20
02/2010
0

Változó ujjlenyomat akadályozza az utazást

Gondot okoz az utazásban az ideiglenes útlevél azoknak, akik nem kaphatnak több évre szóló okmányt, mert az ujjnyomatuk betegség, fogyatékosság vagy a munkájuk miatt rögzíthetetlen.

Csupán egy évig érvényes, tehát ideiglenes útlevelet kaphatnak azok, akiknek az ujjnyomatát valamilyen betegség vagy fogyatékosság miatt nem lehet rögzíteni - írja a Népszabadság.

Ez bizonyos munkakörökben, valamint a beteg, illetve fogyatékkal élő személyek számára is hátrányos megkülönböztetést jelent. Egyes betegségek ugyanis az ujj bőrfodorszálait is károsíthatják és bizonyos szakmáknál a kéz a szokásosnál lényegesen nagyobb igénybevételnek lehet kitéve. Például egy kőműves vagy egy vegyész ujjai könnyen megsérülhetnek.

Brüsszelben már dolgoznak a jogszabály módosításán, de még várni kell arra, hogy a fogyatékkal élők is teljes értékű úti okmányt kapjanak.

Forrás: Népszabadság

19
02/2010
0

Tömegintézményekben zsúfolódó fogyatékos emberek

Az Országgyűlés 12 éve azt a kötelezettséget iktatta törvénybe, hogy 2010. január 1-ig lebontja a fogyatékos embereket elzáró nagy létszámú tömegintézményeket, és a felhasználók számára emberléptékű lakhatási szolgáltatásokat alakít ki. 12 év alatt a kormányok azonban a reformhoz szükséges stratégiaalkotási munkálatokat sem végezték el. Ma ugyanannyi fogyatékos ember zsúfolódik össze az intézményekben, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A határidő lejárása miatt a Kormány az esélyegyenlőségi törvény és a szociális törvény  módosítását javasolja  az országgyűlésnek.

Módosító javaslat az egye szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvényköny hatálybalépésével összefügg ő módosításáról szóló T/11310. számú törvényjavaslathoz→

A Társaság a Szabadszágjogokért jogvédő szervezet álláspontja szerint a javaslat az abban található egyes pozitív elemek ellenére is súlyos aggályokat vet fel. Egyfelől a javaslat elismeri a tömegintézményekben uralkodó embertelen állapotokat, igyekszik megállítani az intézmények további növekedését, de nem kötelezné hazánkat arra, hogy minden ilyen intézményt szüntessen meg. Továbbá olyan adminisztratív kiskaput hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy az átalakításban ellenérdekelt fenntartók továbbra is tömegméretű intézményekben tartsák a fogyatékos állampolgárokat, és legalizálják a jelenleg törvényellenesen magas létszámokat és a sokszor embertelen zsúfoltságot.

A TASZ azt javasolja a Kormánynak, hogy módosítsa az indítványt, és olyan javaslatot terjesszen az Országgyűlés elé, amely a bentlakásos intézmények reformjával kapcsolatban egyértelmű helyzetet teremt. Olyan jogalkotói munkára van szükség, amely érdemben tesz a fogyatékos személyek emberi jogainak tiszteletben tartása és minden, a fogyatékos embereket elzáró nagy létszámú intézmény megszüntetése, és egy a maihoz képest korszerűbb szolgáltatási rendszer kiépítése érdekében - hangsúlyozza a TASZ.

Forrás: Jogi Fórum / TASZ

19
02/2010
0

Május 1-től megszűnhet az értelmi fogyatékossággal élők jogfosztottsága - ÉFOÉSZ a cselekvőképesség új szabályairól

2010. február 15-én az Országgyűlés ismételten elfogadta az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséhez és végrehajtásához szükséges törvényeket. Ez azt is jelenti, hogy 2010. május 1-től a gondnokoknak, gyámhatóságoknak és a bíróságoknak a megváltozott cselekvőképességi szabályoknak megfelelően kell eljárniuk.

