dr. Kósa Ádám

Legyen akadálymentes az utazás mindenki számára

Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága tegnapi ülésén megszavazta Kósa Ádám európai parlamenti képviselő (Fidesz) az autóbuszos illetve a tengeri és belvízi közlekedést igénybevevő utasok jogaival kapcsolatos jogszabálytervezethez benyújtott módosító javaslatait. A jogszabálytervezet részévé váló módosítások a jelenleginél teljesebb, kézzelfogható jogokat biztosíthatnak az Európai Unió állampolgárai számára. Az Európai Parlament júniusi plenáris ülésén szavaz a jogszabálycsomagról.

dr. Kósa Ádám sajtóközleménye
Az egyik elfogadott módosítás értelmében az új autóbusz-állomások, hajókikötők és terminálok tervezésével, illetve a meglévők nagyobb átalakításával kapcsolatos döntéseknél az üzemeltető szerveknek kivétel nélkül figyelembe kell venniük a fogyatékossággal élők vagy csökkent mozgásképességű  személyek igényeit, az ún. "design for all" követelményeinek megfelelően. „Ennek a javaslatnak az alapja, hogy az áruk, szolgáltatások és az épített környezethez való hozzáférhetőség központi kérdés minden fogyatékos ember számára, csakúgy mint minden EU állampolgár számára” – indokolta a változtatás létjogosultságát Kósa Ádám. A képviselő az Európai Bizottság 2003 óta hangsúlyozott "design for all" elve mellett, a teljes körű tájékoztatáshoz való jogot is beemelte javaslatai közé.

A munkában maradást ösztönözné a bizottsági Zöld Könyv

Pusztán a nyugdíjkorhatár kitolása nem jelent megoldást, ám ez is egyike azoknak a javaslatoknak, melyeket a nyugdíjrendszereik megreformálása érdekében a tagállamok figyelmébe ajánl az Európai Bizottság által kidolgozott és még megjelenés előtt álló Zöld Könyv.

Az elöregedő társadalomból fakadó problémák mellett az elhúzódó válság is arra készteti az Európai Uniót, hogy újragondolja, miként lehetne a tagállamok nyugdíjrendszereit a jövőben fenntarthatóan működtetni. A folyamatban az Európai Bizottság is alaposan kiveszi a részét. A témában készítendő Zöld Könyv – melyet előzetesen a Europolitics ismertetett – egy sor olyan ajánlással rukkol elő, melyek egyebek között a nyugdíjkorhatár kitolását, a diverzifikált nyugdíjrendszerek fejlesztését javasolják, emellett jogszabályt alkotnának a nagyobb nyugdíj-mobilitás érdekében.

A Bizottság emellett azt indítványzza: hozzanak létre egy olyan közös platformot, amely – integrált módon – a nyugdíjpolitika valamennyi aspektusának, és az ezzel összefüggő szabályozásnak az ellenőrzéséért felelne.

Kétharmados törvények az Országgyűlés előtt

Várhatóan kedden szavaznak az Országgyűlésben a jövő évi népszámlálási törvényről. Változás, hogy a kérdezőbiztosok az egészségi állapotra, fogyatékosságra és vallásra vonatkozó információkat is kérnek majd, ám ezekre nem lesz kötelező válaszolni. Ugyancsak kedden várhatóan úgy módosítják az alkotmányt, hogy kötelezővé válik a településeken alpolgármester választása is.

Kedden szavaz a T. Ház a közterületi parkolás jogi feltételeit megteremtő jogszabályokról is. Több törvényen is változtatnak, köztük a helyi önkormányzatokról szólón, amelyhez kétharmados többség kell. Rögzítik, hogy a parkolási szolgáltatás biztosítása az önkormányzat feladata vagy olyan gazdasági társaságé lehet, amely kizárólag az önkormányzat tulajdonában van.

