01
07/2010
0

Mától élre tör a jelnyelv

Mától lép hatályba a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény azon része, mely egyrészt a televíziós műsorok feliratozását írja elő, másrészt bevezeti a jelnyelvhez való tanulás jogát. 

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) üdvözli, hogy a jelnyelvi törvény megszületésével régóta várt szemléletváltozás indult meg a magyar társadalomban. Mind a jogalkotók, mind a politikai pártok aktív és konszenzuson alapuló együttműködésére volt szükség ahhoz, hogy ma beteljesüljön a siket és nagyothalló, valamint a siketvak emberek több évtizedes követelése. 

23
06/2010
0

Minőségi előrelépés az uniós érdekérvényesítésben - A fogyatékkal élő emberek tényleges döntéshozói szerepbe kerülhetnek

Az európai fogyatékosságügyi politika a jövőben nemcsak a fogyatékkal élő emberekért és részvételével, hanem általuk is alakulhat, miután az e területen is minőségi változást hozó Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően Kósa Ádám európai parlamenti képviselő (Fidesz) koordinálása alatt több fogyatékosságügyi témában is megindult az európai döntéshozatali intézmények közötti párbeszéd. "Fontos előrelépés ez a 14 éve várt esemény, melynek következtében az Európai Parlament szerepe a fogyatékosságügyi jogalkotásban is növekedni fog" - emelte ki Kósa Ádám, a Fogyatékosságügyi Munkacsoport (Disability Intergroup) elnöke, a spanyol és belga uniós elnökség képviselőinek jelenlétében a témában rendezett brüsszeli konferencián. dr. Kósa Ádám sajtóközleménye

Kósa Ádám eltökélt szándéka, hogy a soros spanyol–belga–magyar uniós elnökség bemutatkozásakor, illetve annak leköszönésekor az Európai Parlament Fogyatékosságügyi Munkacsoportja, az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság képviselői közösen tekintsék át a fogyatékossággal élő emberek helyzetét. „Ebben a szellemben az újfajta párbeszéd nem csak arról szól, hogy a fogyatékos emberek érdekében, a fogyatékos emberek bevonásával, hanem a fogyatékos emberekkel, mint döntéshozókkal történik ezentúl a párbeszéd. Ennek formája, hogy a Fogyatékosságügyi Munkacsoport elnöke egyidejűleg együttműködik az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselőivel” – hangsúlyozta Kósa Ádám.

Visszatekintve az Európai Parlament munkájára a néppárti politikus elmondta, hogy a valódi párbeszéd előmozdítása érdekében már 1996-ban született határozat arról, hogy a fogyatékossággal élő embereket be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba, ez a diskurzus azonban a mai napig csupán formális volt az Európai Parlamentben.

Mind a leköszönő spanyol, mind a soron következő belga soros elnökséget képviselő kormányzati tisztviselők hangsúlyozták, hogy az október végén megjelenő, a fogyatékos emberek érdekében készülő új, tíz éves uniós gazdaságpolitikai stratégiát a fogyatékos emberek szervezeteivel érdemben kívánják egyeztetni, összhangban a jövőre tervezett európai szegénység évének prioritásaival is. Ezt a szándékot az Európai Bizottság megbeszélésen jelen lévő képviselője is megerősítette.

A konferencián fontos vállalást tett az Európai Bizottság, miszerint az új fogyatékosságügyi stratégia összhangban lesz a Lisszaboni Stratégia (2000-2010) helyébe lépő következő tíz éves uniós gazdaságpolitikai, ún. EU2020-as stratégiával.
 