Bevezetésre kerül a támogatott döntéshozatal jogintézménye, amely az önálló döntéshozásban akadályozott személyek számára - cselekvőképességük korlátozása nélkül – biztosít lehetőséget személyi támogatás igénybevételére. A támogató személy jelen lehet minden olyan élethelyzetben (pl. hivatalos ügyek intézésekor), ahol a támogatott személynek tanácsra, a különböző dokumentumok tartalmának megértésére, értelmezés megkönnyítésére van szüksége.

Az új szabályok a cselekvőképesség általános korlátozásának megszűntetésével és az árnyaltabbá váló cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési szabályokkal a célirányos segítségnyújtás biztosítására helyezik a hangsúlyt. Csak azokon a területeken kötik a gondnok jóváhagyásához a döntéseket, amelyeken azt az érintett személy érdekei feltétlenül megkívánják. A bíróságoknak alaposabban, több szakértő igénybevételével kell megvizsgálnia a fogyatékos személy képességeit, életviszonyait. Értékelnie kell továbbá, hogy a fogyatékos ember közvetlen környezetében fellelhető segítségnyújtási formák igénybevétele nem teszi-e elkerülhetővé a jogkorlátozást.

Magyarországon ma világviszonylatban is jelentős számú - egyes források szerint mintegy 45.000 - személy él cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt.

A kizáró gondnokság számukra azt jelenti, hogy sorsukról - véleményüket akár figyelmen kívül hagyva, a feladatok megoldásához szükséges képességek kifejlesztésének lehetőségét megtagadva – mások dönthetnek.

Az új Polgári Törvénykönyv megszünteti a kizáró gondnokság alá helyezés lehetőségét, de nem hagyja segítség nélkül a súlyos állapotú, kommunikációképtelen személyeket és családjaikat. A kiszolgáltatottság mértékét csökkentő, erős garanciális elemeket tartalmazó intézkedésekkel biztosítja a szükséges támogatás igénybevételének lehetőségét.

A nemzetközi fogyatékosügyi közösség által üdvözölt szabályok, a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel is összhangban lévő intézkedésekkel segíti, hogy a fogyatékossággal élő embereknek is lehetősége legyen úgy élni, mint bárki másnak.

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége és helyi szervezetei kiadványokkal, tájékoztatató fórumok szervezésével segíti az értelmi fogyatékos emberek, családtagjaik és az őket segítő szakemberek információhoz jutását. Az EFOESZ programjairól érdeklődhet az efoesz@efoesz.hu e-mail címen vagy tájékozódhat a www.efoesz.hu honlapon.

Forrás: Jogi Fórum / ÉFOÉSZ

17
02/2010
0

Megállapodási tárgyalások a fogyatékos emberekért

Kedvezményekre számíthat a jövőben az a fogyatékossággal élő ember, akinek hivatalos okiratra van szüksége – ennek kidolgozásáról tárgyalt dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és dr. Parti Tamás a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke valamint dr. Kósa Ádám szerdán, Budapesten.