Azt is szabályozzák, hogy legfeljebb mennyi lehet a parkolási díj és annak megállapításánál milyen tényezőket kell figyelembe venniük az önkormányzatoknak. A fővárosban elvileg csökkenhetnek a parkolási és a pótdíjak is.

(FH)

Újradefiniálja az EU a szegénységet

A jövedelemszint mellett két további szempontot is figyelembe kívánnak venni az EU tagállamai, amikor a jövő heti tanácsülésen 2020-ig elérendő konkrét szegénységcsökkentési célokat kívánnak rögzíteni. Az új megközelítés előnye, hogy reálisabb képet ad a szegénységről és jobban tükrözi az EU-n belüli sokszínűséget.

A korábbi pesszimista hangok dacára az Európai Unió tagállamainak úgy tűnik mégis sikerül közös nevezőre jutni egy, a szegénységi küszöb alatt élők számának csökkentésére vonatkozó célszámról, amelyet az új gazdasági stratégia keretében 2020-ig kellene elérni. Emlékezetes, hogy a márciusi EU-csúcson a kormányok meglehetősen nagy kételyekkel fogadták az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy 2020-ig 25 százalékkal, vagyis 20 millió fővel csökkentsék európai szinten a szegénységi küszöb alatt élők jelenleg 80 milliósra becsült seregét. A szegénységi „mutató” egyike annak az öt kiemelt konkrét célnak, amelyet az EU27-nek el kellene érniük az EU2020 stratégia keretében. Valamennyi közül a szegénységi indikátorral szemben fogalmazódott meg a legtöbb fenntartás, elsősorban a szegénység mérhetőségével kapcsolatos kételyek miatt.

A tagállamok és a Bizottság képviselőiből álló szociális biztonsági bizottságban (SPC) ugyanakkor az elmúlt hetekben sikerült egy olyan kompromisszumos módszert kidolgozni, ami a Bruxinfónak nyilatkozó brüsszeli illetékesek szerint jó eséllyel élvezni fogja a kormányok támogatását. Az első vizsgára június 7-én Luxembourgban kerül sor, ahol a szociális és munkaügyi miniszterek adnak egymásnak randevút, hogy előkészítsék az Európai Tanács június 17-i ülését. „Határozott szándék van egy közös álláspont elfogadására. A kormányok részéről korábban mindig kemény ellenállásba ütköztünk, de mostanra gyökeres fordulat állt be néhány delegáció pozíciójában” – jellemezte a helyzetet a BruxInfónak egy bennfentes forrás.

A kompromisszum lényege, hogy egy helyett három különböző indikátor koktélja alapján határoznák meg azt az ebben a pillanatban még nem ismert „szegénység elleni” uniós célszámot, amit aztán a különböző nemzeti erőfeszítések eredményeznének. A Bizottság eredeti elképzelése szerint azok tartoznának a szegénységi küszöb alatt élők közé, akiknek havi jövedelme nem éri el az adott ország átlagjövedelmének 60 százalékát. Ezzel a megközelítéssel szemben ugyanakkor számos ország fenntartást jelzett, elsősorban azért, mert az életszínvonal emelkedésével a szegények jövedelmével az átlagjövedelem is együtt emelkedne, vagyis mozgó célpont után futnának. De a szegénység pusztán jövedelem kérdésére való leszűkítése ellen mások is tiltakoztak, hangsúlyozva, hogy a szegénységnek más objektíven mérhető jelei is vannak. Így került a képbe két másik lehetséges indikátor is.

Az egyik az „anyagi nélkülözés” és az adott személyeknek és társadalmi csoportoknak bizonyos létszükségletek kielégítéséhez való hozzáférése vagy hozzá nem férése a viszonyítási alap. Illetékesek szerint kilenc különböző szempontot vennének figyelembe, így azt, hogy valaki rendesen fűteni tudja a lakását, legalább kétnaponta megengedheti-e magának, hogy húst vagy halat egyen, van-e pénze háztartási gépekre és évente egyszer egy hetet távol tölthet-e üdülés címén a lakóhelyétől.

