26
11/2009
0

Kiállítás a fogyatékosságtörténetről

2009. november 25.

Ez a különleges kiállítása bemutatja önöknek mindazon tényeket, amelyek  szükségesek ahhoz, hogy újraértékelhetők legyenek a fogyatékosságügy történelmi eseményei – mondta Kósa Ádám annak a vándorkiállításnak a megnyitóján, mely három helyszínen (Brüsszel, Strasbourg, Luxembourg) látható december 17-ig bezárólag.

 

 

Az európai parlamenti képviselő szerint a fogyatékossággal élő ember mindig is része volt a történelemnek és bár a legtöbben úgy gondolják, hogy az ipari forradalom valamennyiünk életébe általános javulást hozott, a fogyatékos emberek esetében ez nem volt igaz. Még inkább kiszorultakká és mellőzöttekké váltak – fogalmazott a képviselő. „Az ép test – ép lélek, mint fogalom többé nem értelmezhető egy idősödő társadalomban”.

25
11/2009
0

Éjféli vita a jelnyelvről és a szlovákiai magyarokról

2009. november 25.

A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség része – ezzel a felütéssel vont Kósa Ádám egyperces felszólalásában párhuzamot a siketek és a szlovákiában élő magyarok helyzete között. Az igencsak parázs vitában az Európai Unió többnyelvűségért felelős biztosa most kiállt a nyelvi sokszínűség mellett.
 

Az Európai Unió tagállamai közül eddig kilenc országban ismerték el hivatalosan a jelnyelvet, legutóbb 2009. november 9-én éppen hazámban, Magyarországon, ahol kimondták, hogy a siketeket nemcsak megilleti anyanyelvük, a jelnyelv használata, de elismerik azt és védik a jelnyelven alapuló siketkultúrát – kezdte felszólalását Kósa Ádám.
A néppárti európai parlamenti képviselő kijelentette, az Európában élő siket és nagyothalló polgárok nyelvi kisebbséget alkotnak, ezért nagyon fontos ennek elismerése és védelme.
Kósa, aki külön üdvözölte, hogy az Európai Parlament napirendre tűzte ezt a témát, felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák jelnyelv 1995 óta államilag is elismert nyelv.
– Ebben élen járt Szlovákia, viszont sajnos az ott élő magyar kisebbség magyar nyelvhasználata tekintetében éppenséggel visszafejlődés tapasztalható – mondta a képviselő, aki határozottan tiltakozott a kettős mérce ellen, mert ha Szlovákiában a jelnyelvet szabadon lehet használni – emelte meg hangját – akkor ugyanúgy a magyar kisebbségi nyelvet is szabadon lehessen használni!
A vita elsősorban a szlovák nyelvtörvényről folyt, de a képviselők szót kértek a wales-i, a katalán, a baszk kisebbség védelmében is.
Az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa, Leonard Orban ezúttal - korábbi semlegesebb álláspontjánál - jóval keményebb hangnemet ütött meg és kiállt a kulturális és nyelvi sokszínűség mellett.

25
11/2009
0

Elfogadta az EP az uniós távközlési csomagot

2009. november 25.

Minden európai állampolgár életére hatással van az a jogszabálycsomag, melyet november 24-én szavazott meg az Európai Parlament.
Az uniós telekommunikációs szabályozás átdolgozása erősítené a telefont, illetve az internetet használók jogait, valamint az adatok védelmét, modernizálná a rádióspektrum használatát, és fokozná a vállalatok közötti versenyt. Az új szabályokat egy-másél éven belül kell majd alkalmazni.
 

 

Az Európai Parlament 510 igen, 40 nem és 24 tartózkodó vokssal november 24-én fogadta el a távközlési keretirányelv immár harmadszor átdolgozott változatát.

24
11/2009
0

Új időszámítás

Ezentúl a biztosítók nem tagadhatják meg egy biztosítás megkötését, mert valaki - akár tudtán kívüli is - genetikai betegségben szenved, mert társadalomban élünk, és nem pedig az egymásról nem is tudó egyének sokaságaként – mondta dr. Kósa Ádám a parlament strasbourgi plenáris ülésén.

2009. november 23.

Az európai parlamenti képviselő, aki szerint a Lisszaboni Szerződéssel új időszámítás kezdődik az Európai Unióban, egyperces felszólalásában a Reformszerződés és az Európai Unió Alapvető Jogokról szóló Kartája által biztosított jogokról beszélt.