Kötelező kedvezmény illetné meg a fogyatékossággal élő embereket a tervek szerint, miután sok esetben kerülnek anyagi és jogi hátrányba, mert a közjegyzői irodák fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése nem megoldott – került szóba dr. Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő dr. Tóth Ádám és dr. Parti Tamás a témában tartott megbeszélésén.
Előfordul, hogy egy mozgássérült ügyfél lakására kell kimennünk a hagyatéki eljárás lefolytatása végett, mert a közjegyzői iroda alkalmatlan arra, hogy valaki kerekesszékkel bejusson – említette példaként a MOKK elnöke.
Ebből kifolyólag gyakori probléma a fogyatékos emberek számára a közjegyző kiszállásának díja, amit akkor is meg kell fizetniük, ha önhibájukon kívül nem tudják felkeresni az irodát. De akadnak olyan esetek is, melyekben a gyengénlátó ügyfélnek van szüksége speciális körülményekre ahhoz, hogy a hivatalos okirat elkészüljön.
A helyzet megoldása végett dr. Tóth Ádám a kedvezményes díjak bevezetését, és közel ezer munkatársuk továbbképzését javasolta, mely így a mozgássérült, siket, nagyothalló, értelmi fogyatékos, vak és gyengénlátó, valamint az autizmussal élő ügyfeleknek könnyítené a hivatalos eljárást.
Kósa Ádám üdvözölte a MOKK nyitottságát, és kiemelte az érzékenyítő tréningek fontosságát, melyek során a közjegyzői apparátusban dolgozók saját tapasztalatot szerezhetnének fogyatékos embertársaikról, és oldódhatna a nem ismeretből fakadó feszültség. „A megállapodás létrejöttével a közjegyzői eljárásokban érvényesülhetnek azok a jogok, melyeket a magyar állam a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény ratifikálásával ismert el papíron, de a gyakorlatban eddig nem tükröződtek” – fogalmazott Kósa, akinek közreműködésével a közeljövőben felmérik a különböző fogyatékossági csoportoknál jelentkező problémákat és azok lehetséges megoldását a szóban forgó területen.
A kidolgozott megállapodás várhatóan az elkövetkezendő fél évben elkészül, míg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a fogyatékosüggyel foglalkozó Kósa Ádámot hosszú távú együttműködési szándékáról is biztosította.
 
 

16
02/2010
0

Szocialisták a fogyatékos emberek ellen

A szocialisták elmúlt nyolc éve csak kudarcként jellemezhető. A fogyatékos emberek ahelyett, hogy támogatást kaptak volna, mindenhol megvonást szenvedtek el - hangzott el Soltész Miklós és Kósa Ádám sajtótájékoztatóján.

2005 óta folyamatosan csökken azon intézmények normatív támogatása, ahol fogyatékossággal élőkkel foglalkoznak. 2005-ben még 820.600 forint volt a támogatása ezen bentlakásos intézményekben élőknek, 2010-ben ez az összeg 710.650 forintra csökkent. 30 százalékos csökkentést szenvedtek el azon fogyatékos szervezetek is, akik kiállnak a fogyatékos emberekért, és sokszor vállalnak át állami feladatot - sorolta Soltész Miklós.

A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a 28.500 forintos öregségi nyugdíjminimum értékét harmadik éve nem emelik a szocialisták, aminek kihatása van az ápolási díjra és fogyatékossági támogatásra is.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője leszögezte: a szocialisták elmúlt nyolc éve csak kudarcként jellemezhető. A fogyatékos emberek ahelyett, hogy támogatást kaptak volna, mindenhol megvonást szenvedtek el.

A megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos emberek foglalkoztatását támogatni kell. Amíg az általuk előállított termékek nem kapnak támogatást, amíg például a minisztériumok nem az őket foglalkoztató cégektől vásárolnak irodaszereket, addig ezek a cégek tönkremennek, a megváltozott munkaképességű dolgozókat pedig elbocsátják - fejtette ki a kereszténydemokrata képviselő. Soltész Miklós azt is elmondta, ha a Fidesz-KDNP kormányra kerül, a fogyatékkal élőket segítő szervezetek vissza fogják kapni azt a támogatási mértéket, amelyet 2009-ben megkaptak.
 Kósa Ádám aláhúzta: az elmúlt nyolc év csalódást jelentett a fogyatékosoknak. Az akadálymentesítés határidejét folyamatosan elhalasztották. Példaként említette, hogy 2010. december 31-ig kellene akadálymentesíteni a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ám jól látható, hogy a hátralevő egy év alatt képtelenség bármilyen eredményt elérni ezen a téren.

A fideszes európai parlamenti képviselő a foglalkoztatás kapcsán elmondta, hogy az unióban a fogyatékossággal élő emberek negyven százaléka munkalehetőséghez jut, míg hazánkban ez az arány tíz százalék. Felhívta a figyelmet, hogy a 2010-es költségvetésben 10 milliárd forintot vontak el a foglalkoztatás területéről.

Az elmúlt nyolc évet jól szemlélteti, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályán nem dolgozik fogyatékkal élő személy - jegyezte meg.

(fidesz.hu)

süti beállítások módosítása