16
06/2010
0

Kastélykiváltási programok az Európai Bizottság támogatásával

Elkötelezte magát az Európai Bizottság alelnöke, hogy az ún. kastélykiváltási programot a strukturális politikáknál a kiemelt és integrált politika részévé fogja tenni. Viviane Reding azt követően fogalmazta meg ezt a célkitűzést, hogy az Európai Parlament tegnapi plenáris ülésén Kósa Ádám kérdést intézett a Bizottsághoz a kastélyépületek kiváltásának akadályairól. dr. Kósa Ádám sajtóközleménye

Elsősorban Kelet-Európában jellemző, hogy az Európai Strukturális Alapokat a régen államosított kommunista kastélyok renoválására vagy új intézmények építésére használják – emlékeztetett Kósa Ádám európai parlamenti képviselő (Fidesz) a Bizottsághoz intézett kérdések órájában. A néppárti politikus a kastélyépületek kiváltásával kapcsolatban kifejtette: problémát jelent, hogy a korábban itt élő fogyatékos emberek életkörülményei a kiköltöztetés után sem javultak, miközben hatalmas pénzeket költöttek el a programokra. „További rendellenesség, hogy a forrásokat csupán a kastélyok felújítására fordították, hasznosításuk azonban elmaradt és alig létesültek lakóotthonok” – hívta fel a figyelmet Kósa.

02
06/2010
0

Legyen akadálymentes az utazás mindenki számára

Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága tegnapi ülésén megszavazta Kósa Ádám európai parlamenti képviselő (Fidesz) az autóbuszos illetve a tengeri és belvízi közlekedést igénybevevő utasok jogaival kapcsolatos jogszabálytervezethez benyújtott módosító javaslatait. A jogszabálytervezet részévé váló módosítások a jelenleginél teljesebb, kézzelfogható jogokat biztosíthatnak az Európai Unió állampolgárai számára. Az Európai Parlament júniusi plenáris ülésén szavaz a jogszabálycsomagról.

dr. Kósa Ádám sajtóközleménye
Az egyik elfogadott módosítás értelmében az új autóbusz-állomások, hajókikötők és terminálok tervezésével, illetve a meglévők nagyobb átalakításával kapcsolatos döntéseknél az üzemeltető szerveknek kivétel nélkül figyelembe kell venniük a fogyatékossággal élők vagy csökkent mozgásképességű  személyek igényeit, az ún. "design for all" követelményeinek megfelelően. „Ennek a javaslatnak az alapja, hogy az áruk, szolgáltatások és az épített környezethez való hozzáférhetőség központi kérdés minden fogyatékos ember számára, csakúgy mint minden EU állampolgár számára” – indokolta a változtatás létjogosultságát Kósa Ádám. A képviselő az Európai Bizottság 2003 óta hangsúlyozott "design for all" elve mellett, a teljes körű tájékoztatáshoz való jogot is beemelte javaslatai közé.

01
06/2010
0

A munkában maradást ösztönözné a bizottsági Zöld Könyv

Pusztán a nyugdíjkorhatár kitolása nem jelent megoldást, ám ez is egyike azoknak a javaslatoknak, melyeket a nyugdíjrendszereik megreformálása érdekében a tagállamok figyelmébe ajánl az Európai Bizottság által kidolgozott és még megjelenés előtt álló Zöld Könyv.

Az elöregedő társadalomból fakadó problémák mellett az elhúzódó válság is arra készteti az Európai Uniót, hogy újragondolja, miként lehetne a tagállamok nyugdíjrendszereit a jövőben fenntarthatóan működtetni. A folyamatban az Európai Bizottság is alaposan kiveszi a részét. A témában készítendő Zöld Könyv – melyet előzetesen a Europolitics ismertetett – egy sor olyan ajánlással rukkol elő, melyek egyebek között a nyugdíjkorhatár kitolását, a diverzifikált nyugdíjrendszerek fejlesztését javasolják, emellett jogszabályt alkotnának a nagyobb nyugdíj-mobilitás érdekében.

A Bizottság emellett azt indítványzza: hozzanak létre egy olyan közös platformot, amely – integrált módon – a nyugdíjpolitika valamennyi aspektusának, és az ezzel összefüggő szabályozásnak az ellenőrzéséért felelne.

