dr. Kósa Ádám

Képességet kovácsolunk

Alig akad fogyatékossággal élő állampolgár, aki ne ütközne akadályokba a tömegközlekedés, vagy a légi közlekedés során. Sajnos az akadálymentesítések tartalmát tekintve évekkel ezelőtt még kuriózum volt, hogyha a mozgássérültekre legalább gondoltak, ma azonban már nem engedhetjük meg, hogy a vakok, siketvakok, siketek igényei figyelmen kívül maradjanak. A budapesti keleti pályaudvaron például több napon keresztül tájékoztatta az utasokat a hangosbemondó, hogy a vizuális utastájékoztató berendezés elromlott. Vajon belegondolt valaki, hogy a siket utasok miként jönnek rá arra, hogy a kiírt információ hiányos, és néhol hibás is?

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ülésein kiderült, hogy többekben fogalomzavar van az akadálymentesítések kapcsán, főként, ha azt az egyes közlekedési ágaknál külön-külön kivesézzük.

A december elseji ülésén felvetettem, hogy tisztázzuk az autóbusszal végzett személyszállítást igénybevevők jogait. Miután az Európai Tanács a fogyatékosok jogait kizárólag a menetrendszerű nemzetközi és a belföldi távolsági járatokra akarja kiterjeszteni, a bizottságban ragaszkodtam ahhoz, hogy a fogyatékosok jogai a helyi és regionális közlekedésben is érvényesíthetők legyenek.

Úgy gondolom, öregedő társadalmunkban a csökkent mozgásképességű és fogyatékkal élő utasok jogai nem hagyhatók figyelmen kívül regionális és lokális szinten sem, annál inkább sem, mivel az mozgásszabadsághoz való jog alapvető emberi jog, akárcsak a hozzáférhető formában történő informálás.

A mozgássérült utasok estében az, hogy az utazás során kerekes székek és mozgást segítő eszközök rendelkezésre állnak, a fogyatékkal élő személyek függetlensége és emberi méltósága szempontjából életbevágó. Mindez szemléletváltozás kérdése, hiszen meg kell tanítanunk a többségi társadalmat arra, azzal, hogy másfajta körülményeket biztosít a fogyatékossággal élő emberek számára, önállóságukat teszi lehetővé.

Mint tudjuk, presszió híján ritkán lehet tömegeket rábírni a változásra, ezért úgy vélem, mindenképp biztosítani kell az autóbusszal közlekedőnek, hogy kártérítésre jogosult abban az esetben, ha a segédeszköz a vezető, vagy személyzet gondatlansága miatt sérül meg, vagy veszik el.

A berögözött gondolkodásban új evidenciák kell, hogy gyökeret verjenek, és ehhez mi magunk fogyatékos emberek is kellünk.

Kósa Ádám

Öt év maradt?!

Sem a fogyatékossággal élő emberek, sem a fogyatékosügy kifejezés nem szerepel a 2015-ig kitűzött Millenniumi Fejlesztési Célokban, de még az erőfeszítések között sem bukkan fel e társadalmi csoportot érintő kérdések tisztázásának szándéka. Mivel az ENSZ tagállamai (köztük Magyarország) közös programot hirdettek 2000-ben többek között a globális szegénység csökkentéséért, a nők és a gyermekek esélyeinek növeléséért, kötelességünk élni azokkal az eszközökkel, melyek nekünk európai parlamenti képviselőknek megadatott.
 

Megtáltosodott az EU – Emberi jogok mindenek felett

Jóváhagyta az Európai Unió Miniszterek Tanácsa november 26-án azt a döntést, miszerint az EU csatlakozik az ENSZ Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezményhez. Ha ez valóban létrejön, az történelmi jelentőségű esemény lenne, hiszen először fordul elő, hogy regionális szervezet ratifikál egy nemzetközi emberi jogi egyezményt.

Miért jó a Lisszaboni Szerződés a fogyatékossággal élő embereknek?

Az utóbbi időben sok minden elhangzott a 2009. december 1-én hatályba lépő Lisszaboni Szerződésről, a médiában gyakran a reformszerződés legfőbb erényeként a benne foglalt Alapjogi Kartát emlegetik. Ahhoz, hogy ezt meg is értsük, fontos látnunk: mi vezetett el idáig.
 

Az anyagot összeállította: Dr. Lovászy László, szakmai tanácsadó

Az Alapjogi Karta születésének körülményei

Kétezer decemberében, Nizzában az európai csúcson elfogadták az Európai Szociális Menetrendet (European Social Agenda). Ezzel megfogalmazták a hat legfontosabb célt a szociális és társadalmi befogadás területén, amelyek közül kettő kiemelkedően fontosnak bizonyult: a szegénység és a diszkrimináció minden formája elleni küzdelem és a társadalmi integráció ösztönzése.
 

Hamarosan lehet Európát tárcsázni

2009. november 27.

Kecskemét – Az Európai Unió új erőre kap, ha december elsején hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, így nem véletlen, hogy a november 27-én tartott sajtószeminárium témája is a reformszerződés volt. Kósa Ádám, mint Bács-Kiskun megye európai parlamenti képviselője, úgy véli,
 

Magyarországon a politikai kultúra még nem tart ott, hogy fontosnak tartsa az európai parlamenti képviselők munkáját, ami abban mutatkozik meg, hogy tágabb kitekintésben nem folyik párbeszéd a belföldi problémákról, mert azokat kizárólag itthon akarják megoldani, miközben a válaszokat európai szintéren is keresni kell, hiszen csak így lehetünk sikeresek – mondta Kósa Ádám, aki Kecskeméten tartott előadást. Bács-Kiskun megyében, amely az európai parlamenti képviselő választó körzete egyben, aktív érdeklődés övezte a sajtószemináriumként aposztrofált eseményt, melyen terítékre került a Lisszaboni Szerződés várható következménye is.

Új alelnöki tisztségben

Alelnöknek választották dr. Kósa Ádámot az Európai Néppárt Bioetikai munkacsoportjának november 25-i ülésén. A tisztség különösen fontos most, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején történő hatályba lépését követően a tagállamoktól meg kell követelni például olyan jogokat, minthogy genetikai tulajdonságai alapján senkit nem lehet diszkriminálni.