- Senkit nem lehet még akár közvetetten is hátrányosan megkülönböztetni, mert fogyatékossággal élő családtagja, vagy fogyatékos gyermeke van – hangsúlyozta Kósa Ádám, majd úgy folytatta: az EU az alapvető keresztény és emberi jogi értékek mellett áll ki a fogyatékossággal élők tekintetében, így az élet és az emberi méltóság védelmében. 

Kitért arra is, hogy genetikai tulajdonságai alapján senkit nem lehet diszkriminálni, ez pedig egy radikálisan új megközelítés alapja lehet a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem területén.

Kósa Ádám a fent említett elvek betartása mellett arra kérte képviselőtársait, hogy támogassák a Disability Intergroup újralakítását, mely fogyatékosügyi frakcióközi csoportként az előző ciklusban informális szereppel és jogkörrel rendelkezett. A képviselő eltökélt célja, hogy ez a munkacsoport jelentősebb szerephez jusson az Európai Parlamenten belül. Amennyiben a többi képviselő is támogatja a Disability Intergroup újralakítását, úgy erről a következő napokban születhet megállapodás.

24
11/2009
0

Leomlott a brüsszeli fal

Harminc magyar civil fürkészte négy napig az európai közösség politikai fővárosát, hogy utánajárjon a jogos, vagy épp az alaptalan állításoknak az Európai Parlamentben folyó munkával kapcsolatban. Kósa Ádám harminc fogyatékossággal élő embert látott vendégül Brüsszelben.

2009. november 19.

Nem ismerjük az Európai Parlament munkáját, főként nem ezerháromszázötven kilométerről, így a magyarországi civil érdekvédők joggal érezhetik magukat kirekesztve az európai színtéren folyó politikai diskurzusból. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő épp abból a célból látott vendégül a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségétől és a Siketvakok Országos Egyesületétől siket, nagyothalló és siketvak embereket november 9–12., hogy egyéni tapasztalatok születhessenek.

24
11/2009
0

Kilátásban Japán ratifikációja?

Japán európai uniós ügyekért felelős miniszterével találkozott dr. Kósa Ádám a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény ratifikálása ügyében.

2009. november 18.

Norion Maruyama üdvözölte az európai parlamenti képviselő megkeresését és egyetértett abban, hogy Európával közösen kell keresniük a kérdésekre adható válaszokat. Míg az információáramlás például a japán siketeknél rendkívül jól működik, és a technológiai fejlődésben is élen járnak, addig Európában a fogyatékossággal élő emberek jogainak elismertetése tart előrébb.

Hasonló problémákkal kell szembenéznie a két társadalomnak a lakosság öregedése miatt, és itt ki kell emelni, hogy az időskorú embereknek hasonló technikai megoldásokra van szükségük mint a fogyatékosoknak – mondta Kósa Ádám.

Maruyama kifejtette, a tokiói kormány épp módosítani kívánja a jelenlegi törvénykezésben a fogyatékos állampolgárok jogait, de elismerte, hogy a politika bevonása nélkül nem lehet eredményeket elérni, főként mivel a tényleges szemléletváltozás időigényes “feladat”. Leszögezte ugyanakkor, hogy a mostani jogszabály harmonizációval is céljuk az ENSZ egyezmény ratifikálásának előkészítése.

A találkozó eredményességét és a japán fél valós érdeklődését bizonyította, hogy a magyar európai parlamenti képviselőtől további jogi útmutatást és információszolgáltatást kértek az újabb találkozóig.

24
11/2009
0

Vitában az Európai Bizottsággal

Erősíti a megváltozott munkaképességű alkalmazottak elbocsátását az Európai Bizottság egy január elsejétől életbe lépett rendelete, mely a gazdasági válság hatására várhatón jövő évben harapódzik el. Őry Csaba és Kósa Ádám a rendelet módosítása érdekében és a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatására szánt pénzügyi alapok felhasználásának vizsgálata céljából írásban fordult a Bizottsághoz.

2009. november 18.