01
06/2010
0

Kétharmados törvények az Országgyűlés előtt

Várhatóan kedden szavaznak az Országgyűlésben a jövő évi népszámlálási törvényről. Változás, hogy a kérdezőbiztosok az egészségi állapotra, fogyatékosságra és vallásra vonatkozó információkat is kérnek majd, ám ezekre nem lesz kötelező válaszolni. Ugyancsak kedden várhatóan úgy módosítják az alkotmányt, hogy kötelezővé válik a településeken alpolgármester választása is.

Kedden szavaz a T. Ház a közterületi parkolás jogi feltételeit megteremtő jogszabályokról is. Több törvényen is változtatnak, köztük a helyi önkormányzatokról szólón, amelyhez kétharmados többség kell. Rögzítik, hogy a parkolási szolgáltatás biztosítása az önkormányzat feladata vagy olyan gazdasági társaságé lehet, amely kizárólag az önkormányzat tulajdonában van.

Azt is szabályozzák, hogy legfeljebb mennyi lehet a parkolási díj és annak megállapításánál milyen tényezőket kell figyelembe venniük az önkormányzatoknak. A fővárosban elvileg csökkenhetnek a parkolási és a pótdíjak is.

(FH)

31
05/2010
0

Újradefiniálja az EU a szegénységet

A jövedelemszint mellett két további szempontot is figyelembe kívánnak venni az EU tagállamai, amikor a jövő heti tanácsülésen 2020-ig elérendő konkrét szegénységcsökkentési célokat kívánnak rögzíteni. Az új megközelítés előnye, hogy reálisabb képet ad a szegénységről és jobban tükrözi az EU-n belüli sokszínűséget.

A korábbi pesszimista hangok dacára az Európai Unió tagállamainak úgy tűnik mégis sikerül közös nevezőre jutni egy, a szegénységi küszöb alatt élők számának csökkentésére vonatkozó célszámról, amelyet az új gazdasági stratégia keretében 2020-ig kellene elérni. Emlékezetes, hogy a márciusi EU-csúcson a kormányok meglehetősen nagy kételyekkel fogadták az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy 2020-ig 25 százalékkal, vagyis 20 millió fővel csökkentsék európai szinten a szegénységi küszöb alatt élők jelenleg 80 milliósra becsült seregét. A szegénységi „mutató” egyike annak az öt kiemelt konkrét célnak, amelyet az EU27-nek el kellene érniük az EU2020 stratégia keretében. Valamennyi közül a szegénységi indikátorral szemben fogalmazódott meg a legtöbb fenntartás, elsősorban a szegénység mérhetőségével kapcsolatos kételyek miatt.

A tagállamok és a Bizottság képviselőiből álló szociális biztonsági bizottságban (SPC) ugyanakkor az elmúlt hetekben sikerült egy olyan kompromisszumos módszert kidolgozni, ami a Bruxinfónak nyilatkozó brüsszeli illetékesek szerint jó eséllyel élvezni fogja a kormányok támogatását. Az első vizsgára június 7-én Luxembourgban kerül sor, ahol a szociális és munkaügyi miniszterek adnak egymásnak randevút, hogy előkészítsék az Európai Tanács június 17-i ülését. „Határozott szándék van egy közös álláspont elfogadására. A kormányok részéről korábban mindig kemény ellenállásba ütköztünk, de mostanra gyökeres fordulat állt be néhány delegáció pozíciójában” – jellemezte a helyzetet a BruxInfónak egy bennfentes forrás.