Egy harmadik indikátor pedig azt venné alapul, hogy a háztartásokban élőknek van-e állásuk, vagy sem. Ha egy családban például hosszú időn át senki sem dolgozik, az kihat a család minden tagjának társadalmi tevékenységben való aktív és normális részvételére. Számos nyugati államban – így Németországban, Hollandiában és az északi államokban – ez alapján is mérik a szegénységet. A tervek szerint a három indikátor koktélja határozná meg a szegénységi küszöb alatt élők számát és ennek alapján lehetne meghatározni egy reálisabb célszámot is.

Nos, a jövedelmi mutató alapján jelenleg 80 millióra becsülik a szegények számát az EU-ban. Becslések szerint ugyancsak 80 millió azoknak a száma, akik anyagilag nélkülöznek (a kilencből legalább négy mutatónak nem felelnek meg), ebből pedig 20 millióan vannak, akik nem illenek bele az első kategóriába. További 20 millióra teszik azoknak a számát, akik olyan háztartásban élnek, ahol mindenki állástalan és munkanélküli. Ez így együttesen 120 millió szegényt jelent a 27 tagállamban, szemben a korábbi 80 millió fővel. Ha a tagállamok kitartanak a szegénységben élők számának 20 millió fővel való csökkentése mellett, akkor 25 helyett 16 százalékos csökkentésről, vagyis ekkora célszámról van szó. A 40 millióval nagyobb létszám ugyanakkor szakemberek szerint nem jelent automatikusan egy magasabb célszámot, hiszen egyúttal nehezebb is lesz kihúzni az embereket a szegénységből.

A célszám mindenesetre uniós szinten lesz teljesítendő, az egyes tagállamok szabad kezet kapnának, hogy maguk számára nemzeti célokat tűzzenek ki és azt is meghatározzák, hogy ezt milyen eszközökkel kívánják elérni. A Bizottságnak kell majd arról gondoskodnia, hogy a különböző nemzeti erőfeszítések egymással összeadódva elérjék a kívánt célt.

www.bruxinfo.hu
 

Melyik cég kaphat „fogyatékosság-barát munkahely” elismerést?

Először kaphatnak a szervezetek „fogyatékosság-barát munkahely” elismerést Magyarországon: a munkáltatók így jelezhetik, hogy nyitottak a fogyatékos munkaerő alkalmazására.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület és a Salva Vita Alapítvány közösen hozta létre a „fogyatékosság-barát munkahely” elismerést azért, hogy az álláskereső fogyatékos személyek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találjanak. A „Positive about disability” logót Angliában 1990-ben vezették be, Magyarországon most kaphatják meg először a szervezetek.

Nagy-Britanniában jelenleg 4700 munkáltató használja a logót, ami a munkavállalók és a társadalom számára is azt jelenti, hogy az adott szervezet elkötelezett a fogyatékos emberek foglalkoztatása, megtartása és képzése iránt - mondta Anna Maria Hosford, a Jobcenter Plus munkatársa a brit modell kapcsán. A hazai feltételekre adaptált koncepciót a brit tapasztalatok alapján a Salva Vita Alapítvány dolgozta ki. A minősítés szempontjai Magyarországon a következők: a szervezet legyen elkötelezett és vállalja a folyamatos fejlődést a fogyatékos személyek toborzása, foglalkoztatása, megtartása, illetve a szervezet dolgozóinak érzékenyebbé tétele a fogyatékos munkatársak, ügyfelek, vásárlók iránti területeken. A minősítésre - amely két évig használható, majd megújítható - bármely magyarországi szervezet pályázhat az üzleti, a non-profit és az állami szektorból. A munkáltatókat az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány (EFQM) Kiválóság Modellje mentén vizsgálják.

hvg.hu