Hogyan kívánja a Bizottság a fogyatékossággal élő munkavállalók jogait a pénzügyi válság időszakában védeni – tette fel a kérdést a két európai néppárti képviselő írásban az Európai Bizottságnak (EB), miután az a válság előtt olyan rendeletet (800/2008/EK) adott ki, mely hátrányosan érinti a legfőbb foglalkoztatókat, a kis-és középvállalkozásokat.

24
11/2009
0

Beismerés: elhibázott foglalkoztatás

A kormányzat egyik kiemelt céljának nevezte a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának javítását Herczog László szociális és munkaügyi miniszter Pécsett.
Őry Csaba és Kósa Ádám európai parlamenti képviselők ennek kapcsán hívják fel a figyelmet arra, hogy a célkitűzés önmagában kevés.

2009. november 17.

A kormányzati szándék nagyon nemes és helyes, azonban a lassan 8. éve regnáló szocialista kormányzat teljesítményéről az Állami Számvevőszék Kutató Intézete 2009 októberében publikált tanulmányában a megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának vizsgálata során megállapította, hogy az elmúlt évek változtatásai ellenére még mindig nem ösztönzik eléggé a munkáltatókat.

A magyar államháztartás 2008-ban 631 milliárd forintot fordított az aktív korú rokkantak nyugdíjára, míg az egészségkárosodott személyek járadékára további 94 milliárd forintot fordított. Ez az ÁSZ kutatóinak becslése alapján azt jelenti, hogy a munkából kiesett emberekből ha csak minden második dolgozott volna, akkor a magyar GDP egyenesen 10%-kal nőtt volna az elmúlt években!

A foglalkoztatásért nagymértékben felelős Munkaerőpiaci Alap kapcsán pedig megállapították, hogy 7 évvel ezelőtt 1,55 milliárd forintot fordítottak rehabilitációs munkahely-teremtésre úgy, hogy 1293 új munkahely, 797 megőrzött munkahely és így összesen 2090 támogatott munkahely jött létre. Tavaly, a második Gyurcsány-kormány regnálása idején ugyanez az állami alap közel kétszeres forrással, azaz 2,97 milliárd forintból összesen 1835 támogatott munkahelyet hozott létre, 13%-kal kevesebbet, mint 2002-ben.

Így az, hogy a kormányzat ma, egyik kiemelt céljának nevezi a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának javítását, beismerésnek alkalmas, felelős fejlesztéspolitikai tervezéshez és programhoz azonban kevés.

Alap forráscikk:

http://www.mno.hu/portal/676965#

24
11/2009
0

Elfogadták a világ legkomplexebb jelnyelvi törvényét Magyarországon

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) büszkén értesít minden érdeklődőt: 2009. november 9-én, 17.10 perckor a Magyar Országgyűlés, kéthónapos törvénykezési eljárás után egyhangúlag, 369 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadta a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről szóló törvényt.

2009. november 9.

A törvényben – az Európai Unió tagországai közül Finnország után másodikként – kimondják, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség, a siketvak személyek jogait pedig először rögzítik Magyarországon törvényben.

24
11/2009
0

Ùjra válasz nélkül a fogyatékosok

Annak ellenére, hogy a fogyatékkal élők légi közlekedése elvileg jogilag megoldott, gyakorlatban mégis rengeteg diszkriminációval és esélyegynlőtlenséggel kell szembesülnie a közel 50 millió fogyatékkal élőnek Európában – hívta fel dr. Kósa Ádám a légi utasok jogainak végrehajtásáról szóló vita kapcsán az Európai Bizottság figyelmét.

2009. november 9.

Az európai parlamenti képviselő a november 9-i Közlekedési- és idegenforgalmi bizottsági ülésen kiemelte, a rendeletek módosításánál feltétlenül ki kell kérni a fogyatékosügyi szervezetek véleményét.
Mit kíván tenni az Európai Bizottság a fogyatékkal élőket érő diszkrimináció elhárítása és a rendelet értelmezésénél felmerülő fogalmi tisztázatlanság elkerülése érdekében – tette fel végül a kérdést az Európai Bizottságnak.
Az Európai Bizottság képviselője Brian Simpson, a szakbizottság elnöke többszöri felhívása ellenére is megpróbálta elkerülni a válaszadást Kósa kérdésére. Végül kifejtette, hogy a Bizottság tanulmányok készítése kapcsán, valamint a november 23. és 27. között sorra kerülő nemzeti hatóságokkal folytatott vita során is kitér a fogyatékosággal élő légi utasok jogsérelmeire. Jövő évi közleményében pedig megvizsgálja az esetleges joghézagok orvoslási lehetőségét is - zárta le a Bizottság képviseletében jelen levő főigazgató a válaszadást - a képviselők általános nemtetszése közepette.
24
11/2009
0

Legyen a társadalmi munkának becsülete!