A kompromisszum lényege, hogy egy helyett három különböző indikátor koktélja alapján határoznák meg azt az ebben a pillanatban még nem ismert „szegénység elleni” uniós célszámot, amit aztán a különböző nemzeti erőfeszítések eredményeznének. A Bizottság eredeti elképzelése szerint azok tartoznának a szegénységi küszöb alatt élők közé, akiknek havi jövedelme nem éri el az adott ország átlagjövedelmének 60 százalékát. Ezzel a megközelítéssel szemben ugyanakkor számos ország fenntartást jelzett, elsősorban azért, mert az életszínvonal emelkedésével a szegények jövedelmével az átlagjövedelem is együtt emelkedne, vagyis mozgó célpont után futnának. De a szegénység pusztán jövedelem kérdésére való leszűkítése ellen mások is tiltakoztak, hangsúlyozva, hogy a szegénységnek más objektíven mérhető jelei is vannak. Így került a képbe két másik lehetséges indikátor is.

Az egyik az „anyagi nélkülözés” és az adott személyeknek és társadalmi csoportoknak bizonyos létszükségletek kielégítéséhez való hozzáférése vagy hozzá nem férése a viszonyítási alap. Illetékesek szerint kilenc különböző szempontot vennének figyelembe, így azt, hogy valaki rendesen fűteni tudja a lakását, legalább kétnaponta megengedheti-e magának, hogy húst vagy halat egyen, van-e pénze háztartási gépekre és évente egyszer egy hetet távol tölthet-e üdülés címén a lakóhelyétől.

Egy harmadik indikátor pedig azt venné alapul, hogy a háztartásokban élőknek van-e állásuk, vagy sem. Ha egy családban például hosszú időn át senki sem dolgozik, az kihat a család minden tagjának társadalmi tevékenységben való aktív és normális részvételére. Számos nyugati államban – így Németországban, Hollandiában és az északi államokban – ez alapján is mérik a szegénységet. A tervek szerint a három indikátor koktélja határozná meg a szegénységi küszöb alatt élők számát és ennek alapján lehetne meghatározni egy reálisabb célszámot is.

Nos, a jövedelmi mutató alapján jelenleg 80 millióra becsülik a szegények számát az EU-ban. Becslések szerint ugyancsak 80 millió azoknak a száma, akik anyagilag nélkülöznek (a kilencből legalább négy mutatónak nem felelnek meg), ebből pedig 20 millióan vannak, akik nem illenek bele az első kategóriába. További 20 millióra teszik azoknak a számát, akik olyan háztartásban élnek, ahol mindenki állástalan és munkanélküli. Ez így együttesen 120 millió szegényt jelent a 27 tagállamban, szemben a korábbi 80 millió fővel. Ha a tagállamok kitartanak a szegénységben élők számának 20 millió fővel való csökkentése mellett, akkor 25 helyett 16 százalékos csökkentésről, vagyis ekkora célszámról van szó. A 40 millióval nagyobb létszám ugyanakkor szakemberek szerint nem jelent automatikusan egy magasabb célszámot, hiszen egyúttal nehezebb is lesz kihúzni az embereket a szegénységből.

A célszám mindenesetre uniós szinten lesz teljesítendő, az egyes tagállamok szabad kezet kapnának, hogy maguk számára nemzeti célokat tűzzenek ki és azt is meghatározzák, hogy ezt milyen eszközökkel kívánják elérni. A Bizottságnak kell majd arról gondoskodnia, hogy a különböző nemzeti erőfeszítések egymással összeadódva elérjék a kívánt célt.

www.bruxinfo.hu
 

31
05/2010
0

Melyik cég kaphat „fogyatékosság-barát munkahely” elismerést?

Először kaphatnak a szervezetek „fogyatékosság-barát munkahely” elismerést Magyarországon: a munkáltatók így jelezhetik, hogy nyitottak a fogyatékos munkaerő alkalmazására.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület és a Salva Vita Alapítvány közösen hozta létre a „fogyatékosság-barát munkahely” elismerést azért, hogy az álláskereső fogyatékos személyek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találjanak. A „Positive about disability” logót Angliában 1990-ben vezették be, Magyarországon most kaphatják meg először a szervezetek.

