elő, valamint különféle rendezvényeket szerveznek.
Méretüktől függően egyes frakcióközi munkacsoportok adminisztratív ügyeit valamelyik frakció titkársága segíti, de léteznek olyan csoportosulások is, amelyeknek saját ügyvezetésük van.
Egy új frakcióközi munkacsoport megalapításához legalább három frakció támogatására van szükség. A munkacsoportok nem tüntethetik fel magukat az EP szerveként (ellentétben például a parlamenti bizottságokkal és küldöttségekkel), és arra sincsenek felhatalmazva, hogy a Parlament nevében hivatalosan állást foglaljanak. Az EP logóját sem használhatják, és „nem kezdhetnek olyan tevékenységekbe, amelyek az Európai Parlament hivatalos tevékenységeivel esetleg összekeverhetők”.
Forrás: www.europarl.europa.eu
03/20100
A már meglévő forrásokra támaszkodhat csak a Duna-stratégia
Egyelőre nem számíthat külön uniós forrásokra a formálódó Duna-stratégia – derült ki az elmúlt napokban Budapesten tartott egyeztetéseken. Igaz, Balázs Péter külügyminiszter nem zárta ki azt sem, hogy ha a kezdeményezés bebizonyítja „életképességét”, lehetőség nyílik további források bevonására.
Két nagyszabású rendezvénynek is a készülő Duna-stratégia volt a fő témája az elmúlt napokban Budapesten: míg a Magyar Tudományos Akadémián tartott és az Európai Bizottság által szervezett konferencián egyebek között a nem-kormányzati szféra, európai parlamenti képviselők és az önkormányzatok hallathatták hangjukat, addig a parlamentben tartott Duna-csúcson az érintett tagállamok politikai döntéshozói vették górcső alá a lehetőségeket. Ez utóbbi találkozón a résztvevők egy nyilatkozatot fogadtak el, amely a többi között célként jelöli meg, hogy a majdani Duna-stratégia megalkotása révén erősítsék meg az együttműködést és a megértést a régió országai és állampolgárai között.
A dokumentumot Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányainak képviselői fogadták el, és a deklaráció csatlakozásra nyitva áll a nem uniós tagok, így Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna számára is. Balázs Péter külügyminiszter a csütörtöki találkozót követően elmondta, hogy a stratégiával kapcsolatban rengeteg ötlet, javaslat merült fel: ezek közül kiemelkedik a Duna-völgyi közlekedés fejlesztése (ezek közé tartozik a vízi közlekedés előmozdítása, a vasút- és autópályaépítések, a hidak építése, valamint az olyan intermodális megoldások felhasználása, melyek már megtalálhatók az EU politikáiban, gyakorlatában).
Megkerülhetetlen téma még a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a víztisztaság biztosítása, és fontos szerephez juthat egyebek között a vidékfejlesztés, a migráció, a turizmus, az élelmiszerbiztonság témaköre is. A nyilatkozat megfogalmazása szerint a „Duna-medencét a természeti erőforrások gondos és ésszerű felhasználásával, az emberi egészség, a természet és a környezet védelme mellett kell használni”.
A Duna-stratégia megalkotói előtt jó példaként a Balti-tengeri stratégia lebeghet. Balázs Péter a BruxInfo kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy annak idején a Balti-tengeri stratégia létrehozói sem tűzték zászlajukra új pénzforrások bevonását, sokkal inkább a már meglévő eszközök átcsoportosítása mellett kötelezték el magukat. „A Duna-stratégia is ezt a nyomvonalat követi” – húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy „nem lesz új sor a költségvetésben”, így a meglévő forrásokra kell összpontosítani (például a strukturális és kohéziós alapok vagy a közlekedés, a szomszédságpolitika területén), ezeket kell hatékonyabban felhasználni. A nyilatkozat is úgy fogalmaz, hogy a stratégia megalkotásakor nem további források allokációjára törekednek, leszögezve egyúttal, hogy a kezdeményezés révén „a kohéziós politika sem alakul át”.
Forrás: BruxInfo Portál