A kétezertizenegyes önkéntesség évére készül az Európai Unió, és dr. Kósa Ádám bizottsági módosító javaslata szerint jobb, ha mi is így teszünk. Az európai parlamenti képviselő szerint a valódi karrier szerves része kell, hogy legyen a társadalmi munka, amely többek között a hazánkban tevékenykedő civil szervezetek alacsony elismertségét is javítja. 

2009. november 5.

Az Európai Parlament Szociális és Foglalkoztatási Bizottságának mai ülésén a képviselők egyetértettek abban, hogy az önkéntes munkának elismert, és a munkaerőpiacon jutalmazott tevékenységgé kell vállnia, különösen a közszférában, ahol az emberek hétköznapjairól döntenek, vagy nyújtanak közvetlenül igénybevehető szolgáltatásokat.

 

24
11/2009
0

Kit érdekel a válságkezelés módja?

Eltolja magától a véleményezés felelősségét a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztos. Mivel dr. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar kormány a válságkezelésnél az Európai Unióra hivatkozik, írásban fordul az Európai Bizottsághoz.

2009. november 4.

Ön szerint elfogadható, hogy a pénzügyi válság idején, illetve a kedvezőbb előrejelzések alapján egy adott nemzeti kormány éppenséggel a válságot semmilyen formában elő nem idéző fogyatékos emberekre fordított kiadások, illetve a szociális védőháló e szegmensének drasztikus csökkentése mellett kardoskodjon, főleg az EU-ra hivatkozva a pénzügyi válságkezelésnél – tette fel a kérdést Kósa Ádám a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztosnak a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság november 4-i ülésén.

 

Joaquín Almunia, az Európai Bizottság elnökéhez, Jose Manuel Barrosohoz  két héttel ezelőtt intézett kérdéshez hasonlóan nemzeti hatáskörre hivatkozva érdemben elhárította magától a válaszadás felelősségét.

Miközben Közép- és Kelet-Európában az EU tagállamok egy tavaly augusztus 6-án, még a pénzügyi válság előtt kiadott bizottsági rendelet alapján a fogyatékossággal élő munkavállalók nagy részének foglalkoztatásával kapcsolatosan korlátozták az állami támogatás mértékét, illetve az ahhoz való hozzáférést, az Európai Bizottság a források befagyasztásával, vagy drasztikus csökkentésével már nem foglalkozik. José Manuel Barroso október 20-án, Kósa Ádám szóbeli kérdésfeltevését követően, kifejtette, hogy egy ország főként a szociális védőháló megerősítésével biztosíthatja a fogyatékossággal élők életkörülményeit, foglalkoztatásának javítását.

Miután a válasz sem José Manuel Barroso, sem Joaquín Almunia részéről nem volt teljes mértékben kielégítő és nem érintették konkrétan a rendelettel kapcsolatos szabályozási kérdéseket, a képviselő írásban fordul az Európai Bizottsághoz, amelynek 30 napon belül kell reagálnia a beadványra.

24
11/2009
0

Klaus aláírta a Lisszaboni Szerződést

Václav Klaus cseh államfő aláírta a Lisszaboni Szerződést, így hatályba léphet az Európai Unió intézményrendszerét megreformáló dokumentum.

2009. november 3.

Az uniós tagállamok sorában utolsóként így Csehország is ratifikálta a lisszaboni szerződést, miután az ország alkotmánybírósága elutasította a Václav Klaus államfőhöz hű szenátorok egy csoportja által benyújtott panaszt.

Az alkotmánybíróság mai egyhangú határozatban utasította el azokat az érveket, amelyek szerint a lisszaboni szerződés aláásná Csehország nemzeti szuverenitását. Klaus korábban azt is felhozta a tervezett reformok ellen, hogy azok révén az EU egy csekély demokratikus ellenőrzés alatt álló "szuperállammá" válna.