Nagy-Britanniában jelenleg 4700 munkáltató használja a logót, ami a munkavállalók és a társadalom számára is azt jelenti, hogy az adott szervezet elkötelezett a fogyatékos emberek foglalkoztatása, megtartása és képzése iránt - mondta Anna Maria Hosford, a Jobcenter Plus munkatársa a brit modell kapcsán. A hazai feltételekre adaptált koncepciót a brit tapasztalatok alapján a Salva Vita Alapítvány dolgozta ki. A minősítés szempontjai Magyarországon a következők: a szervezet legyen elkötelezett és vállalja a folyamatos fejlődést a fogyatékos személyek toborzása, foglalkoztatása, megtartása, illetve a szervezet dolgozóinak érzékenyebbé tétele a fogyatékos munkatársak, ügyfelek, vásárlók iránti területeken. A minősítésre - amely két évig használható, majd megújítható - bármely magyarországi szervezet pályázhat az üzleti, a non-profit és az állami szektorból. A munkáltatókat az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány (EFQM) Kiválóság Modellje mentén vizsgálják.

hvg.hu
 

26
05/2010
0

Döbbent csend a Házban! „Felszólalt” a parlament első hallássérült képviselője

Tapolczai Gergely fideszes képviselő jelnyelvi tolmács segítségével szólalt fel a parlamentben
 

"A magyar parlament történetében én vagyok az első hallássérült képviselő. Fantasztikus érzés itt állni és elmondani, hogy Európában négy siket képviselő van, egy osztrák, egy belga és két magyar. Erről beszél az egész európai siket közösség" - közölte jelnyelvi tolmács segítségével Tapolczai Gergely (Fidesz) képviselő.

25
05/2010
0

Petíciók: előtérben a fogyatékkal élők jogai

Mintegy 50 millió európai polgár él valamilyen fogyatékkal. Jóllehet jogaikat garantálja a megkülönböztetésmentességi uniós irányelv, sokak szerint mégis szükség lenne egy a fogyatékkal élők jogaival külön foglalkozó uniós jogszabály elfogadására. Néhány az Európai Parlamenthez beérkezett petíció kapcsán erről tájékoztatták az érintettek a képviselőket az EP petíciós szakbizottságának április végi ülésén.

Egy biztosító társaság, amely nem hajlandó munkanélküli ellátást fizetni egy fogyatékkal élő személynek; egy autista fiú, akit kizártak az iskolából; és egy kerekesszékkel nem hozzáférhető nyilvános busz – a fogyatékkal élők jogait érintő e három jogszabálysértési esetet vitatta meg az EP petíciós szakbizottsága április 26‑án Brüsszelben. Ugyanazon valóság három különböző arca; a cél mindhárom esetben megszüntetni a fogyatékkal élőket érő diszkriminatív gyakorlatot.

Európai Fogyatékosügyi Fórum

A probléma megoldásának egyik lehetséges módja egy külön a fogyatékkal élők jogainak védelméről szóló uniós jogszabály elfogadása lehetne, amint azt az Európai Fogyatékosügyi Fórum egyik korábbi petíciójában javasolta. A petíciót anno 1,3 millió, az EU különböző tagállamaiból származó uniós polgár írta alá.

Erre válaszul az EP petíciós szakbizottsága úgy határozott, hogy szóbeli kérdést intéz az európai kormányokhoz arra kérve őket: biztosítsanak szabad utat a megkülönböztetésmentességi irányelv lehető leghamarabbi elfogadása előtt. Felkérték ugyanakkor az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságát is, hogy mondjon véleményt a szóban forgó külön jogszabály megalkotásáról.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beadvány kérelmezőinek sikerült felhívnia az uniós jogalkotók figyelmét egy egyedi területet érintő uniós jogszabály hiányára. Most a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e ilyen külön törvényre.

Mik azok a petíciók?

Minden európai polgár joga, hogy bármikor – akár a saját nevében, akár másokkal együtt – petíciót nyújtson be az Európai Parlamenthez az EU tevékenységi körébe tartozó, és a nevezett személyeket közvetlenül érintő tárgyban.

Petíciók – néhány példa

    * Az Oroszországot Németországgal összekötő balti-tengeri gázvezeték elleni petíciót közel 30 ezer fő írta alá
    * Equitable Life Assurance Society angol biztosítótársaság válsága ügyében a kérelmezők elérték, hogy az Európai Parlament felszólítsa a brit kormányt a befektetők kártalanítására



Forrás: www.europarl.europa.eu

25
05/2010
0

Megváltoztak az uniós munkanélküli ellátás szabályai

Május elsejétől azok a magyar állampolgárok, akik egy másik tagállamban végeztek munkát, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a munkaviszony megszűnése után ellátásért folyamodni az adott tagállamban, mint annak állampolgárai - hívja fel a figyelmet az Állami Foglalkoztatási Szolgálat.

Lengyelné Varga Nóra, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU-integrációs kirendeltségének vezetője az MTI-nek elmondta: az Európai Bizottság tavaly fogadta el a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló szabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletet, így 2010. május elsejétől megváltoztak az uniós munkanélküli ellátás szabályai is.

Azok a magyar állampolgárok, akik egy másik tagállamban végeztek munkát, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a munkaviszony megszűnése után ellátásért folyamodni az adott tagállamban, mint annak állampolgárai, feltéve, ha az volt az utolsó munkavégzés helye - mondta Lengyelné Varga Nóra. Hangsúlyozta: ha valaki az utolsó munkavégzés helye szerinti tagállamban jogosult munkanélküli ellátásra, akkor mindenképpen érdemes ott igényelnie azt.

Minden országban más szabályok vonatkoznak a munkanélküli ellátásokra, a jogosultság általában attól függ, hogy a munkanélkülivé válást megelőzően mennyi időt töltött az illető munkaviszonyban, vagy mennyi volt az átalagkeresete.
Németország és Ausztria azok az uniós tagállamok, amelyek még nem nyitották meg teljesen munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt, így ezekben a tagállamokban lehetséges, hogy - munkavállalási engedéllyel dolgozó munkavállalók esetén �nem igényelhető a munkanélküli ellátás.

Speciális szabályok vonatkoznak a határmenti ingázókra, illetve a hazatérő munkavállalókra.

Határmenti ingázónak számít az, aki munkáját nem a lakóhelye szerinti országban végzi, hanem másik tagállamban, de hetente legalább egyszer hazautazik. Az ingázó az ellátását csak a lakóhelye szerinti államban tudja igénybe venni.

Hazatérő munkavállaló az, aki másik tagállamban dolgozott és élt, de miután munkaviszonya megszűnt, nem kíván ott maradni, ahol dolgozott, hanem inkább hazatér, és Magyarország lesz újból a lakóhelye. Ebben az esetben választhat, hogy az ellátását attól az országtól szeretné igényelni, ahol addig a foglalkoztatása volt, vagy Magyarországtól.

Forrás: MTI, Hr portál

22
05/2010
0

Nyolc terület, melyeken a szociális biztonság nyugszik

A szociális biztonság területén nyolc kiemelt rész köré fonja programját az Orbán-kormány: a családok erősítése és a gyermekvállalás támogatása, az idősek tisztelete, megbecsülése és biztonsága, a fogyatékossággal élők helyzetének javítása, a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, a cigányság körülményeinek javítása, beilleszkedésük elősegítése, a nyomor enyhítése, az otthonteremtés, a lakhatás támogatása, végül az ifjúság és a sport.

A kormányprogram nyolc nagy területet jelöl meg, amelyeken a szociális biztonság nyugszik. A családok és a gyermekvállalás támogatásakor arra törekszenek, hogy a gyermekvállalás ne legyen szegénységi kockázat. A munkaerőpiac nem lehet akadálya annak, hogy a családok annyi gyereket vállaljanak, amennyit szeretnének – olvasható a programban, amely hatékony napközi gondozást, a szünidők idején felügyeletet és pihenést tervez a gyerekek számára. Emellett azt tervezik, hogy fokozottan elismerik azoknak a szülőknek, családoknak többletteljesítményét, amelyek a nemzet gyarapodásához, a szociális piacgazdaság fenntarthatóságához gyermekek nevelésével is hozzájárulnak.