Az államfő legutolsó manővere az volt, hogy a múlt heti EU-csúcson felmentést szerzett országának az unió alapjogi chartája alól; erre szerinte azért volt szükség, mert az a Benes-dekrétumok érvénytelenítésével kártérítési perek sorát indíthatta volna el a II. világháború után kitelepített németek és leszármazottaik részéről.

A cseh ratifikáció nyomán még az idén életbe léphet az EU intézményi reformjának alapjait lefektető dokumentum.

Szerző: Világgazdaság Online

24
11/2009
0

A népszámlálás kockázatairól

Felkérem a parlamenti pártok képviselőit, hogy Sólyom László köztársasági elnök üdvözölendő döntése után, mely szerint megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt (T/10105. számú törvényjavaslat), módosítsák annak tartalmát!

2009. november 3.

A törvényben szerepelnie kell a fogyatékosügyi adatok gyűjtésére felhatalmazó rendelkezésnek, abból a célból, hogy a 2001. évi eredmények összehasonlíthatóak legyenek, és hogy a különböző fejlesztések folytatódhassanak az új statisztikák alapján.

Ha ezen adatok nem lesznek a birtokunkban a magyar fogyatékosügy fejlődését saját kezűleg fojtjuk vissza!

24
11/2009
0

Hallássérült diák a nyelvvizsgán

Nem teremti meg a tényleges egyenjogúságot, ha a fogyatékossággal élő embert csak formálisan kezelik egyenlőként. A valódi egyenlőség érdekében pozitív intézkedések kellenek, hogy kiegyenlítsék a fogyatékos emberek jogérvényesítését korlátozó tényezőket - jelentette ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy diák panaszügyének vizsgálatában.

2009. november 2.

 A diák az utóbbi évben többször is sikertelenül próbálta letenni a középfokú nyelvvizsgát, mert a beszédértés felmérésére szolgáló résznél - évek óta fennálló hallásproblémája miatt, a megfelelő tájékoztatás, valamint a speciális vizsgázási mód hiányában - nem értette a magnóról lejátszott szöveget.
Az ügyben különös jelentősége van annak, hogy egyes személyek esetében már megállapítható a fogyatékosság, azonban az nem olyan mértékű, hogy jogosultságot adna a jogszabályban biztosított kedvezményekre. Ilyen kedvezmény a nyelvvizsga alóli mentesülés lehetősége. A fogyatékossággal élő emberek vonatkozásában a nyelvvizsgáztatási eljárások módszertana nem egységes, a vizsgákról szóló tájékoztatók nem megfelelőek, nem hozzáférhetőek és nem teljesítik a könnyen érthetőség kritériumát, ezzel pedig sérül a jogbiztonság - derült ki a biztos vizsgálata során.
Az ombudsman jelentésében hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetben lévő embereket, közöttük a fogyatékossággal élőket csak formálisan kezelik egyenlőként, az nem teremti meg a tényleges egyenjogúságukat. A valódi egyenlőség érdekében pozitív intézkedésre van szükség. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az állam nem teljesíti az Alkotmányban, az ENSZ Egyezményben és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségét, amennyiben nem teremti meg a fogyatékossággal élők objektív jogérvényesítési korlátozottságát oldó feltételeket.
Az ombudsman megkeresésének hatására a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ vezetője felkérte az akkreditált vizsgaközpontokat, hogy belső működési rendjükben fogalmazzák meg, tájékoztató anyagaikban hirdessék ki, miként segítenek a fogyatékossággal élő vizsgázóknak annak érdekében, hogy egyenlő esélyeik lehessenek a nyelvvizsgán. Az intézkedés előremutató, hiszen az esélyegyenlőség követelménye azt jelenti, hogy függetlenül a speciális eljárást igénybevevők számától, adott esetben egy már kidolgozott, gyakorlott módszer álljon a fogyatékossággal élő vizsgázó rendelkezésére - vonta le a következtetést az ombudsman.
A módszer folyamatos monitorozása pedig garanciális jelentőséggel bír - állapította meg jelentésében Szabó Máté. Felhívta az Oktatási Hivatal vezetőjének figyelmét arra, hogy a nyelvvizsgaközpontok akkreditációs felülvizsgálatai során fordítson fokozott figyelmet a fogyatékossággal élők vizsgaeljárásában alkalmazott alternatív módszertani megoldásokra, valamint az azokról adott tájékoztatás betartására.

Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala

süti beállítások módosítása