Időseket szolgáló politika

Az időseket szolgáló politika lesz a szociális biztonság egyik sarokpillére – ígéri a kormányprogram. Ez a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését is jelenti. Fontos cél, hogy megőrizzék az idősek aktivitását. Az idősek napi megélhetési gondjainak enyhítése mellett arra is figyelni fognak, hogy a családok generációs együttélése ismét visszanyerje létjogosultságát a társadalmi együttélésben, az otthonban élők számára pedig megteremtik a személyre szabott szolgáltatásokat - áll a programban.

Kiszámíthatóság a fogyatékossággal élők esetében

A fogyatékossággal élők esetében kiszámíthatóságot akar a következő kormány, amely kidolgozza, hogy az oktatási rendszer minden szinten alkalmas legyen a speciális igények kielégítésére. Segélyközpontúság helyett munka- és foglalkoztatás-központú ellátást szeretnének. A szociális és gyermekjóléti ellátásokban vissza kell állítani itt dolgozók megbecsülését, a gyermekeknek célzott eljárásmódok elsajátításának lehetőségét és az ezekhez közvetlenebb hozzájutást kell támogatni a program szerint.

A cigányság problémáit nemzeti ügyként kell kezelni

A cigányság problémáit nemzeti ügyként, s nem pusztán szegénypolitikaként kell kezelni - olvasható a következő alfejezetben. A célok közt található az is, hogy felelős társadalompolitikai válaszok kellenek, megállítva a ma népszerű bűnbakképzést. Emellett a tanulás-munka kiemelkedési útját választhatóvá tenni, a cigányság társadalmi beilleszkedésének lelki és fizikai akadályait lebontani.

További leszakadás megakadályozása

A nyomor enyhítése érdekében a további leszakadás megakadályozása az egyik cél, a másik a banki és közüzemi tartozást felhalmozók lakhatásának megoldása a kormányprogram szerint. Megoldási lehetőségként említi a program az adományok áfamentességének visszaállítását, a jómódúak adományozási kedvének visszaállítását. Az ifjúsági politikában fontos tényezőként említi a program a tanárok megbecsülésének és tekintélyének helyreállítását. Az államnak kiemelt szerepet kell vállalnia a testnevelési óráktól a szabadidős sportok, a tömegsport támogatásán át a gazdasági ösztönzők kialakításáig.

(FH)
 

21
05/2010
0

Elmarasztalták Magyarországot, mert kizárt egy fogyatékos szavazót

A választójog megsértésének ítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy Magyarországon automatikusan levettek a választásra jogosultak listájáról egy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személyt.

A szóban forgó esetben a panaszos, Kiss Alajos tényleges képességeinek figyelembe vétele nélküli, automatikus korlátozás alapján vesztette el választási részvételi jogát, amit a bíróság - a ítéletről kiadott sajtóközleménye szerint - nem tud elfogadni.

A bíróság 3 ezer eurós kártérítést ítélt meg a panaszosnak nem anyagi jellegű kárának ellensúlyozására.

(MTI)

20
05/2010
0

Csak együttgondolkodva lehet változtatni

Kósa Ádám néppárti, európai parlamenti képviselő (Fidesz) az EU tagállamok fogyatékosok ügyének kezeléséért felelős minisztereinek informális találkozójára kapott meghívást, mint az Európai Parlament Fogyatékosügyi Munkacsoportjának elnöke. A Spanyol Elnökség szervezésében május 19-én, Zaragozában megrendezett találkozó fő célja, a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény és a hozzá kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv aktualitásainak megvitatása volt. /dr. Kósa Ádám sajtóközleménye/

Remélhetően a magyar soros EU elnökség idejére (2011) minden EU tagállam ratifikálja az ENSZ egyezményt – mondta Kósa Ádám az informális találkozón. A Fogyatékosügyi Munkacsoport elnöke szerint a tagállamok elkötelezettek a fogyatékosság kezelésében, azonban az idősödő társadalom ügye, amelynek tagjai potenciálisan fogyatékossá válhatnak, olyan további megoldandó helyzetekre is rávilágít, amelyekben konkrétabb előrelépésre lenne szükség.

„A jelenleginél komolyabb eredményeket kell elérni annak tudatában, hogy az elveket mindenhol nehéz zökkenőmentesen, társadalmi felháborodás nélkül átültetni a gyakorlatba” – fogalmazott Kósa. Az ENSZ egyezmény kapcsán hangsúlyozta azt is, hogy a végrehajtás sikere nagyrészt a nyomon követésen múlik, ezért minden olyan intézkedést meg kell tenni, ami igazolja és alátámasztja a szükséges döntéseket és beruházásokat ezen a területen. Kósa emellett javasolta azt is, hogy az Európai Bizottság mostantól a Fogyatékosügyi Munkacsoporttal is tárgyaljon a fogyatékosság kezelésének ügyében.

A találkozón Viviane Reding az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért és az alapvető jogokért felelős uniós biztos, valamint Trinidad Jimenez Garcia-Herrera spanyol szociális miniszter, Kósa Ádám álláspontjával egybehangzó véleményt fogalmazott meg, miszerint bár az elvi támogatás mindenkiben megvan, de a megvalósítás egyes tagállamoknál akadozik.

A néppárti képviselő ma délelőtt, a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásának kérdéseiről, illetve a fenntartható gazdaság érdekében, a munkaerő-piaci bevonásuk nélkülözhetetlenségéről tart előadást. Kósa szerint a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos intézkedésekre, elsősorban az akadálymentesítésre és az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésére, az Európai Unió tagállamainak már nem sok ideje maradt. Az idősödő társadalom miatt ugyanis egyre többen lesznek azok, akik ezen szolgáltatások megléte nélkül az élet több területéről kirekesztődnek.

20
05/2010
0

By thinking together it can be changed

As the president of the Disability Intergroup hungarian Deaf Mep Adam Kósa was intvited to participate on the Informal Meeting of Ministers responsible for disability policies. The meeting organised by the Spanish Presidency of the European Union took place in Zaragoza (Spain) on 19th May 2010. The aim of this meeting was to learn the current situation of the implementation of the United Nations Convention on the Rights of Persons with Disabilities, and the contributions of the new European Disability Strategy.

/Adam Kósa's press release/

Hopefully by the Hungarian Presidency (2011) every member state of the European Union will ratify the UN convention, said Mr Kósa on the Informal Meeting of Ministers. President of the Disabilty Intergorup set out the commitment of states about disability, otherwise the question of aging society, of which members are potential disabled people, lighten issues in what more concrete leap forward has to be done.

„We have to reach more serious results being in the conscious of the thing, that principles are difficult everywhere to be translated to practice without public indignation”, he said.

About the UN convention Mr Kósa stressed, „the success of implementation is mostly up to proper monitoring activity. That’s why all actions confirming the decisions and investments, have to be done.”

Mr Kósa also proposed, the European Commission should confer with the Disability Intergroup in all questions of disability to deal with at EU level. 

The vice-president of the European Commission, Viviane Reding and spanish social minister Trinidad Jimenez Garcia-Herrera were in common with Mr Kósa on the fact that the implementation of the UN Convention seems to have difficulties in some member states.

The first deaf MEP via sign language gave a lecture on questions in employment of disabled people and about their labour market integration in favour of sustainable economy. According to Mr Kósa, member states have been pushed for time to do actions for disabled people, like accessability and equal rights. By reason of aging society without these services a lot of people will be excluded from the daily life.

 

süti beállítások módosítása